Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egy nagy cél érdekében tör előre ifjú seregünk.
Bárhol is van hazája, bármely ég néz le rája,
Küzdő korunknak új nemzedéke mind itt halad velünk
Földön, égen zeng az új dal: Ifjúság! Ifjúság! Ifjúság!
Milliónyi szív dobogja ritmusát, ritmusát, ritmusát.
Nincs oly erő mely legyőzné, ki a népért küzd,
És dalolja a jövőnek himnuszát: Ifjúság! Ifjúság!
--
A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.
Széttörte népe láncát, elmúlt idők homályát,
Ifjúi vére árán annyi vértanú.
Kövesd a példát, a párt szavát,
És győzni fogsz, te büszke ifjúság!
A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.
Hajnali füst {erővel} ébred a hegytetőn fel,
Most hajt csak serdülőre népünk tavasza.
Országunk békéjét védjük bátran,
Apáik mellett küzd az ifjúság.
A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.
A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.
Hajnali füst {erővel} ébred a hegytetőn fel,
Most hajt csak serdülőre népünk tavasza.
Országunk békéjét védjük bátran,
Apáik mellett küzd az ifjúság.
A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.
Szuper jó hogy ilyen topicot is indítottatok!
Írhatok nem mozgalmi dalokat is, csak olyan "tábortüzes" nótákat?
Van jónéhány a tarsolyomban, én is énekkaros is voltam, és egy időben gyűjtöttem is őket!
Jöjjön velem, sétáljon velem
Vár ránk a part, hív a nagy folyó
Csobban a víz, hív az Ohio
Megmondtam én, enyém leszel
És többé már senki nem ölel
Vár ránk a part, hív a nagy folyó
Csobban a víz, hív az Ohio
És amint ott átöleltem
A késemet nekiszegeztem
Felkiáltott, kérlek ne ölj meg
A halálba ne küldj engem el
Éjfél után mentem haza
Jajj mit tettem, ó, én ostoba
Megöltem őt, akit szerettem
Mert nem kellett neki szerelmem
hamar egy ugrás.
Tűzön át, vízen át száguldás.
Körül erdő, rét, csupa százszorszép,
mesebeli hajnali tűzforrás.
Ha jó a kedved, tapsolj nagyokat
Ha köztünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved, tapsolj egy nagyot
Ha jó a kedved csettints nagyokat
Ha jó a kedved csettints nagyokat
Ha velünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved csettints nagyokat
Ha jó a kedved üsd a térdedet
Ha jó a kedved üsd a térdedet
Ha velünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved üsd a térdedet
Ha jó a kedved dobbants egy nagyot
Ha jó a kedved dobbants egy nagyot
Ha velünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved dobbants egy nagyot
Ha jó a kedved kiálts egy nagyot (hejhó)
Ha jó a kedved kiálts egy nagyot (hejhó)
Ha velünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved kiálts egy nagyot (hejhó)
Ha jó a kedved csináld ezt velünk
Ha jó a kedved csináld ezt velünk
Ha velünk vagy és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved csináld ezt velünk
Nagyapákról e dal unokákra maradt,
unokákra maradt ez a szerszám.
Ha nagy baj van veled, soha el ne feledd,
hogy van bunkócska, van még ezerszám.
Hej, te. . . . . .
De ha eljön a nap, mikor ébred a rab,
lekötött kezét-lábát kinyújtja.
Aki ellene volt, az a fűbe harap,
mert a bunkó a földre lesújtja.
Hej, te. . . . .
Arra emlékeztek?
Gyorsan száguldó hűs patak patján,
Ülök némán és elnézem én,
Túl a zöldellő távoli lankán,
Az én földemre ömlik a fény.
Édes szép hazám, szép szülőföldem,
Nincsen más ilyen nagy szabad föld,
Hol a búza úgy ring , mint a tenger,
És a bársonyos rét olyan zöld!
Ó, te végtelen, dús orosz síkság.
Kéklő víz, árnyas völgy, tarka rét,
Milyen tágas vagy, végtelen tágas,
Mégis, mégis a szívünkbe férsz!
amilyet siheder nyikoromban.
(tudom: sihedernyi koromban, de annak nincs értelme :-))
A szívembe nyilall ez a bús régi dal,
s kicsordulnak a könnyeim nyomban.
Hej, te bunkócska, te drága!
Hej te elevenfa gircses-görcsös ága, te drága!
Segíts most!
Nagyapákról e dal unokákra maradt,
unokákra maradt ez a szerszám.
De ha eljö a nap, mikor ébred a had (??)
s kikötött kezét-lábát kinyújtja.
