Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A nők védelmében
Torolt_felhasznalo_407541
Létrehozva: 2017. október 29. 12:49
Mindenek előtt a címről néhány szó: Gyermekkoromban találkoztam egy ilyen című könyvvel, és bár teljesen más volt a témája, most valamiért mégis ez jutott eszembe. A "Megoldás" helyett ezért választottam ezt a címet.
Lányos apaként, akinek a leánya a színházi biznisz világában érintett, sokat foglalkoztat a Marton-Sárosdi ügy kapcsán előtérbe került téma. Rengeteg cikket, és még több véleményt elolvastam, miközben magam is leírtam gondolataimat. Általános tapasztalatom a zsigeri, érzelmi alapú véleménynyilvánítás, amit megértek, mégis nagyon károsnak tartok. Meggyőződésem, hogy megoldást csak a józan ész talajáról lehet találni, persze nincsenek illúzióim arról, hogy a jelenség teljes egészében felszámolható.
Leírt gondolataimért, véleményemért két dologgal vádoltak meg. Az egyik az áldozathibáztatás, a másik az elkövető védelme, az ügy bagatellizálása volt. Ezen vádakat határozottan visszautasítom és remélem, hogy vannak olyanok, akik meg akarnak érteni, és a megoldás keresését látják szavaimban. Nem a nők ellen, hanem értük szólok, amikor véleményemet, tanácsaimat, javaslataimat megfogalmazom. A megoldást keresem, mert a vadabbnál vadabb, már-már szélsőséges felvetések mellett előremutató, valós megoldás jelentő mondatokkal csak elvétve találkoztam.
Le fogom írni, hogy én miben látom a megoldást, de a félreértés elkerülése érdekében néhány dolgot tisztázni akarok. Az aljasság, a gerinctelenség, a bűnözési hajlam sajnos olyan emberi tulajdonság, amitől soha nem fog megszabadulni az emberiség. Intézményesen küzdeni az aljas, gerinctelen, bűnös cselekedetek ellen lehet, és e küzdelemben is - mint minden másban - a prevencióra kell fektetni a hangsúlyt. A megelőzésben viszont nagy szerepet kap a veszélyeztetett réteg. Ha e szerepre felhívjuk a figyelmet, sokak szemében áldozathibáztatókká válunk, és az elkövető cinkosa, pártolója lesz belőlünk. Szó sincs ilyesmiről! Gondoljunk az autókat feltörő tolvajokra! Senki nem ütközik meg azon a tanácson, hogy ne hagyjunk értékeket látható helyen a kocsiban, és egyetlen ember sem tekinti azt az elkövetőre nézve enyhítő körülménynek. Az erőszakoskodókat, zaklatókat, szeméremsértőket meg kell büntetni és el kell látni bélyeggel, ami a büntetéssel amúgy is együtt jár. A büntetés a prevenció egyik eszköze, de visszatartó ereje csak akkor van, ha elkerülésének esélyeit minimalizáljuk. A sértettek közreműködése nélkül viszont ez nem lehetséges.
Még három dolog: Szexuális sérelem döntően a nőket éri, ezért az Ő oldalukról közelítem meg a problémát, illetve tágabb térbe szeretném helyezni a témát. Ha nem is lehet hallgatni Martonról és Sárosdiról, próbáljunk a problémára a maga komplexitásában tekinteni! Harmadikként: Hinnünk kell abban, hogy a férfiak többsége illően viszonyul a nőkhöz, a molesztálást, zaklatást ugyanúgy elítélik, mint a sértettek!
Miben látom én a megoldást?
Mindenek előtt hiszem, vallom és állítom, hogy a megoldás kulcsa a nők kezében van! Sajnos teljes biztonság nincs, de ha a nők ezt a kulcsot használják, és jól használják, a tömegjelenség jelentősen visszaszoríthatóvá válik.
1. A nőnek legyen tartása! Viselje nőiességét úgy, mint ahogy egy uralkodó viseli a koronáját! Higgyétek el, ennek nagyon nagy visszatartó ereje van!
2. Kezelje a helyzetet helyesen!
3. Vegyen elégtételt azonnal az őt ért sérelemért!
E két utóbbi tanács váltja ki a legnagyobb vitát. Lebénul, fél, és hasonló érvek jelennek meg. Vitán felül áll, hogy e dolgok léteznek, és teljesen meg lehet érteni őket. Nem vagyunk mindannyian egyformán talpraesettek vagy lelkileg erősek, ezért hinni kell a társadalom támogatásában, és itt látok megjelenni egy ördögi kört. A nők nem érzik a társadalom támogatását, ezért hallgatnak. A hallgatás viszont lappangóvá teszi a problémát, az kvázi kezelhetetlen státuszba kerül.
