Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Szted ezt is nézhetjük fura szemmel? Hogy pont mikor idetalálok és mikről beszélgetünk nekem a náthám átvált egy ilyen naon erős fájdalommal járó nemtom mibe?? Teljesen időben egybeesett, mégha nincs is jelentősége, szóval meglepődtem/ijedtem ezen.
És nem emlékszem az álmomra, pedig felébredve még meg volt, de napsütésre ébredtem!
Jó Reggelt, Szép Napot Mindenkinek !
Tegnap ismét gazdagabb lettem egy szép pillanattal az Olimpia záróünnepségét nézve ,akkor amikor Vancouver polgármestere aki tolószékben éli életét / pont egy síbaleset miatt paraplegiás/ átvette az olimpiai zászlót .Hozzáerősítették a önjáró ,automata székéhez,majd azt önmaga többször körbeforogva lengette meg a zászlót ,kicsit összeszorult a torkom,lám mire képes az emberi akarás és a tolarencia a "mássággal"szemben. Talán Ti is láttátok, nekem ez ez volt a legszebb az egész "ceremóniában ".,és megint gyűjtöttem valami szépet!
Eberhard köszönöm a szép gondolatot,a virágot, szerettem volna viszonozni, de megint nem sikerült a privibe felraknom a képetpedig Klára leírása szerint csináltam, ha lehetne mégegyszer,dedós módszerrel, azt megköszönném.
Most megint ideteszem,szintén saját rajzolmányom,egy kis tavaszidéző kép, hóvirággal / ha valaki nem ismerné fel /
Köszönöm a szép képeket! Mindenki örünk fog, aki megnézi, mint én. Nekem a gólyahír a kedvencem, igazi tavaszi üzenet! A priviben kapott vers is gyönyörű! Kívánok mindenkinek boldog hetet és boldog napot!
Ezt az őrületes pánikot a madárinfluenza körül a média támasztja. Ha ennyit foglalkoznának az autóbalesetekkel, amibe itt hazánkban évente egy kisebb városnyi ember pusztul bele, az óvatosak gyalog járnának. És ösvényeken, el ne üssék őket. Félni nem kell, nincs értelme, s egyet tehetünk: a folytonos tévézéstől visszatérünk az olvasáshoz. S a könyvet magunk emeljük le a polcról, nem mások adják kezünkbe. Főképpen nem olyanok, akik számára a nézettség a legfontosabb, azt elérik akár lelkünk árán is. Ha rettegésünkkel fizetünk is érte. Eközben hirdetik az ostobaságot, hogy "képben kell lenni". Holott semmi mást nem tudsz meg, csak amiről úgy döntenek,hogy ezt meg ezt megtudhatod, meg kell tudnod! S ezt alig-alig vesszük észre!
Talán tudjátok, bár ha nem, az se baj, hogy az ingatlan elbirtoklásának idejét 10 évről felemelték 15-re. De arról nem hallottam, hogy a macska-elbirtoklás idejét 1 évről fölemeltékvolna a többszörösére! Neked megvan az alapidő kétszerese, oda ne add a gonosz nemhölgynek, aki a telkén tartja az állatját magára hagyva!
Igen, közben már írtam Neked, hogy honlapotok
www.test-lelek-szellem.hu
megtekintése után már értettem üzenetedet. Remek együttes a Tiétek! Ha tehetem, kimegyek nyílt napotokra annak ellenére, hogy Budaörs messze van. Nagyon izgalmasak vagytok!
Szia Kedves Klára!
Nekem is van egy történetecském: van egy lánycicusunk. 3éves lesz .kb 2 éve hozzánk költözött egy fiú cica.Annyira szép, olyan barátságos, jó simogatni. Nálunk kapott "ágyat", kistálat, enni-innivalót.Néha eltünt, egy-egy estére, de a reggeli etetésre mindig visszajött.Aztán, az idén ősszel a szomszédomban láttam egy asszonyt/nem lakik itt!/és kereste a "macskáját! Ölben kivittem a cicet..-/aki a helyén szundikált/ez az Öné! ? Ó, igen,ez a mi cicünk! Kérdi_-maga eteti? Igen, felelem. Ne adjon sokat neki, mert olyan kövér!Ő, hetenként kb kétszer eljön megetetni!Ó, szegény, már rég éhenhalt volna....azóta sem láttam a hölgyet.
