Mesébe csöppentünk a Fertő tó partján – sok fotó

Ami másoknak a Balaton, az nekem a Fertő tó, mindig úgy gondoltam rá, mint egy óriási, élő, zöld csodára, egy állandóan mozgásban lévő festményre, aminek főszereplője egy 20 ezer éves sós tó, a Soproni-hegység, a vad nádas, a fekete iszap, az üstökösréce, a nyári lúd, a réti sas, a sápadt szemeslepke, a gólya és hattyú, de a kép részei a szabályos szőlőtőkék, a környékbeli takaros települések és a levegő illata, amiről már kiskoromban is úgy gondoltam, hogy receptre kellene felírni.

Fertőrákosnál a tóhoz vezető rozoga bekötő úton nem lehet 50 km/óránál többel menni, de nem is érdemes, mert szédítő látvány fogadja az autóst és a biciklist: az út mentén gondosan művelt földek, szőlőbirtokok váltják egymást, miközben a Fertő tó képe csalogat a horizonton.

A Fertő tó a bringások egyik kedvelt célpontja, sokan gyerekkel is bevállalják a tó körüli kb 100 km-es távot, amire érdemes alaposabban rákészülni, mert a szakasz nemcsak lélegzetelállító, de komoly erőpróba is egyben: a dombok, emelkedők és persze a tikkasztó hőség nem kis kihívás elé állítják a kerékpárosokat.

A Fertőrákost és a Fertő tavat összekötő szakasz mellett egy kis csatorna szalad, ahol egy szempillantás alatt a pulzáló természet kellős közepén találja magát az ember. Simán megesik, hogy egy lúdcsalád és szelíd gólyák köszöntik az utazót.

A nevében szereplő “fertő” a víz mocsaras, lápos jellegére, illetve azokra a gázokra utal, amik a nád és más növények bomlásakor keletkezik. (Ekkora összefüggő mocsárvilág a Duna-delta kivételével nincs Európában). A sekély sztyepptó már többször kiszáradt, legutóbb 1867 és 1871 között, akkor még kocsival is át lehetett kelni a medrén.

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, nagyobbik része Ausztriához tartozik. A tó területe ma 309 négyzetkilométer (hossza 36 km, szélessége kb 10 km), de ha hinni lehet a mondáknak, valamikor akkora volt, hogy Mária Terézia hajóval tudott eljutni egészen Fertődig, az Esterházy-kastélyig, de a környékbeli települések nevei (Fertőrákos, Fertőboz, Fertőhomok…) is azt jelzik, hogy ezek a települések valamikor a tó partján feküdtek.

A fertőrákosi tóparton bekerített, gondosan ápolt strand várja a vízre, hűsre és nyugalomra vágyókat, az egyik legnagyobb vonzereje ugyanis pont az, hogy nincs elviselhetetlen turistatömeg. A strand egyetlen szépséghibája a magyar strandokra jellemző büfésor, mind a mai napig a múltat idézi. És ha már a múlt, egykor a tó közepén húzódott a vasfüggöny, amire a nádasban található határőrtornyok emlékeztetnek. 

A Fertő a Balaton után az egyik leggyorsabban melegedő tó, hőmérséklete a forró hónapokban a 30 fokot is eléri.

A tópart és a nemzeti park a fotósok kedvelt célállomása, akik itt gyakorolnak, vagy éppen itt tesztelik profi felszereléseiket vízben, parton, levegőben.

A Fertő tó a vízi sportok kedvelőinek egyik első számú kedvence. Lehet itt vitorlázni, kite-ozni, kenuzni, kajakozni, szörfözni, vízibiciklizni. 

A strandon egy sekély vizű partszakasz, külön játszótér várja a kicsiket.

A Fertő látképének szerves részei a facölöpökön csücsülő, nádtetős házak, közülük néhány bérelhető is.