nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Megyaszói jégverés: lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

2017. június 21-én, délután két óra körül jégeső és vihar pusztított Megyaszón és a környező településeken. A tojás, esetenként teniszlabda nagyságú jég megrongálta a tetőket, ablakokat, redőnyöket tört be, leverte a termést. Megyaszón 767 lakóházából 537 sérült meg. Sokan érzik úgy: összeomlott nemcsak a házuk, hanem az életük is.
Parák Eszter
Fotózta:Kovács Bence
f Ajánlom
Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A megyaszói házak nagy része az ötvenes években épült, a fal vályog, a tető pala. Az épületekben először a jég tett kárt, apróra törve a palát, illetve a gyenge cserepet. A tető nélkül maradt épületekre zúduló eső, majd az elolvadó jég azután olyan mértékben terhelte meg a födémeket, hogy több házban átázott és beszakadt a plafon, és vályoggal kevert sáros víz öntötte el a szobákat.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

Az elázott mennyezeti lámpákat azóta sem meri használni, ezért csak zseblámpával világít otthonában Bojtos Lászlóné. A tévét nem kapcsolja be, csak a hűtő megy, és a laptopot használja, utóbbit azért, hogy külföldön élő gyerekeivel tudja tartani a kapcsolatot. A házban fülledt a levegő a nejlonborítás miatt, hiába szellőztet, a ruhák és bútorok nehezen száradnak, a falból istállószag árad.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A konyhában rossz érzéssel tesz-vesz, nem érzi magát biztonságban, mivel itt esett le először a mennyezet egy darabja. “Pörköltet főztem, a fazékba tettem épp a hagymát, amikor kettőt dördült az ég, és már szakadt is a jég. Gyorsan lehúztam a redőnyt, hogy ne törje be az ablakot, és mire visszaértem a konyhába, egy nagydarab plafon ott volt benne a lábasban. Úgy ömlött be fentről a víz, mintha locsolóból jött volna. Újabb puffanás, és leszakadt az előszobában is a tető. Félelmetes volt.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

Először egyedül hordta vödörrel a sarat és vizet, a törmeléket a szőnyeggel együtt húzta ki a szobából. Egy idő után a szomszéd házaspár érkezett segíteni, lapáttal, fazekakkal próbálták az iszapos vályogot kimerni a szobákból. “A tetőfedést az öcsém csinálta a katasztrófavédőkkel, de a teljes cserét nem tudja megoldani. Megjelentek itt nálunk más településekről magukat tetőfedőknek mondó emberek, de olyan áron vállalnák a munkát, amit nem tudunk megfizetni. Egy kisebb helyreállítás is milliós nagyságrendű lenne, az én házam több mint két és fél millióra jönne ki.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A vihar óta aludni sem tud nyugodtan Bojtosné, mert bár a statikusok biztonságosnak találták a házat, a fólia minden zörgésénél megriad. “Várom, mikor, honnan fog leesni a következő darab plafon, vagy mikor kapja fel a szél az egészet.” “Nincs biztosításom, nem tudom, mikor és hogyan fogom tudni mindezt rendbe hozatni. Van, hogy azon kapom magam, hogy ülök, nézek magam elé, és csak azt kérdezem, hogyan tovább.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A vihart követően száznál is több önkéntes érkezett a környező falvakból, tűzoltók és a katasztrófavédelem emberei segítettek a házak lefóliázásában. Hajdú Istvánné polgármester azt mondja, öt napig tartott, míg minden házat be tudtak fedni, és ehhez 50 ezer négyzetméter fóliát használtak fel.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

“Az önkormányzat nem tud másik lakást adni, saját ingatlanjainkban pedig nincs víz, villany”. A vihar után négy családot ki kellett költöztetni az otthonából, mert a statikusok életveszélyessé nyilvánították a házaikat. Három család a rokonaikhoz költözött, míg a negyedik egy üresen álló ingatlanban kapott átmenetileg szállást. “A házra hetes van írva, a kapura tizenhatos, de még az utca nevét sem nagyon jegyeztem meg, azt pedig egyáltalán nem tudom, kinek a házában élünk most” – mondja Béresné Nagy Ágnes, akinek háza lakhatatlanná vált, és unokatestvére ismerősének üresen álló ingatlanába költöztek át fiával és élettársával.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