A családnak, a szülőknek, de hatványozottan az anyának óriási szerepe van. A nevelésben példát, mintát kell adnia, a tartást be kell építenie leánya személyiségébe! Az önmagunkért való kiállásban az egész családnak ott kell állnia a sérült mögött! Ez egy olyan erő, ami biztonságérzetet ad, és általánossá válása esetén képes lesz a társadalom szemléletformáló erejévé válni.
Sokakban talán felmerül a kérdés, hogy és a férfi? Őt fogadjuk el olyannak, az ő viselkedése természetes? Szó sincs erről! Hangsúlyozom, hogy itt nem a férfiakról van szó, hanem az aljas, gerinctelen emberekről! Sajátos dolog, hogy e kérdésben - a dolog természeténél fogva - férfiként jelennek meg, noha éppen a férfi mivoltuk kérdőjeleződik meg. Itt a jelenséget, a sértő magatartást kell szembeállítani a sértettekkel, és a hitványság megnyilvánulása ellen kell megtalálni a védelmet!
Vannak, akik a jogtól várják a megoldást, de félek, hogy az soha nem lesz olyan hatékony eszköze a megelőzésnek, mint az általam fent leírtak. Kíváncsi vagyok arra, hogy ti, nők mit gondoltok erről a problémáról akkor, amikor képesek vagytok az - egyébként érthető - érzelmektől elszakadni, és a józan ész irányából megközelíteni a témát.
Szerintetek mi lenne a megoldás?
Hát pedig, többek közt ezt (is) megakadályozandó, sok helyen van már dress code. Azaz,a nő nem flangálhat köldöktdekoltázzsal, és fenékvillantós miniben, stb. Sok bankban pl. nyáron is harisnyát kell viselni a nőknek, zárt lábbelit, stb. Így aztán nem kell a főnöknek álló cerkával mászkálni, vagy legaláűbbis nem a kollegina alulöltözöttsége okán.
Szerintem gyerek zaklatásra nincs bocsánat és nincs magyarázat! Aki ilyent tesz az igenis aberrált állat. Pont. Hogy csúnyán bánik egy nővel, vagy zaklatja...az lehet rossz minta alapján, de ez nem mentesítő körülmény.
Áldozattípusú nők: Pszichológiai kutatások alapján sokk hatására regresszálhat az ember, és viselkedhet úgy, ahogy gyerekkorában reagált egy hasonló szituációban...és éppen ezért van az, hogy sok nő, aki gyerekként elszenvedett valamilyen abúzust, ugyanolyan "szerencsétlenül" reagál felnőttként is. Pl. ezért nagyon fontos abúzust elszenvedett embereknek a pszichoterápia. Egyrészt, hogy feldolgozza, másrészt, hogy sikerüljön más viselkedésmintákat elsajátítania. Viszont, az elkövetőt mégis milyen sokkhatás éri, amiért úgy dönt, hogy erőszakosan közelít egy nőhöz, vagy önkielégít előtte, mint paradicsom "mutogatós bácsija", stb.? ...
Azzal a gondolatoddal egyetértek amúgy, hogy a nők vissza tudnak élni, vagy manipulálni tudnak a férfiakra gyakorolt szexuális hatásukkal... Babyface is írt olyant, hogy osztálytársa gyakorlatilag felkínálta magát a tanárnak a jobb jegyért, majd amikor nem kapta meg, ő vádolta meg a tanárt zaklatással...Egyetemista koromban meg egymást túllicitálva ecsetelték a csajok, hogy milyen mini/felsliccelt szoknyában mentek a szóbeli érettségire... és egyetemi vizsgára is jöttek némelyek miniben, köldökig dekoltált felsőben...
A férjem meg frissdiplomás mérnökként jelentkezett egy állásra, ahol több forduló után közölték vele, hogy naagyon imponáló a CV-je és a fordulókon is jól teljesített (különböző tesztek, meg mittudomén milyen csoportos feladatok), de úgy gondolták, egy tapasztaltabb szakembert vesznek fel. A férjem tök elfogadta az indokot. Aztán fél év múlva egy konferencián kiderült, hogy a "tapasztaltabb kolléga" egy szőke, nagymellű, évfolyamtársa, akit az egyetemen is csak a"a bevállalós"-ként emlegettek... Szóval igen, ez is jelen van. De mondjuk ez nem menti fel egyébként a pasikat a felelősség alól, mert akkor sincs joga a kezét rám tenni senkinek, asz engedélyem nélkül, ha félpucéron táncolok előtte....