Kicsit még visszajöttem. Én csak ritkán vagyok fenn az nlc-n, a mai nap kivétel, ma itt lebzseltem. Nem is haladtam a dolgommal semmire! Te olyan szépen, élvezetesen, jó stílusban irsz. Azt gondolom, sima és bársonyos a lelked. Én azért sokkal racionálisabb és ezáltal mondjuk úgy, durvább vagyok. De az állatokat, növényeket nagyon szeretem. Nagyon kicsi voltam és anyukám elvitt moziba valami állatos filmre, ahol a vadmacska meghalt a végén. Én meg elkezdtem bömbölni úgy, hgy ki kellett vinni. Nem győztek hazudozni, hogy á, nem, csak elaludt, meg hazament, miután kijöttünk. Valamire én is emlékszem, de főként anyu mesélte. De az állatok szeretete megmaradt, nyilván meg is volt, gyárilag. Most éppen 1 kutyám és 5 cicám van. Kertesben lakunk, mielőtt vki felháborodna, bár azért igy is kicsit magas a macskaráta nálunk. De olyan bájosak. Van egy nagyon öreg, 15 éves, őt kaptuk a szomszédtól, akinél született és nem akarta megtartani. A fiam hazahozta, éppen nem volt cicánk. Aztán találunk egy beteget, azt meggyógyitottuk, aztán találtam egy kidobottat az utcán, persze bevittem, nehogy elüsse az autó. Aztán kettő kidobottat Balatonon, persze ők is hazajöttek velünk. Ők tesók. A háron utóbbi nagyon szeretei egymást, összebujnak, mosdatják egymást, párhuzamosan közlekednek. Szeretem nézni őket, igazi jó testvérek. A 2 nagy is elfogadta őket, bár ott nem dúl a szerelem, főleg az öreg cicát idegesiti a nagy szaporulat, da azért elfogadják egymást, tisztes távolból. Most viszont félek a madárinfluenza miatt. Félek, kint a kertekben megehetnek valami szegény beteg madarat... Belegondolni sem merek, mert ők igazi házi, azaz lakás cicák, velünk élnek. És nagy lekötöttség is, több napra szinte lehetelen elmenni, nem hagyhatjuk őket kaja meg simi nélkül....
További szép napot és kellemes hetet Neked. Nem szándokozom a jövő héten feljönni ide, mert ittragadok pedig nagyon sok a dolgom.
Az allatok vilaga is kegyetlen.
Mostanaban mindnekinek ajanlgatom, ha meg nem lattad volna, feltetelen nezd meg a Winged migration c. francia filmet- otthoni cime talan Szarnyas koltozes lehet. Csodaszep.
ha majd jobban raerek hozok en is "valamit" a gyujtemenybe. meg nem tudom mit?
Most megyek, mert neveletlen, eretlen, izgaga kutyusom tulsagosan csondben van...foltehetoen valami rosszat csinal... ideje elkezdeni a vasarnap delutani fozocsket is-hamarosan jon az ehes kis csapat- lanyom-vejem, meg jo, hogy a picirol nem nekem kell gondoskodni...
A közelmúltban kezembe helyezte életét egy gyámoltalan, késő őszi kicsi veréb. Nem tudtam megőrizni.
Ahogy beköszöntöttek novemberben a hidegek, bejött a nappalimba a kismadár. A tálaló alatt húzódott meg rendszeresen, bejött, kiment, ahogy szellőztettem. Végül bent maradt, mind otthonosabban érezte magát és vígan kapirgált nagycserepű növényeim földjében. Jó nagy koszt csinált, de nem bántam. Örültem a kis jövevénynek. Megtisztelő bizalmának. A baj az volt, hogy tavaly befogadtam egy öreg, rozzant tacsit, és ez a kutyafajta nagy vadász. Okítottam, tanítottam, hogy a madárra rá se nézhet, tekintetét rá nem vetheti. Persze folytonosan vigyáztam, kettesben ne maradjanak a nappaliban, pedig Kicsi tüntetően elfordította fejét a madár felől. És megtörtént a szerencsétlenség: nyitva maradt az ajtó, mentségemre legyen mondva, azt hittem, nincs "itthon" a madár, de tévedtem. Már csak az élettelen kis testet találtam meg ágyam mellett. Kicsi, mint egy macska, oda helyezte. Ezt a akcióját ma sem értem.
Sokat gondolkoztam, miért kellett ennek így történnie. Azon kívül, hogy nem lehet és nem szabad összerakni egymásra veszélyes állatokat, még egy következtetésre jutottam: nyáron a nyúlkertbe beugrott a sosem ugráló, nehéztestű labradorunk, és megölte szegény ártatlan húsvéti nyusziinkat. Szívem mélyén nehezteltem menyemre, hogy nem védte meg a nyuszikat. Nem teremtett nyulaiknak olyan körülményt, hogy ez meg ne történhessen. A kisveréb halálával megtanított, hogy mellőzzem igazságtalan ítéleteimet. Megmutatta, én sem vagyok se jobb, se különb, se gondosabb, tehát ne ítélkezzek. De ezért a tanulságért a verébélet túl nagy áldozat volt. Nem volt igazságos. Nagyon fáj érte a szívem.