“Állandóan takarítok, mosom a szétázott ruháinkat, az udvaron szárítgatom a megmaradt szekrényeket. A katasztrófavédelem még azt sem akarta engedni, hogy a bútorokat kihozzuk, mert annyira veszélyesen megrogyott a ház.” A sárga kordonnal lezárt házba lépve halkan csak annyit mond: ez egy kétéves ajtó. “Csak ezt tudtuk kicserélni meg két ablakot, a többit később akartuk, ha újra összejön rá a pénz. A párommal ketten raktuk be. Mindig javítottunk, csinosítottunk valamit, ha tellett rá. Most mindent kezdhetünk a nulláról, de nincs miből. Biztosításunk nem volt.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A vihar idején Ágnes fia egyedül volt otthon, mikor szinte egyszerre szakadt le a mennyezet több szobában. A fiú lekapcsolta a villanyórát, és hívta édesanyját, aki Miskolcon dolgozott. “Negyed háromkor hívott András, hogy anya, baj van. Elkértem magam a munkából, és azonnal jöttem, de az út több mint két óra ide. Mikor hazaértem, és megláttam, mi van itt, azt gondoltam, felakasztom magam. Nem értettem, mi történt: meleg nyár van, és én bokáig állok a jégben. Elmentem dolgozni, sütött a nap, hazajöttem, sütött a nap, a kettő között tönkrement az életünk.” A konyhában, a nappaliban és a hálószobában lyuk tátong a tetőn, a padlón a födémből lehullott sár, kukoricacsutkák, fadarabok. Nem olyan rég még a födém részei voltak. “Ez tegnap óta esett le. Ahogy a statikus mondta, megszívta magát vízzel a vályog, és akkora súly nehezedik a gerendákra, hogy nem bírják. Ha kiszárad, akkor omlani fog, közben pedig repednek a falak. Összedől, mint az életünk.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A házban nyirkos penészszag terjeng, a konvektorokon kívül más már nincs benne. A hűtőt, a gáztűzhelyet, a tévét, egy szekrényt és egy ágyat tudtak megmenteni. A kertből a viharvert cserepes virágokat elajándékozták oda, ahol még rendbe tudják hozni őket. A portán két kutya és egy macska maradt, a kisfiú két kecskéjét eladták. “A jószágról gondoskodni kell. Elázott a takarmány, a saját termésünket elverte a jég, ezért eladtuk. Adtuk volna ingyen is, de az ismerősök így akartak nekünk segíteni.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A házon csak néhány pala maradt épen, ezeket a szomszédoknak adták, akik fel tudják használni a saját házukhoz, a fiú a szobája falát díszítő matricákat és épen maradt dolgait odaajándékozta a környékbeli gyerekeknek. “Amikor csak volt miből, mindig adtunk, akinek szüksége volt rá, és most nekünk hozzák a májkrémkonzervet. Nagyon szégyellem magam.” Ágnes élettársa, Bozsek József az mondja, számukra mindegy lenne, milyen házba költöznének, de a gyereknek szeretnének újra otthont adni.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

Megyaszó kétezer-hétszáz lelkes település, lakóinak nagy többsége egyedülálló, idős ember, kisebb százalékban többgyermekes család. A károsult családok közül kétszáztizenegy nem rendelkezik biztosítással. “Nekem van biztosításom, de így sem tudom, mi lesz” – mondja tanácstalanul egy idős asszony. “A kárfelmérés után kiderült, a helyreállítás költségének töredékét sem fedezi a biztosítás. A teljes tetőszerkezetet ki kell cserélnünk, újra kell fedni a házat. És akkor még csak a lakásról van szó, az ólakról, kamráról nem is beszélve. A téli tüzelőre spóroltunk, most azt fordítjuk a házra. Hogy télen mi lesz, azon most nem is gondolkodunk.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