Hej, te bunkócska. . .
A 2. verszak nem biztos. van tovább is?
Szergej dalára víg táncot jár a Szása
Szergej virága díszlik dús barna haján.
Csodás május éjen az erdő sűrűjében,
csókot ád a legény s csókra csókot ád a lány.
A Muszty-Dobai páros pár éve megjelentetett egy kétrészes Daloskönyvet (füzetet), ahol egy csomó "mozgalmi" nóta is van, kottával, akkordkísérettel. Csak nagyon hamar letiltották a füzeteket, legjobb tudomásom szerint nem lehet már kapni sehol. Nekem mondjuk megvan fénymásolatban :-D A Szása is benne van, onnan jutott most eszembe :-D
Ott éltünk mi az évezredes ősi fák alatt
A rizsföldeket műveltük, az én anyám járt előttünk
. . . . nem tudom tovább!!!!!!!!!!
Nem volt a Szása egy moszkvai nagy dáma
Nem volt a Szása csak egy kis cigány leány
Nagy Oroszországban a vad Ural aljában
Vitte kopott trojkáján egy cigány karaván
Egyszer csak vége lett a dalnak és a táncnak
Elvitte Őt erővel egy cigány legény
Hites feleségnek és törvényes cselédnek
Álmaiban élt csupán az erdei legény
Sápadt a Szása és búsan jár a házban
Unott minden éjszakája minden nappala
De ha Szergej eljön hogy Szása hív az erdő
Újra Ő a legvidámabb s a legboldogabb
Mi is szoktunk dalolni ilyen jó kis nótákat baráti összeröffenéseken :-DDD
Oroszul innen tölthető le jó néhány gyöngyszem, ha érdekel valakit
www. sovmusic. ru
balsaja krakagyila, ana, ana, zeljonaja bila
Zuba ana gyerzsala, kuszocsek agyerjala,
ana, ana , galodnaja bila
Zsili huba buszi,
dva viszjoli guszja,
adin belij, drugoj szerij,
dva viszjoli guszja
Jó itt, mégsem vagyok olyan vén. :o))
Jó éjszakát mindenkinek!!
Mnoga vnyej leszov, polej i rek,
Ja drugoj, takoj sztranü nye znaju
Ggye tak volna düsit cselovek.
Drága föld, szülőhazámnak földje
Drága kőnél drágább kincst ád,
Nincs a földön gazdagabb, szebb ország,
Minden ember érzi, hogy szabad.
Csak a refrén jut eszembe, de énekeltünk táborokban:-))
Oh, Zsuzsanna, oh Zsuzsanna, jaj de éhes már a banda. . . . :-))))
Bal lábat a jobb után, balt a jobb után
Igy mennek az úttörők végig az utcán
Kivágják a magas cét ha arra sor kerül
Nótáznak és menetelnek rendületlenül
Bal, bal, bal, jobb, bal !
Sajnos tovább nem emlékszem. . .
Alszik a tábor, csak a tűz lángol,
Rakd meg, rakd meg jó pajtásom azt a tüzet,
Jövő nyárig úgy sem látunk megint ilyet.
De nem volt hiába való. A fiam 11-ben oroszt is fog tanulni. :o))
13 éves voltam, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot, így tehát nekem is jutott 6 év "mozgalmi élet". Emlékszem ilyenre, hogy március 21-i iskolai ünnepen szavaltam a következőt:
Vörös csillag ragyogj és trónolj, mióta ember néz az égre, vörös csillag volt a reménye!
Más:
Reggel korán felébredek,
Kelet felé tegingetek,
Vörösödik az ég alja,
Sztálin elvtárs lakik arra,
Dolgozóknak édesapja.
Még mi is megtanultunk minden éneket a suliban, amiket most ide beírtok.
Átszeli bújva újra meg újra körben a völgykoszorút,
Ott a mélyben a völgykoszorút.
Kisz-esek vágtak hajdan e tájnak, élükön Ságvári járt
Hősies tettre, harcra nevelte őket a lángszavú Párt,
védte őket a lángszavú Párt.
Szálltak az évek, boldog az élet, most csupa fényt hoz a nyár
Úttörőváros víg dala szálldos szárnyasan, mint a madár,
könnyű szárnyain, mint a madár.
Pa ulicam hagyila, balsaja krakagyila, ana, ana, ziljonajabila. És minden sor végén más színű volt a krakagyila.
Raz, dva, tri, csitiri, pjaty, vűsel zajcsik paguljaty.
