A Titkok földje bújik meg a szegedi kísértetházban

Több alföldi képzőművész Neander-völgyének nevezhetjük ezt a helyet, ahol a tágas udvaron, az eresz alatt még repkednek a fecskék, a napfény a fák levelein átszűrődve keringőzik a tágas ablakokon át, és egymásra rakódnak az alkotók kézjegyei megannyi jegyzet, rajz és festmény formájában.

Félkész vagy az alkotó által kevésbé értékelt művekkel máig is tele van a nagyszoba, bár Levente időnként megkéri a művészeket, hogy vigyék el képeiket – egy napon talán ez is megtörténik.

Az itt készült alkotásokból egy kiállítást is létrehoztak annak idején a szegedi Grand Caféban Radvánszki Leventével és Vajda Gáborral közösen. 

A házban készült darabok együttesen durva, meggondolatlan képek sorozatát adták, mindenféle technikával, montázsolva, spray-vel fújva, néha egy kicsit megégetve.  „A világ működése” lett a gyűjtemény címe.

Az évek során a közösségből többen a Képzőművészeti Egyetemen folytatták a festést, volt, aki dolgozni kezdett, végül mindenkit másfelé terelt az élet.

Ma már teljesen véletlenszerű, hogy történik-e itt alkotás, vagy sem. Mindezzel együtt még titokzatosabb a ház légköre, ahogyan azt Levente és a barátai is fokozatosan megtapasztalták, ezért  a „Titkok földje” nevet adták a háznak.

Gábor barátjával együtt fedezte fel az elhagyatott házat, különleges kötődésük hozzá innen ered. A kert kezdetben egy átjárhatatlan dzsungel volt, a belső rész egy kísértetházra emlékeztetett.

Mindenhol múlt századi tárgyak lapultak, amelyek egy része a falakra került, különböző sajátos humorú installációkkal együtt.

A Mike-oltárt akkor építették, amikor megölték a sorozatbeli karaktert, és úgy érezték, hogy emléket szeretnének állítani neki.

Állandó kérdés volt, hogy hol lehet a zöld olló, mire rájöttek, hogy a legjobb, ha egy stabil helyet választanak neki, így jött létre a zöld olló oltára.

Nyugatos költők képei gyakran felbukkannak. A Lajtorja Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesületével való együttműködés emlékei ők a ház története szerint.

A konyhában Lenin-gyertya áll egy román kólásdobozon, míg a főiskolai évek hagyatékaként Barcsay Jenő Művészeti anatómia albuma lapul a sarokban.

A Vér és könny-plakátok története 2012-ben kezdődött, azon a nyáron, amikor a legtöbbet festettek, alkottak és persze buliztak. Augusztusban fogalmazódott meg, hogy olyan periódust szeretnének, amikor csak dolgoznak kitartóan és szorgalmasan, ez lett a Vér és könny Fesztivál.

Egy eredeti Vajda Gábor-rajz.

Egy elfeledett Vinko Leo-vázlat. Szegedi képzőművész, aki alkotótársával, Marton Ákossal együtt dekoratőrként is dolgozik.

A valódi horrorfilm helyszínére emlékeztető padlásra anno egy titkos feljáró vezetett.

Érdekesség egyébként, hogy ugyanebben az utcában van egy másik alkotótelep is, Leventééktől teljesen függetlenül, amely Művészfölde névre hallgat, de a két társaság egymás létezéséről csak évekkel később szerzett tudomást.