Egy másik asszony a kertjét siratja, mint mondja, minden odaveszett. “Olyan szép volt, élvezet volt benne dolgozni. Jó termésünk lett volna, de az uborkát leszaggatta, a hagymát kiforgatta a földből, a gyümölcsöket leverte a fáról, még az ágakat is letörte. Ijesztő volt, ahogy még a szomszéd házat sem lehetett látni, és az a pusztítás, amit hagyott maga után, borzalmas.” A határban a kukoricát, a napraforgót teljesen elverte a vihar, a földeken százszázalékos a kár. Szomorú látvány, de fontosabb a lakóépületeket biztonságossá tenni.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

Tiszta udvar, rendes ház feliratú tábla van az ablakban Hajdú Károlyné házán, az udvarban széttöredezett pala, a tetőn pedig fólia. Az idős asszony évtizedek vízben ázott emlékeit próbálja szárítani. A hatvanas években költözött ebbe a házba, ahol halmozottan sérült fiával, a felnőttkorban is kisfiúként élő Karcsival laknak. A fiú agyvérzéssel és oxigénhiánnyal született, néhány évig intézetben gondozták, de miután sorozatosan betegeskedett, szülei hazavitték, hogy maguk gondoskodjanak róla. “Nem egy nagy palota, de a fizetéseinkhez képest és egy beteg gyerekkel szépen megvoltunk ebben a házban. Karcsika el sem akar menni, pedig a lányom felajánlotta, hogy egy ideig legyünk nála, de hát náluk is megverte a tetőt a jég, nekik is megvan a maguk baja.” – meséli Hajdúné. Mint mondja, ilyen vihart soha nem látott még. Lavórral és vödrökkel indult a padlásra, de látta, hogy nincs értelme, így a szobában próbálta megállítani a leömlő vizet.

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

“Húzgáltuk Karcsika ágyát, hogy ne legyen vizes. Hoztam a vödröket, de aztán már csak álltam, és sírtam.” A plafonról leszakadt a vakolat, a víz elöntötte a szobákat: a szőnyegek tönkrementek, a szekrényben eláztak a ruhák, csak a konyha és a fürdőszoba maradt épen. A falról és a plafonról pereg, mállik a száradó vakolat, sár és vályog. “A lányom és a fiúunokám segített eltakarítani, amit tudtunk, most be van fedve a tető, félig azzal a fóliával, amit mi vettünk, félig azzal, amit a katasztrófavédelem adott. De ha jön még egy eső, nem tudom, kibírja-e.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A falubeliek szerint szakemberre lenne a legnagyobb szükség, aki azt is meg tudja mondani, milyen alapanyagokat lehet és kell felhasználni az újjáépítéshez. Sokan, még Budapestről és távolabbi településekről is ajánlottak fel a polgármesternek használt cserepet, palát, építési anyagokat, ami valóban nagy segítség lehetne, ha el tudnák szállíttatni Megyaszóra. Hajdú Istvánné azt mondja, hálás a felajánlásokért, de nincs járművük a szállításhoz. “A pala ráadásul veszélyes anyag, amit speciális feltételekkel lehet csak szállítani. De sok ház esetében nem lehet használt anyagokkal megoldani a problémát, új faszerkezetet kell ácsolni, megerősíteni a mostanit, amihez valódi szakemberek szükségesek. Ezen a környéken azonban nincsenek ilyenek. Szélhámosok viszont igen, akik a legkiszolgáltatottabb családokat is ki akarnák használni.”

Megyaszói jégverés: Lefóliázott faluban próbálnak túlélni az asszonyok

A házak helyreállításához szükséges felmérés és tervezés már zajlik, a kivitelezés költségeit azonban sok család nem tudja előteremteni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyűjtést hirdet a helyreállításra, és a károsult családok megsegítésére.

A rászoruló embereket a 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal támogathatjátok, a nagyobb összegű felajánlásokat pedig a www.adomanyozz.hu oldalon keresztül fogadja a Szeretetszolgálat. Köszönjük az érintettek nevében!

 

 

Megosztás Facebookon