Fotó

“Ha nem köthetnék, megőrülnék!” – két idős hölgy, akik sosem vesztik el a fonalat

Marika és Magdi olyanok, mint két mesehős, akik úgy mennek át az életen, mintha az valami játék lenne. Éjjel-nappal derűsek, szorgosak, telis-tele vannak programokkal, és köszönik szépen, az egészségük is jól szolgál.

A hölgyekre egy közösségi oldalon figyeltem fel, ahol csodaszép kötött zoknikat hirdettek. Mint utóbb kiderült, nem a hölgyek hirdették, hiszen ők nem is pénzért árulják saját készítésű dolgaikat, hanem ajándékba készítik őket. Egy belvárosi idősek klubjában kerestem fel Magdit és Marikát.

Mikor megérkeztem, a két hölgy már javában terített. Az asztalon zoknik, mamuszok, sapkák és kalocsai mintás terítők.

 

 

 

Marika, aki túl van a nyolcvanon, mesélni kezd. Tizenegy éves korában tanult meg kötni, azóta le sem teszi a fonalat és a kötőtűt. “Ha nem köthetnék, megőrülnék.”

 

Miközben beszélgetünk, az asztal alatt szorgalmasan készíti a következő pár zoknit. A színeket és a fazont ő maga találja ki, bármit is kössön éppen.

 

A hóembert iskolás gyerekeknek készítik, ajándékba. Ugyanis mindent ajándékba csinálnak, pénzt nem fogadnak el semmiért.

 

 

Magdi szintén a nyolcvan felé tipeg, csodaszép mamuszkáiban, melyeket ő maga készít el.

 

 

Egész fiatalon már kalocsai mintás terítőket készített, ezeket a mai napig csinálja.

 

A képen látható mamuszokat egy ünnepségre készíti, melyet az idősek klubjában tartanak majd, és idős barátainak adja. “Reggeltől estig kötök, hímezek, ez az életem.”

 

Olyankor sem unatkoznak, amikor éppen nem kötőtű van a kezükben. Az idősek klubjában sokszor kártyáznak, verseket olvasnak egymásnak, sőt kirándulni járnak és múzeumokat látogatnak.

 

Mindent örömmel kell csinálni, ez a hosszú élet titka” – árulta el Marika, akinek igencsak jó lapokat osztott az élet.

További érdekességek a kötésről az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.