2014. Január 06.

Otthon, édes otthon?

Gyermekotthont csak kevesen látunk belülről, legtöbbünknek csak homályos elképzelései vannak arról, hogy milyen körülmények között nőnek azok, akiknek ez az intézmény jelenti az otthont. Svetlana Mychkine orosz fotográfus diplomamunkáját egy orosz árvaházban készítette...

Czvitkovits Judit

Ebben a gyermekotthonban moshatóak a falak, a kis ágyak szorosan egymás mellett, katonásan sorakoznak, intimitásnak, személyességnek nyoma nincsen. – Forrás: Svetlana Mychkine

Bár első pillantásra úgy tűnik, a gyerekek jó helyen vannak, sokat játszanak és nevetgélnek, az első benyomás csalóka: a legtöbb kicsi magányos, szenved, hogy nem kötődhet senkihez, de az is rosszul hat rájuk, hogy nincs egy intim tér, egy izolált kis szoba, ahova egyedül visszavonulhatnának. – Fotó: Svetlana Mychkine

Sok gyerek abban a hitben él, hogy a szülei egyszer eljönnek érte, ám amint egy idegen beteszi a lábát az árvaházba, egyből a potenciális szülőt látják benne. – Fotó: Svetlana Mychkine

A fotós szerint ezekben a gyermekotthonokban az embernek olyan érzése támad, mintha megállt volna az idő. – Fotó: Svetlana Mychkine

A fotós három hónapon keresztül, négy gyermekotthonban készítette a képeit, a gyerekektől elválni nagyon nehezen tudott, néhányukkal mind a mai napig tartja a kapcsolatot. – Fotó: Svetlana Mychkine

Egy alkalommal, amikor búcsúzásra került a sor, egy kislány neki akarta ajándékozni az egyik plüssmackóját, pedig csak kettő volt neki. A fotós képtelen volt elfogadni ezt a nagy ajándékot, a kislány pedig nem értette, miért nem akarja a macit. – Fotó: Svetlana Mychkine