Fotó

Dédszülők és dédunokáik, akik folyton együtt lógnak

A szülők szerepe gyermekeik felnevelése szeretettel és sok-sok odafigyeléssel. Ám időnként határokat kell szabni, szabályokat kell felállítani, ami bizony összetűzésekkel jár. A nagyszülők szerepe háborítatlanabb, nekik már nem kell a neveléssel foglalkozni, rájuk marad az – időnként szó szoros értelemben vett – édes, olykor cinkos együttlét, amibe belefér a titkos csokizás és a picit több mesefilm-nézés is.

Az unokák pedig pontosan megértik a határokat, jó esetben nem élnek vissza a nagyszülői engedékenységgel, és persze hogy imádják őket. Vannak azonban olyan szerencsés családok, ahol ennél több generáció is jut a gyerekeknek, ahol élnek még a dédszülők. A következő fotósorozat a dédik és dédunokák közötti kapcsolatról villant fel néhány pillanatot.

Géza papának Andris az első dédunokája. Nem találkoznak túl gyakran, mégis meghatározó történetek fűződnek kettejük kapcsolatához. Andris kétévesen kezdett beszélni, ekkoriban a dédpapának egyszer köszönés helyett azt mondta: „Gézapapa, van cicipumpa!“ Ez a mondat szállóige lett a családban.

Az „orrduda“ is régóta kettejük játéka. Amikor Géza bácsi megnyomja Andris orrát, a kisfiú dudáló hangot ad, ezen minden alkalommal nagyokat nevetnek, pedig már több tucatszor ellőtték a poént. 

Janival, a kisebbik dédunokával még csak alakulóban a jó kapcsolat. Jani a dédpapával játszotta először azt, hogy valamit odaadott neki, azután visszakapta. Dédipapán kívül senkinek nem adja ki kezéből a kincseit, ez a gesztus csak neki szól.

Erzsi mama, Áron és Bazsi összeszokott trió. A gyerekek rendszeres látogatói „fotós maminak“ – így szólítják a dédit, mert folyton kamerával a kezében követi őket.

Dédi kívülről fújja a thomasos mozdonyok nevét, és otthon van a szerelvények világában is. Hiszen ez a kulcs a gyerekekhez.

Bazsi szereti kisajátítani Erzsi mamát, olyankor villamosos naptárakat nézegetnek, naphosszat.

Laci papa, Áhim és Ábel már az ablakban leskelődtek, amikor megérkeztem.

A fiatalos dédpapa – ki gondolná – elmúlt 90 éves. A fiúk csodálattal néznek rá, és amiben tudják, utánozzák. Dédipapa például rendszeresen súlyzózik, ilyenkor az unokák is edzeni kezdenek.

Éva nem egy szokványos dédmama. Ő nem csak fiatalos, ő fiatal. Korán lett gyereke és az ő példáját követte a családban mindenki. Így lett ő 68 évesen dédi. Máté pedig élvezi minden pillanatát az együtt töltött időknek.

Amikor Máté anyukája dolgozik, Éva és a kisfiú együtt programoznak. Egyik kedvenc időtöltésük a palacsintasütés. Az édes falatok elkészítése közben meghitten beszélgetnek, mindkettőjük szájából titkok szaladnak ki.

De természetesen, mint minden „fiús dédszülő“, Éva is előszeretettel autózik, dömperezik a dédunokával.

Ők Mami és Mimi. Egy belvárosi lakás kellős közepén kertészkednek éppen. Virágokat ültetnek át kisebb cserépből nagyobba. Maminak vidéken is van egy házikója, gyakorta vannak kettesben ott is. Olyankor is előszeretettel túrják a földet.

Mimi imádja a bibliai meséket. Kétéves korában Mamival ücsörögtek egy meggyfa alatt, amikor a kislány megszólalt: „Mami, hát hallgasd meg a jó hírt, amit mondok néked: itt van két meggy!“

Mimi sokat aggódik dédi miatt, félti az egészségét. Amikor dédinek azt mondtam, hogy tíz év múlva újra eljövök fotózni, azt válaszolta, ne kívánjak neki még ennyit. Fogytán az ereje.

Ők hárman Vera, Zsolt és Soma. Soma a dédunoka, dédszüleit nevükön szólítja. A dédszülők már a kilencven felé tipegnek, de köszönik szépen, jól vannak, és derekasan kiveszik részüket a napi teendőkből.

Mindössze egy emelet választja el a generációkat egymástól, így Soma szüleinek könnyű dolguk van, ha segítség kell. Egy telefonhívás, és már dübörögnek is lefelé a lépcsőházban a lelkes dédszülők.

Az sem jelent akadályt, ha a földön kell játszani, Vera hajlékony és fiatalos, pillanatok alatt a padlón van. 

Ők ketten Anna baba és Rózsa mama. Rózsa mama elmúlt kilencven, Anna még nincs négy hónapos. A dédi most tartja először dédunokáját a kezében, hiszen eddig náthás volt, féltette a picit.

„Mesés érzés végre hozzáérni a babához“ – mondja Rózsa mama hosszúra nyúlt betegsége után. Ennél mesésebb maximum az lehet, ha két babát tart az ember.

És láss csodát… Megérkezett Anna ikertestvére, Aliz, aki éppen nyűgös, mert a fotózás helyett más dolga lenne, de szülei mégis dédi karjaiba helyezik. A kályha tüzénél hamar összemelegednek majd a generációk.

Julcsika és Mandula néni a félhomályban nevetgélnek. Ami a nevetség tárgya, az kizárólag kettejük dolga, szeretnek ugyanis súgni-búgni.

Sokszor leülnek a kályha mellé, gyertyát gyújtanak, és hosszan beszélgetnek.

Ha körül kellene írnom, mi is a szeretet, azt mondanám: fényes és meleg. Mint a tűz. Nagy öröm volt látnom, ahogy ez a tűz átmelegíti a generációkat.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.