Nem véletlenül tett boldoggá Téged édesanyád mai látogatása. Ő tanított meg ennyire szeretni. Általa vagy ennyire szerethető.
Folytatom madárgyűjteményem átadását, persze annak, akinek kell. Akinek nem tetszik, az, ugyebár, átugorja, és kész. Ennek tudatában remélem, hogy senkit sem idegesítek vele, sőt, talán akad valaki vagy valakik, akik hasonlóképpen kinyitják számomra gyűjteményüket.
Gould amandáim voltak néhány évig. Gyönyörű kis madarak. A tojó feje fekete, párjáé piros. Emlékeztetnek a tengelicékre. Fácska méretűre nőtt szobanövényeim ágain éltek. Nem volt börtönük. Négy fiókájukat nevelték fel. A kismadarak színtelenek, vagyis inkább szürkék. Ami élmény volt: figyelemmel lehetett kísérni, ahogy a fiókák apjuktól tanulnak énekelni. Eleinte csak mozdulatát utánozták, aztán mind több és mind szebb hang jött ki torkukon. Közös munka volt az énektanulás. Figyelték egymást.
Amikor nagyobb lakásba költöztünk, eladtam őket tenyésztőnek. Némi lelkiismeret furdalásom van miattuk. De nem bírtam vállalni a többlet munkát a nagy lakásban, amit jelentettek. Amúgy is rájöttem már, hogy a rabmadár az rabmadár. Igazi örömöt nem jelenthet, hiszen tudjuk, élete nem igazi.
Első madaram szerencsétlen kis veréb volt. Ha módunkban állna családfáját kikutatni, az nagyobb és terebélyesebb lenne ma már, mint a legkékvérűbb arisztokratáké. Hiszen nálunk az Árpádházig vezetik vissza a legrégebbi időkre emlékezők. Ki lehet számítani, ez hány emberöltő: 2006-1096=910:28=32,5 Jó sok.
Az én madaramat gyermekek kínozták 1949 táján. 2006-1949=57. Apám meglátta ezt, és megvásárolta a kis szerencsétlent gyötrőitől, nekem adta, és szabadon engedtük. 57 évvel ezelőtt. A veréb nyaranta legalább háromszor fészkel. Tehát egy nyár átlagosan 15 utódot jelent. Elméletben. Mert a valóságban a verébsereglet nem nő, hanem vészesen csökken. Az elmúlt évtizedben 60 százalékkal zsugorodott. A kémiai anyagokkal teli bogaraktól, magoktól. Persze a fészkelés nem madáröltő. Egy szerencsés madár jó esetben tudomásom szerint 5 évig él. Ez 57:5=12 nagyjából. Ha ehhez hozzászámítjuk az elméleti szaporulatot az 57x15=855. És ez csak a töredék, hiszen egyetlen madárról van szó, és az állomány évente 15-tel nőtt, és mindegyik hasonlóan szaporodott, de ezt már nem bírom kiszámolni, elfáradt az agyam. Ha valaki segíteni tudna, megköszönném.
Így is jó hosszú és talán fárasztó is a történet, de csak annyit akartam mondani, hogy azóta milyen töméntelen sok verebem lenne, nem mérgeznénk őket és magunkat szisztematikusan. Mert magaménak tekintem annak a hajdaninak minden (elméleti)leszármazottját.
Igen, szoktam a géppel rajzolgatni több-kevesebb sikerrel
Köszönöm a jó kívánságokat !!!
Egy félreértést szeretnék eloszlatni, nem vagyok magányos, az én kis családomban nem is lehet ,életemet,lelkekemet nagy rész ők töltik ki , "csak " társtalan ,és ennek hiányát is csak 1-2 éve érzem.
Köszi a tanácsot,azon az úton idultam el,de a végén mégse sikerült,majd legközelebb ügyesebb leszek
Köszönöm, Kedves!
A Te üzeneteid nem egyetlen napsugár, hanem egész fénycsóva a mai délelőttben!
Isten éltessen, Szendike! Sok-sok szép esztendő várjon Rád, és soha ne érezd magad magányosnak! Az ilyen percekben találd meg önmagadat hűséges társadnak. Nincs is jobb társunk szerető önmagunknál! El nem hagyhat bennünket! Mindig velünk van. Csak észre kell vennünk és törődnünk kell vele. Mindenek előtt el kell fogadnunk.
