Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nekem ma ezt mondta el egy tanítványom, akit négy évig tanítottam. Még most is
Raggamby András: Búcsúzás
Édes tanár néni
El kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide,
Más osztályba járunk!
Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet,
Nem feledjük a sok kedves
Iskolás emléket.
Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradságos
Áldozatot hoztak...
Édes tanár néni!
Fél szívünk itt marad,
Mert az, aki jóságot vet,
Szeretetet arat!
Köszönöm, az ötlet tökéletes, megpróbálom a szülőkkel megbeszélni. Azért egy versnek, idézetnek még örülnék.
Gemelli
Értem én csak segíteni próbáltam
Söni
ÁÁÁÁ, olvastam, köszi, nagyon aranyos.
Igazat megvallva nagyon nehéz feladatot vállaltam, mert a tanító néni személye nagyon megosztja a szülők véleményét. Sokan kifejezetten nem szeretik. Személy szerint nekem soha nem volt vele problémám, apróságok voltak, amit mindig meg tudtam vele beszélni. Ebből kifolyólag nehéz lesz olyan kedves, de még sem ömlengő pár sort találnom, ami a többségnek tetszeni fog. Hálátlan feladat ez, de úgy gondoltam, hogy mégiscsak illendő minimális ajándék kíséretében megköszönni az elmúlt két év munkáját, hisz ahogy a fórumnyitó szövegben is utaltam rá, Ő tanította meg a gyerekeket az alapokra.
Gemelli
Gemelli!!
Írtam egy kis verset!
Söni
Az én gyermekem ezzel a verssel köszönte meg anno hogy megtanította a tanító néni írni olvasni.
Meg is könnyezte
Rubin Szilárd : Köszöntő
Mintha egyetlen narancs lenne,
A mi osztályunk oly kerek,
S mint a narancs sok kis gerezdje,
Úgy símul össze sok gyerek.
Arany ágacskáin függtünk mindahányan:
Tanító nénink volt az aranyág,
Ő viselt gondot ránk az iskolában,
Ő nem csak tanító volt, de jó barát!
Fut az idő! a hóember elolvadt,
Feketék már a szánutak,
Hol csillaga a karácsonyfa lombnak?
S hova szöktek a húsvéti nyulak?
De maradandó, amit megtanultunk,
Kis munkásokként élve napra-nap,
A fény, amelyet tőled kaptunk,
A tudás fénye megmarad.
Mintha egyetlen narancs lenne,
A mi osztályunk oly kerek,
S mint a narancs sok kis gerezdje
Úgy símult össze a sok gyerek.
Kívánjuk kedves aranyágunk,
Maradj töretlen erős és szelíd,
Te tanítónk, pajtásunk, jóbarátunk,
Szeresd mindig aprócska híveid!
Gyönyörű ez a vers!
Remélem nagyon fog örülni az, aki kapja
Üdv:Söni
Nálunk anno, amikor a tanítónénink elköltözött (kész trauma volt, hogy elment :) ), a szülők minden gyerekkel rajzoltattak valamit és azt lefűzték neki. Azt írtunk oda, amit akartunk- persze a nevünket is -.
Úgy két éve találkoztam a tanítónénimmel a metrón és a mai napig őrzi!
Könyvtárban vannak külön ilyen alkalmakra összegyűjtött verseskötetek, biztos találsz kedvedre valót!
Szia!
Itt hátha találsz valamit!
http://dalokversek.hu/versek/index.htm