2014. Március 11.

Így született újjá hazánk egyik legszebb kastélya

Bár nyári rezidenciának szánták, fényűző zenés estek verték fel rendszeresen a 18. században a fertődi Esterházy-kastély parkját, Haydn híres operákat írt a hercegnek, és Mária Terézia is ellátogatott ide. Az utóbbi időben több mint 4 milliárd forintot költöttek a kastély felújítására, ami így az elmúlt öt évben egy komplett ráncfelvarráson esett át. Majdnem lefestették terrakottára, amivel a kastély fénykorának idejét idézték volna meg, de a helyiek megvétózták a bugyirózsaszínnek minősített árnyalatot. Kíváncsiak voltunk, megnéztük, elhoztuk nektek.

nlc

Az Esterházy-kastély – a magyar Versailles – építésének története 1720-ban kezdődött, Esterházy József herceg álmodta meg az épületet, és Anton Erhard Martinelli olasz építész volt az, aki vállalta, hogy három hónap alatt egy 22 szobás vadászkastélyt épít. Ez volt a mai kastély őse. – Fotó: Hernád Géza

A jelenlegi kastély építése már Esterházy “Fényes” Miklós herceghez fűződik, aki 1762-ben osztrák mesterek segítésével építtette a kastélyt. A feladat nem volt egyszerű, apja vadászkastélya ugyanis elhanyagolt állapotban volt, a környéket ellepte a víz, ingoványos, lápos területté változott át, ahol rengeteg rovar tanyázott. – Fotó: Hernád Géza

A zord körülmények ellenére elkezdődött a munka: csatornákat, gátakat építettek, 1766-ra pedig elkészült a pompás, 126 szobás barokk-rokokó kastély, ahova 1773-ban maga Mária Terézia is ellátogatott. – Fotó: Hernád Géza

Bár a herceg eredetileg nyári rezidenciának szánta a kastélyt, az év legnagyobb részét itt töltötte, fényűző, zenés estéket tartott. Ezekben az időkben az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydn aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, híres operák, szimfóniák születtek ekkor Fertődön. – Fotó: Hernád Géza

1790-et írtak, amikor minden megváltozott: elhunyt Miklós herceg, az örökös, Esterházy Antal pedig nem szerette Eszterházát. A fényűző mesevilág magára maradt, az épület pusztulásnak indult: a tetőn befolyt a víz, a falakról omlott a vakolat, a parkot belepte a gaz, a kert díszei – a szobrok, a szökőkutak – tönkrementek, a melléképületekben állatokat tartottak, és amit csak lehetett, széthordtak. – Fotó: Hernád Géza

Bár a századfordulón a család állagmegóvási munkákat eszközölt, a második világháború teljesen elpusztította a kastélyt, a berendezéseket széthordták, az épület megsemmisült. A kastély későbbi felújítása csak 1959-ben kezdődött el. – Fotó: Hernád Géza

Hazánk legnagyobb és a Világörökség részét képező barokk kastélyának igazán nagyszabású felújítási munkálatai 2009 szeptemberében kezdődtek, amit egy több mint másfél milliárd forintos EU-s támogatás tett lehetővé. – Fotó: Hernád Géza

Az első ütemben elkészült a díszudvar és a kastély homlokzata is megújult, a korábban barokk sárga épület új színt kapott. – Fotó: Hernád Géza

A homlokzat új színének kiválasztását parázs viták előzték meg. A falkutatások során a szakértők három színt tártak fel: egy pirosba hajló terrakottát, egy szürkés-barnás árnyalatú kőszínt és a 19. századhoz köthető sárga színt. A szakemberek először Esterházy “Fényes Miklós” korát szerették volna megidézni, így a terrakotta mellett döntöttek, ám a “bugyirózsaszín” épületet egyértelműen megvétózták a helyiek, mondván, a szín elcsúfítja a város szimbólumát. – Fotó: Hernád Géza

Ekkor döntöttek úgy, hogy a másik színnel próbálkoznak, így lett az épület kőszínű. S bár először mindenki úgy hitte, a szín semleges és unalmas, a választás mégis jónak bizonyult, a visszafogott szín nagyon is izgalmas, különböző fényviszonyokban ugyanis több színben – halványkékben, pasztellrószaszínben – fürdik az épület. – Fotó: Hernád Géza

A felújítási munkák második ütemére kétmilliárd forintnyi EU-s pénz folyt be, ebből rekonstruálták a kastély fogadóterét, a bábszínházat, a narancsházat, de megújult a kastély melletti gránátosházak homlokzata és a főépület két világítóudvara is. – Fotó: Hernád Géza

A kastély felújításának harmadik üteme 2015. áprilisban várható, amikor többek között a Mária Terézia-lakosztály enteriőrjét (ez az a szoba, ahol 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig), a messzi földön híres rózsakertet, a 18. századi téglafalakat és a parkerdőt újítják fel. – Fotó: Hernád Géza

A kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja a hatvanezret – a látogatók 50–60 országból érkeznek. Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyeket tartanak a díszteremben, hazai és külföldi művészek adnak elő. – Fotó: Hernád Géza

Pár éve rendezik meg a “Magyarországi Barokk Vigasságokat”, a kastélyban újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, amit aztán tűzijátékkal zárnak. – Fotó: Hernád Géza