Köszönöm a képet! De jó volt ez a reggel! De jó ez a délelőtt! Csodás nap ez a mai. Számomra nyilván azért volt borongós az előző, hogy eljöhessen ez a mai napsütéses reggel! Hiszen az állandóan ugyanolyan fényes és színes lassan elszürkül, észre se vesszük. Hiába a legfinomabb torta, ha mindig azt kellene ennünk, egyszercsak nem bírnánk lenyelni.
Szendike, E. nyomán jöttem rá tegnap, hogy lehet priviben képet küldeni. A módja: a képre, bárhol van is, rákattintasz az egér jobb oldali billentyűjével. A kinyílt, azaz megjelent táblázaton a bal billentyűvel rákattintasz a MÁSOLÁS-ra. Nyitva hagyod a fiókot, átmehetsz bármelyik másikba, ott rákattintasz fönt a SZERKESZTÉSRE, aztán a bal billenyűvel "odavarázsolod" a képet. Ha eddig is szoktál másolni, akkor az egész litánia fölösleges volt, mert egyszerűen csak átmásolod a képet a privibe.
Boldog napot!
Szia !
Szép gondolatok!
Itt mellékelem a privibe ígért rajzot, eggyútal áruld már el ,hogy kell oda képe betenni ?
Szép jó reggelt kislányok!
Nézz és láss, mert várnak rád csodák.
Csillagfényű éjszakák sok jókedvű barát.
Ha fázol majd átölel egy váratlan mosoly.
Sose félj amit túlélnél az nem túl komoly
Érezd a szívemet..Érezd,hogy rád nevet.
Mert így szeret így lesz míg lehet.
Csak jó legyél.. érezd az életet.
A szívek mélyén gyújts fényeket."
Ezen meg el kell tunodni...no majd holnap.... addig is, mindenkinek sok-sok udvozlet / Szendikenek tegnap szulnapja volt...pssssszzzt!!/
Kata
Sziasztok!
Köszönöm a szíves fogadtatást ,a marasztalást és a kis versikét is.
Kisnapfény!
Mindnyájan megfogadhatjuk ezt a bölcs tanácsot.
"ne tegyek semmit, várjam ki, mi történik, és hallgassak az intuíciómra!"
Bárcsak meg tudnánk ezt tenni. Vagyis, akarom mondani, bárcsak én mindig meg tudnám tenni! Ennél jobb tanácsot nem lehet kapni. De az "európai" türelmetlenség többnyire győz. Nálam. Pedig ez a mondat akár egy életprogram lehetne. Köszönöm, hogy megosztottad velünk, velem álmodat! Sajnos, én mostanában nem emkékszem rájuk.
Valamikor réges-rég - talán, valamelyik előző életemben volt, annyira régen történt - azt mondta valaki, hogy a szavak keveset számítanak, a gondolat mindennél többet ér. Azóta tűnődöm ezen. De:
Juhász Gyula: Szavak
Szavak, csodálatos szavak,
Békítenek, lázítanak.
Eldöntenek egy életet.
Följárnak, mint a kísértetek.
Szárnyalnak, mint a gondolat.
Görnyedve hordnak gondokat.
Világokat jelentenek.
Meghaltál, ha már nincsenek.
Dalolnak és dadognak ők.
Gügyögnek, mint a szeretők.
Ölnek és feltámasztanak.
Szavak, csodálatos szavak.
hogy ne csak verses topik legyünk, megosztom veletek a mai álmomat. számomra nagyon érdekes volt.
tudatra ébredés után azn gondolkodtam, hogy na, most mit is akarjak, ha már én irányítok itten! aztán igyekeztem valami értelmes, hasznos dolgot kérni az álmomtól. azt kértem, hogy egy bizonyos számomra nagyra becsült emberke jelenjen meg és adjon tanácsot azzal kapcsolatban, mihez kezdjek MOST az életemmel, mi legyen a következő lépés, amit meg kell tennem! Először nem történt semmi. egy régi ház napfényes udvarán álltam. egyszer csak kivágódott egy baloldali ajtó és megjelent az illető személy, de külsőre nem ő volt, hanem egy idősebb, szakállas bácsika. elémállt és azt mondta: ne tegyek semmit, várjam ki mi történik és hallgassak az intuíciómra! mindeközben a szemébe néztem és a szemében egy képet láttam, vagy inkább eg ykis filmet amire viszont már nem emlékszem.
