Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Transzvesztita vagyok!
Torolt_felhasznalo_287665
Létrehozva: 2004. augusztus 26. 17:34
24 éves Transzvesztita vagyok..
hetero. imádom a nőket, a női dolgokat, ruhákat, szokásokat..
Biztos sokan nem szeretik az ilyen embereket mint én. Legalábbis eddig ezt tapasztaltam. ha valakinek van kedve a témáról bővebben beszélgetni, várom a hozászólásokat :D
ÉS ugyanakkor megköszönném, ha valaki tanácsokkal tudnasegíteni, mind öltözködés, vagy például sminkelés területén.
pusszi. Angi
hetero. imádom a nőket, a női dolgokat, ruhákat, szokásokat..
Biztos sokan nem szeretik az ilyen embereket mint én. Legalábbis eddig ezt tapasztaltam. ha valakinek van kedve a témáról bővebben beszélgetni, várom a hozászólásokat :D
ÉS ugyanakkor megköszönném, ha valaki tanácsokkal tudnasegíteni, mind öltözködés, vagy például sminkelés területén.
pusszi. Angi
Sose bántsanak meg téged így, ahogy te tetted ezt.
A tanári diplomádat pedig ne lobogtasd!!!!!!!!
rajtad kísérletezzenek így!
Ez nem betegség, nem fertőz, mint egy influenza!
Ja, legalább AngelinaT felvállalja. Mi ebben a rossz? Az ilyen korlátolt állatok meg csak rohadnak belülről. . . Húúúúú, de. . . . na mindegy. . . ez elvégre egy normális oldal. . . Ne mocskolódjuk.
Az érzés az belülről jön. . olyan mint az éhségérzet:)
nálam ez természetes. . eleinte nagyon nehéz volt. . nagyon sok idő eltelt mire rájöttem ki is vagyok valójában. .
amikor csak tehetem átváltözök nőibe:), sokkal jobban érzem így magam. . nyugodt vagyok és elégedett. .
A családomtól távol élek, ebben az egy dologban ez szerencse. :D
de volt sok barátom aki tudott erről a dologról, sőt inkább barátnőm:D fiuknak nem igazán mertem elmondani, meghát nem is sok fiu barátom van. .
kicsit visszafogom magam mert már elkezdtem kisregényt írni :P
Én nem ítélek el senkit azért amit szeret, vagy képvisel.
Viszont nagyon szívesen beszélgetnék velük.
Itt a tengerparton mindig megjelenik 2 srác, és én elbűvölve figyelem őket. Női ruhákat hordanak, az egész város ismeri őket. Mindkettőnek hosszú, göndör, fekete haja van. Mindig szépen összefogják.
S milyen kecsesen tudnak menni.
Sok barátjuk van, és én mindig elhatározom hogy most odamegyek hozzájuk. Aztán megtorpanok.
Állandóan kérdezgetném őket. (lehet erre mondják, hivatásból eredő rossz szokás? )
Már nem is sminkek, művészi arcfestés. De hogy Neked mi áll jól, azt csak saját magadon tudod kikísérletezni.
Mert csak az tud jól állni egy nőnek akár ruhában, akár illatban, akár sminkben, ami illik őhozzá.
Én nem itélem el a magadfajta fiúkat, csak valahogy elképzelhetetlennek, megfogalmazhatatlannak tartom a helyzetüket. . elmondanád, hogyan alakult ki nálad ez az érzés, hogyan fogadta a családod, a baráti köröd és ami a legfontosabb:hogyan dolgoztad fel ezt magadban?
Szia!
Évi