Pif-paf, oj-oj-oj, umirajet zajcsik moj
No ahotnyik, nye papalj,
Pramo v zajcsika ubezsalj.
V licu ragyila szjolacska, v licu ana raszla,
zimoj i letom sztrojnaja, ziljonajabila.
rózsaszínű hajnalt virágzik a rét.
Csillog a két szemed elrepül az álom,
menetelő kedvünk egy ütemre lép.
Nem tudja valaki a folytatását?
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
itt ringott bolcsonk, itt nevelt anyank,
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
Mely a a bőség kincsét ontja ránk
Miénk e föld, erdő, mező
kalásza, virága nékünk terem.
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
Az enek szalljon volgyon es hegyen
Békén szusszan a mackóhad, puha párnán alszik a tóóóó
Lengő hinta is elszunnyad, sűrű éj lesz jó takaróóóó
Kicsim, álmodj már, csuda álom száll, iderepül a szemedre
Csitt, kicsi, tente,
Csillag gyermeket elringat odafönn a Hold nagyapóóóóó.
Jött egy vérpiros október, s ragyogott a fénye mirááááánk
Munkások hada, tűz, tenger, csuda jelt írt égre a lááááng
Kicsim, álmodj már, csuda álom száll, iderepül a szemedre,
Csitt, kicsi, tente
Új kor éneke szárnyalt fenn, s belerengett mind a világ.
Minden esteli bölcsődal nekik szól, ha eljön az őőőőőőősz
Már nem ébred a hajnallal, aki álmunk őrzi, a hőőőős
Kicsim, álmodj már. . . .
(melyik gyerek aludt el erre????)
Vo polje birjoza sztajala
Vo polje kudrjávaja sztajala
Ljuli, ljuli sztajala,
Ljuli, ljuli sztajala.
de van még második versszaka is
Áll egy ifjú nyírfa a réten,
virágfürtös nyírfácska a réten,
dúli, dúli a réten,
dúli, dúli a réten.
Nyírfa ága sej kifaragva,
abból lesz a jó balalajka,
dúli, dúl, balalajka,
dúli, dúl, balalajka.
Ezt is meg kellett tanulnunk oroszul is.
Gyorsan száguldó, hűs patak partján
Ülök némán és elnézem én:
Túl a zöldellő, távoli lankán,
Az én földemre ömlik a fény.
Édes szép hazám, szép szülőföldem,
Nincsen más ilyen nagy, szabad föld,
Hol a búza úgy ring, mint a tenger,
És a bársonyos rét olyan zöld.
Szuper jó!
Kinyúlok rajatok! Szia Liat, Klem, TC. !!!:))))
Szóval jókat derültem, meg dudorásztam itt Veletek!:)))
Lenn, a lenn, a lenn a Volga mentén,
Élt egy kislány:Katyusa neve.
Kinn a fronton harcolt a szerelme,
Könnyben úszott mind a két szeme.
Vot eta ulica
vot eta dóm,
vot eta gyévácská,
kávó já ljublju
hej raszkazsitye maja, hej raszkazsi,
-"-
Dolina, dolina, dolina, dolina, dolina dolina, dolina majajajajaj :o))
a forradalom tüze fellobogott.
S úgy szállott a szikra a szívtől a szívig,
hogy fegyverre keltünk mi százmilliók.
Refr. : Fénylő szivárvány, lángolt az égen,
lángolt a földön a látóhatár,
Bús szolgaságnak és rabságnak vége,
Nyílt szemmel nézhet az ember az égre,
Győzött a munkásosztály, győzött a Párt
Győzött a munkásosztály, győzött a Párt!
A Párt adta nékünk a fegyvert, az eszmét,
és híven vezérelt a harcokon át.
S mi győztes rohamban a tornyokra tűztük,
az ember, a munka vörös zászlaját.
Refr.
. . kész volt a kép, s a műve alá, írta a rajzlapra rá. . . . lenne bár (innen már tudod)
ígyvagyon?:)
Hétvégén komolyan ezen gondolkodtam, hogy volt egy ilyen nóta, a partizános, és csak szövegfoszlányok jutottak szembe.
meg emlékszem ovis koromból, amikor nagypapám a sógorával - fiatalkorukban megjárták a frontot, utána szovjet fogság jött - hogy énekelgette a Katyusát (szép Katyusa mindig hazavár) Ezt tudja valaki?
Egyébként remélem, hogy az itt fórumozó elvtársnők mind felálltak, amikor az előbb valamelyik híradóban a szovjet himnuszt adták.
Én rögtön felugrottam. Egy szakember erre azt mondaná, hogy pavlovi reflex. Szerintem. . .