Szendike! Ne legyél társtalan körünkben!
Weöres Sándor: A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle
lángvirágot,
s aki a földön
mellén viseli,
és hevét kibírja,
ő a párod.
Zelk Zoltán:Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág
zúzmarás a fán az ág.
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Kinek van Gézája?
Én kettőt ismerek! Vagy ismertem? Mindkettőnek, és a többinek is, akiket már elfelejtettem,boldog névnapot!
És mindenek előtt Géza Fejedelemnek!
...És minden alkony opálosan éled
És minden hajnal szőkén rámkacag
És mindig forrnak vágyak és nyarak,
Be csodás vagy, csókok szülötte, élet!
És mindig küldesz új bánatokat
És új reményt is, ami dalra méltó
És szemeket, amelyek, mint a mély tó,
Balzsamot adnak nékem s titkokat.
És nem fáradok el téged szeretni
S téged gyűlölni, lázas csoda, élet,
Naponta vággyal járulok elébed
S bár mindig közelebb a szürke semmi,
Te egyre szépülsz, mélyülsz s én szegény,
Úgy érzem, gazdag voltam benned én.
- Mit akar?
- Korán van?
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
- lehet, hogy ez az igazi.
És van annyi arcunk,
ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
- lehet. Akkor ez a valóság.
Van egy,
amit tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd
Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenzô szándék
- efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
Vannak, akik mindig morognak,
mert a rózsáknak töviseik vannak.
Én hálás vagyok, hogy a töviseknek
vannak rózsabimbói.
Alphonse Karr
Az én dalom
Az én dalom a bérci hegynek
Vidáman csörtető patakja,
Madárka, mely a boldogságát
Minden fán, bokron eldalolja.
Az én dalom az őszi lombok
Borús, sejtelmes suttogása,
Hulló levelek zizegése,
Hollószárnyaknak csattogása.
Az én dalom földet megrázó
Dörgése a haragvó mennynek
Amelyre a zúgó visszhangok
Vad rettegéssel jaj-t felelnek.
Az én dalom egy halk imádság,
- Rebegik lázas, haló ajkak, -
Egy-egy utolsó kondulása
Szívemnek, e repedt harangnak.
1923. december 11.
Szeretetttel köszöntelek, Szendike!
Téged szintén, Kata!
De jó, hogy eljöttél közénk!
De jó, hogy idevezetted őt, Kata!
Egy-egy szál bordó rózsát küldök Nektek, fogadjátok szeretetemként.
Tartsuk életben ezt a topicot! Kata írta nekem, hogy sok gondozást és munkát igénylő feladat ez. Igaza van, s hozzátenném, sok kitartást és ötletet igényel. Segítsetek. Legyen ez a kis zúg a hálón a mi titkos menedékünk, annak ellenére, hogy bárki csatlakozhat hozzánk, bárki részt vehet életünkben. Mondjuk el egymásnak azokat a dolgokat is, melyeket ismerősöknek nem nagyon mondanánk el. Beszéljük meg szeretettel, megértéssel.
Nekem ma nagyon rossz napom van. Semmi sem történt a valóságban, valószínűleg a lelkemben történt valami, de nem tudom, mi. Tudom, hogy ha ezt Kistappancs vagy Brekuci olvassa, azonnal segítségemre siet. Ahogy Ti is. Persze nehogy nagyon szívetekre vegyétek nyafogásomat, de olyan jól esett nyafogni! S mindegy varázsütésre, megjelent Zsófim menyem szomszédom egy tálka madártejjel! Lehet, hogy lélekolvasó? Megédesíteni jött lelkemet. Majd mindjárt keresek valami szép verset mindannyiunk örömére. Üdv. Kl.
Sziasztok Kedves Gyűjtőgetők !
Csatlakoznék Hozzátok, én is sok mindent gyűjtögetek,tárgyi dolgokat ,de "lelkieket" ,szép pillanatokat is ,a szép emlékeket inkább előhozom , amiből koromnál fogva elég sok van, és egyre gyakrabban ,mivel manapság elég kevés jó és szép éri az embert.
Elsősorban gyermekeim rajzait,köszöntőit, maguk készitette ajándékait , iskolásfüzeteit,könyveit, egy-egy nevezetes ruhácskáikat és most ugyanezt teszem unokáim "terméseivel" De meg vannak a saját gyermekkori ,ifjúkori írásos, rajzos emlékeim is.Szeretem a furcsa alakú természeti képződményeket, /kövek,kavicsok,csigák,kagylók, kiszáradt citrom,mandarin , növények klb kiszáradt termései ,részei és még sorolhatnám / melyek a szobáim díszei is.
