Csepellina és egy külföldi házaspár, akik beleszerettek egy magyar faluba

Paul holland, eredeti szakmája szerint dizájner. Azonban hosszas dolgos évek után elege lett a városi létből, és valami egészen másra vágyott. Mandy angol származású, hazájában egy csomagszállító cégnél dolgozott, valamint saját kutyasétáltató cége volt. Fiatalokat toborzott, hogy otthonukban “ragadt” kutyusokat sétáltassanak nap mint nap, de ő sem érezte magát jól a bőrében.

Szerencsés találkozásukról Mandy mesélt. Az internet hozta őket össze, és bár nagy volt a távolság kettejük között, mégis valami azt súgta, nekik dolguk van együtt. Paulnak megismerkedésük idején az volt a nagy álma, hogy lakóautóval bejárja a Dakar Rally útvonalát. Mandyt nem ijesztették meg Paul tervei, hamar neki is vágtak Afrikának. Hosszúra nyúlt útjuk jól sikerült, innentől kezdve nem volt kérdés, hogy közös a jövő.

Paul többször járt Magyarországon, nagyon tetszett neki. Egy eldugott helyen szeretett volna élni, távol a civilizációtól, közel a természethez. Közös házukat rövid keresgélés után találta meg, azonnal beleszerettek a helybe, hamar ideköltöztek. “Mindig van valami terv a fejemben, ami növekszik” – mesélte Paul, amikor arról kérdeztem, hogy hogyan találta ki a karavános szállás ötletét.

Először ezt a cigánykaravánt vették meg. Mivel Paul eredeti szakmája dizájner, nem esett nehezére megálmodni, majd megvalósítani a karavános szállást. Mindent saját maga talált ki és két kezével csinált meg.

A lepukkant karavánból hamar álomotthont teremtett.

A falon hegedű és cigány festmény.

Az ablakon beáramló meleg fények romantikára hívják az idelátogató párokat.

A szálláshely felszerelését nagy műgonddal, jó ízléssel válogatták össze, az igényes anyagok, autentikus burkolatok valódi összhangot teremtenek.

Miután megcsodáltuk a karavánt, Paul szerette volna végre megmutatni legnagyobb büszkeségét, a Csepel teherautót. Miközben egy erdei ösvényen átsétálunk a Csepellinához, útközben felülről megmutatja harmadik szállást adó helyüket, ezt a kis kunyhót. Itt azonban most vendégek vannak, nem akartam kiteregetni a szennyesüket, hamar továbbálltunk.

Útban a Csepellina felé meglátogattuk a birkákat. A kis kedvenc, Whoopi Goldberg, a fekete bárány, most nem mutatta meg magát.

Ez a sírhely szintén útba esett, itt Janis Joplin van eltemetve, a szamár, akit csak két évig szerethettek. A mohó Joplint egy számára mérgező növény küldte az örök vadászmezőkre.

A tóparti szállást körbejárva nagyra tátottam a számat. Azt hittem, a cigánykaraván után nem tud majd semmi sem meglepni.

A teherautó előtti fűzfát Paul ültette sok-sok évvel ezelőtt, hogy mára tökéletes árnyékot vessen a szállás teraszára. A reggeli kávét, a kiadós ebédet, a délutáni sziesztát és az esti baráti társalgást is tökéletesen el tudom képzelni ezen az aprócska teraszon. De menjünk be, nézzünk szét, milyen is egy teherautó, amelyik nem rakománnyal van tele.

Belépve a konyhában találjuk magunkat. Mindössze pár négyzetméter az egész, mégis mindennel fel van szerelve, amire szükség lehet.

Az asztalon friss házi tojás várja a rántotta szerelmeseit.

A nappaliban egy kényelmes franciaágy és egy kisebb társalgósarok fogad.

Miután bejártuk a területükön lévő egzotikus menedékeket, Paul még szeretett volna elmesélni valamit. Mr. Jingles egy vak pele, aki kölyökként keveredett a házaspárhoz. Azonnal gondozásba vették, cumisüvegből itatták, és saját fészket építettek neki. Mandy az övére erősített kis meleg táskában hordozta mindenhova magával, míg meg nem erősödött. Mr. Jingles igazi családtag lett, de sajnos ő is eltávozott az örök vadászmezőre. A házaspárnak közös gyereke nem született, mégsem mondhatjuk őket gyermektelennek. Az erdő összes kis lakója az övék!