Videómániás vagyok, ezért rengeteg kazettám van, sok szép felvételel /zene,film, színdarab ,sok egyéb / egyik legkedvesebb kazettám az évezredfordulókor készitett 24 - 30 órás tv -közvetítés a világ minden tájáról ,igazi világjárással ,népszokásokkal és sok-sok szép zenével ! Képeslapokat is gyűjtök
Mivel társtalan vagyok, azt is mondhatnám,hogy "embereket" is gyűjtök, többek között azért léptem be a nlc fórumába is,és mondhatom eredménnyel ,sok kedves emberrek ismerkedtem meg, többek között MissPiggy-vel is,aki ezt a topikot ajánlotta.
Egynlőre ennyit mondhatok, ez a téma annyira szerteágazó,hogy órákig lehetne róla írni !Később még jelentkezek !A képem az unokáim vannak
Szendike
bar ez egy kicsit meg korai...
Errol jut eszembe, lattad a csodas francia filmet, aminek a cime
Winged migration
??
azaz "Szarnyas koltozes" vagy vandorlas...vagy valami hasonlo...? fantasztikusan szep film, a vandormadarakrol szol...!!! Mindenkinek nagyon ajanlom!!!
Mi az a nap? Mi az a nap?
Nem is nap az tulajdonképp.
Ugyan mi hát?... Hát semmi más,
Mint egy nagy szappanbuborék.
Valami óriásfiú
Kifújja reggel keleten,
S szétpattan este nyúgaton. -
És ez minden nap így megyen.
Csipp,
Csepp,
Egy csepp,
Öt csepp
Meg tíz;
Olvad a jégcsap,
Csepereg a víz.
Tunderiek a sracok- te is aranyos vagy Nagyi! Igazad van, minden percet ki kell elvezni- annak idejen mikor a mieink voltak aprok akkor tulsagosan "el voltunk foglalva'"! az elsonel minden olyan fontos volt, alig gyoztem Dr Spock-ot bujni ...a masodik draga jo gyerek volt, ra se kellett nezni... a harmadikra meg mar tenyleg alig jutott ido...de helyes pockok voltak! Most a lanyom sokkal okosabb, o elvezi, gyonyorkodik...beszel, tornaztatja...egyutt kuncognak... Babazik...! Mindamellett mar egy egesz konyvtarat kiolvasott a gyermekl fejlodeserol...etc. Na ja, en meg fozok..robogok is, ma "milanoi makaroni" lesz meg rantott szelet, aztan be az autoba...szallitom... mert ugye nekem ugysincs mas dolgom... Aztan azert en is dogonyozok egy kicsit / tessek kerem odagondolni a pontokat ahova kell........itt egy csomo .....pluszban...../
draga klari, nagyon nagyon szepek a kepek!! mar elfelejtettem, hogy ennyire kedves a hovirag! itt nem is ismerik, az nagyon europai virag!! kepzeld a hugom azt mondja, hogy naluk meg nem szabad szedni, mert "kiveszoben" van...-Dunantulon-!!
a foltos baber is mutatos-ismeros nekem,vajon honnan??!
kellemes 7veget, talan meg benezek hamarost!
u.i. egyszem bemoldali fotomon egyebkent unokastul vagyok! neve Simon-Alexander...megtekintheto!!! Kb 2 honapos volt, nehany hete keszult.
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földről
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
És gondtalanul járt a szende őz,
A gólyák télre ismét útra keltek
És százszor szebben múlt a csendes ősz.
A börtönök küszöbét dudva verte,
Kivirágzottak az utcakövek,
Illat tömjéne szállt áldón az estbe
S örökre elhervadt a gyűlölet.
De jó, hogy jöttél, MissPiggy!
Fogadd szeretettel a hóvirágot, vedd úgy, hogy Neked nyújtottam át az egyik képet, boldog nagymamaságodat köszöntve. Kisunokád neve mi lett?
Édes Piggy! Három lányod van? Csak nem alias Csicsóné? Szépek lehetnek lánykáid, hogy így elkeltek! Szivesen megnézném a kis drága jövevényt! Tegyél fel képet, ha módod van rá! Üdv. Klára, aki azért 13. , mert ezt vette be a gép! A többi állítólag foglalt!
Szervusztok gyujtogetok!!! Milyen kedves, jo temat talaltal klara / a tizenharmadik?? en meg sose lattam itt egyet se... /
Meg nem tudom mivel lepjelek titeket meg, majd visszajovok am...az en eletem legnagyobb ujsagja most a kis draga haromhonapos unokam, no rola keszulnek digitalis fotok szazaval... Igy aztan eletunk manapsag gyokeresen megvaltozott- nekem joszerivel a fozes maradt, igy lanyom tud babazni szakadatlanul...szerinte egyebkent is a konyhai tenykedes az...hm...idopazarlas...Szerencsere a vejem nagyon jol foz...mikor kedve van... Nekem borzaszto szerencsem van egyebkent az uj csaladtagokkal, mindket vejem rendkivul helyes fiu, es a harmadik is az lesz...augusztustol csatlakozik a csapathoz.
Mindenkinek szep napot- kellemes hetveget, jo forumozast!!
Gyönyörűek a fiúk! S a "teljes" unokád is megvan már, ha júniusban várjátok. Szoktatok beszélgetni vele? Mert hallja ám!
Benimről fölteszek képet hamarosan, a kedvencemet, de be kell szkennelnem.
Bizony, amikor két asszony találkozik két különbző korosztályból, nem könnyű az ügy! Szerencse is kell, nem elég a jóindulat! Örülök, hogyTe is megtaláltad igazi menyedet.
Hát ez csudi aranyos! E sorok teljesen elbűvöltek, zsenniális!
Vidám szívű, de magányos,
ahogy ez már hagyományos
Világi jó! Köszi! Rettenetesen élveztem!
Édesem! Édes ez a vers, de ez a szent lovag prostit csinál a kicsi lányból!
Szelíd lovag átöleli,
simogatja, becézgeti:
Ne sírj édes, kicsi angyal
megbirkózunk minden bajjal!
Én megóvlak, megvédelek
s nem kell más, csak szereteted.
Nem lehetne esetleg csereüzlet nélkül?
Szerencsés a menyed, hogy ennyire szereted. Mert az ilyen szavakat csak az tudja leirni, aki szeret.
Én is áldhatom a sorsot a menyemért. Sajnos még unoka nincs náluk,juniusra várjuk, viszont a fiamat szereti, és már csak ezért is szeretem.Nehezen tudom megérteni azokat, akik alapból(mielőtt még megismerték volna) nem szeretik a menyüket. Ugy látom, egyikünk sem tartozik ide.
Nem tudnál az unokárol képet feltenni? A férjem fiának van két kicsi fia ők az unokák és imádom őket.
1, ő a kicsi, most elsős most vizsgázott karatébol>>>>>>>>>>>>>>>>Aurél
2, Ő a nagy, most ötödikes, tehetségesen zongorázik, és karatézik >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>Bálint
ANGYALI MESE
Kicsi angyal könnye pereg
vigasztalja égi sereg.
Elveszett a glóriája
egyik felhőn sem találja.
Ezüst fényű, kicsi ékszer
viselése sosem kényszer.
Büszke volt rá nagyon-nagyon
értéke nem kincs vagy vagyon.
Hold sugárból éjjel szőtte,
szeretete fogta össze,
fényét tiszta lelke adta.
Vigyáz reá, megfogadta!
...és lám, mégis nyoma veszett!
Szégyen, hogy mindez megesett!
Hol lehet most?- kérdi ríva,
társaira tekint sírva.
Kutat szemük messze nézőn,
szól az egyik együtt érzőn:
Talán leesett a Földre.
Rosszul tetted a felhőre.
Kicsi angyal egyet gondol,
megmenekül tán a gondtól,
alászáll most, le a Földre,
glóriáját megkeresse.
De a Földön merre, hova?
Mennyit kell kóborolnia?
Melyik utat is szeresse?
Hagyja, hogy szíve vezesse!
Könnyem potyog, lábam fárad,
nem láttad a glóriámat?
Így kérdez meg minden embert,
de glóriát senki nem lelt.
Lován léptet szelíd lovag,
kész elűzni a gondokat.
Vidám szívű, de magányos,
ahogy ez már hagyományos.
Ha valaki sír, m
Ha valaki sír, meghallja!
Tudja, ezt Ő nem hagyhatja!
Keresi, hogy hol segítsen,
bánat már ne keserítsen!
Kicsi lány ül az út szélén,
könnye csorog fehér ingén.
Lehajol hát szelíd lovag:
Meséld el a gondjaidat!
Angyal voltam fenn az égben,
boldog voltam, vígan éltem.
Minden bajtól védett... az ám...
fejemen a szép glóriám!
Elveszett, most mit tehetek?
Boldog most sosem lehetek?
Hordjam folyton bánatomat?
Nem látják már mosolyomat?
Szelíd lovag átöleli,
simogatja, becézgeti:
Ne sírj édes, kicsi angyal
megbirkózunk minden bajjal!
Én megóvlak, megvédelek
s nem kell más, csak szereteted.
Lelked tiszta, láttam rögtön,
boldog leszel itt a Földön!
Mosolyog már kicsi angyal,
nem törődik már a bajjal.
Kinek kell a glóriája,
ha lovagját megtalálta?
A mesének ezzel vége,
meghallgatni tán megérte.
Ha jól figyelsz megtalálod
sorok közt a tanulságot.
Kincseidet elvesztheted,
de őrizd a szereteted!
S könnyeiden át meglátod
Ki hozza a boldogságod!
(KOMA)[/b]
Kismancs, jó éjszakát! Irigyelni való vagy megértő és szerető párod miatt! Neki is jó éjt!
Hát ez isteni páros! Ez a tacsi! Naná, hogy ő uralkodik! Édes a nagy is!
Bizony, Kismancs, igaz a mondás, hogy aki kutyát vesz magához, bánatot vesz magához. De ez igaz mindenre, mert mindentől el kell búcsúzni egyszer. Semmi sem örök, csak a változás. De mégiscsak az öröm a több! Mindig az mondom, kutya nélkül kutyául érezném magam.
Zsófim menyemről szívesen írok. Kétgenrácós házban élünk, tehát nem egymás nyakán, de azért szemem előtt zajlik fiam családjának élete.
Szeretteljes, és gyönyörű türelemmel bíró, egészen különleges teremtés. Négyéves unokám anyukája. Áldom a Mindenhatót, hogy a nevelésben tökéletesen egyet értünk: erőszakmentesen kell a gyermeket "fölépíteni", ami nagy, sokszor nehéz, és hosszadalmas munka. A verés, a tekintélyelvűség és akaratának ok nélküli letörése jót tehet a mi pillanatnyi helyzetünknek, de a gyermeknek nem. Olyan az, mint amikor túl hígra készítenék a habarcsot, aztán szétfolyik az egész, a téglasorokat nem tapasztja egymáshoz. Már szerencsésen, ép idegekkel túljutottunk a dackorszakon, s gyermekünk, azaz unokám is épen fog kikerülni belőle. Készülgetnek korlátai és már ismerkedik a szabályokkal.
Zsófim soha nem bánt meg senkit. Nem mindennapi tulajdonság ez. Kicsit csörfös, kiszínezi a történteket, ami nagyon jól áll neki. Remekül főz, minden este "ünnepi vacsorával" várja fiamat. Önfeláldozástól sem riad vissza, ha szeretteiről van szó. Számomra nagyon fontos az is, hogy okos. Két kitűnő diplomája van, a másodikat úgy szerezte, hogy már velünk élt, s szinte kirázta a kisujjából. Nagyon szereti a "bulit", ami ma már gyermekzsúrt jelent. Óriási felelősséggel szervezi unokám életét, aki nem véletlenül olyan, amilyen. Azt már talán megemlítenem se kellene, hogy mindehhez ráadásul nagyon bájos és szép. Hát nem szeret engem nagyon-nagyon a Jóisten? De még mennyire. Áldom érte a nap mindnen percében.
Öcsém nagyon akart egy kutyát, mondták, majd ha kertesházban..
És 1996ban elérkezett a várva várt pillanat. Osztálytársamtól megérkezett Maci.
És egy hétre rá, kezembe "nyomta" Lizát keresztapám. (4 nap van köztük a kisasszony (liza) az idősebb) Kb feleakkora volt, mint a Maci, mégis kb 5 perc alatt beparancsolta a kisebb! ólba Azóta is, ha vki az utcánkban jár, Liza ugat, Maci meg tekintély
Naon nem akartam, de naná megszerettem és most meg már szinte attól félek meddig marad velünk. Inkább Macin látszik, hogy öregszik, de hát mindkettőt naon szívembe zártam.
Huu, de haragudtam keresztapámra.. nem akartam háziállatot - megszeretem - elvesztem - fáj. Ha nincs - nem vesztem el - nem fáj.. no mind1. (tudom, ha nincs nem okoz annyi örömet se, mégis..)
Ime ők. Pár éve készültek a képek
Kedden ha jólleszek megyek. Ez tuti, hisz érdekel.
Párom ma azt mondta engedjem el magam, ne görcsöljek, hanem élvezzem a dolgokat. Mennyire igaza van Rengeteg téren nemtom elengedni magam.
No megyek megszámolom a bárányokat Kaptam ilyen sötétben világítós barikat, 14et, én vaok a 15ödik a feketebari