Nagyon érdekes dolgok ezek, mert mindenki története/helyzete más.
Nincs 2 egyforma ember, még az ikrek sem pontosan egyformák.Jókat írtok,én olvasom amikor időm van, most pl. mennem kell a dolgomra.
:)
Én nem akarom mentegetni a genya pasikat, de a genya nőket sem, csak nekik mások a módszereik.
........meg van olyan is, hogy ha a csekken nincs elég fedezet, akkor erőszak volt.
Mivel én a petróleum-lámpa "fényében" tanultam, (napközben kapálni kellett), nyelvtanilag is megfelel, mert megértettem.
Na, e nyelvtanilag elég szarul sikeredett, de kapkodok sajna.
A legegyszerűbb módja az lenne, ha lehetne élni azzal, hogy az illető hangfelvételt készít. Aztán mehet a feljelentés, a bíróság meg majd dönt, hogy az áldozat megsértette-e az őt zaklató személyiségi jogait, vagy kizárólag a zaklatás ténye, ami megállapítható a hangfelvételen.
Egyébként kíváncsi lennék, mi lenne a reakció, ha férfiak sérelmeznék, hogy kolleginájuk rendszeresen zaklatja őket azzal, hogy felpolcolt cicikkel, szűk miniszoknyában illegeti magát különböző módokon előtte, és amiatt feszélyezve érzi magát, nem tudja koncentráltan végezni a munkáját. :) Van ilyen is szép számmal.
Aztán ne adj Isten a pasinak feláll a farka, a nő meg szexuális abúzust kiált, mondván a kolléga/főnök álló cerkával mászkál a közelében egész nap. :)
Na jó, de zaklatásnál nincs látlelet. Egyébként igen, ha tényleg erőszak volt, akkor vetessen látleletet és tegye meg a feljelentést.
A nőket bezzeg felmented az alól, hogy miért nem képes kiállni, elmondani, tenni magáért a háttere, a látott minták alapján. Ez tök ugyanaz. A nőnek is a saját döntése, hogy áldozat marad egész életében és azzá neveli adott esetben a gyerekeit is.
Gondolom el tudod képzelni, hogy van olyan közeg, ahol sok-sok évvel ezelőtt a nők körében szinte elvárás volt, hogy a férfiak füttyögjenek utánuk, hogy megjegyzést tegyenek a testrészeire, hisz akkor érezték, hogy ők jó nők.
Azok a nők, akik mostanra az ilyesmit nem nézik jó szemmel, sértőnek tartják, úgy érzik, hogy a lelkükbe gázoltak, szemlesütve elsunnyognak egy szó nélkül, sőt senkinek nem mondják el, mert szégyellik. Az adott pasi meg magától találja ki, hogy ez a viselkedés ma már nem pálya.
Vannak ennek ilyen vetületei is ám, én a megoldás kulcsát keresve kicsit vizsgálnám azt is, hogy mi az oka annak, hogy egyes férfiak még a mai napig úgy gondolkodnak, hogy ha leszopsz, kapsz fizetésemelést...
(+1 jó hozadék örök optimistáknak: ha van értelmes téma itt, szökőévente visszatérnek a normálisabbak is... :D )
Igen, mégiscsak eljutottunk valahova. Ezek az esetek egyidősek az emberiséggel, de ahogy korábban írta talán agneskamilla, bocsi, ha rosszul emlékszem, hogy ő volt-e, sokan már akkor is eljutnak egy felsőbb lépcsőfokra, ha egyáltalán neve van a jelenségnek, és ki van mondva, hogy ez nem túl szép dolog. Már ezzel is megyünk egy lépést előrébb. (Tényleg, ma már egy disznót is kíméletesen kell levágni... a társadalmi nyomás hatására.... szóval nem minden végződik rosszul, amit szétrág a közvélemény...)
Egyebkent meg. Tokeletes megoldas nincs, de igenis lehetne valamit tenni. Kellene pl egy 'eroszaktorveny'. Kellenenek ingyenes segelyvonalak es kellene az aldozat felelossege is, hogy ha bajban van, vegye fel a telefont, adjon pontos szemelyleirast, vetessen latleletet, zaros hataridon belul, ne a sarokban huppogjon 20 evig, hogy jajjdefelek, mert 20 ev utan nem bizonyithato semmi. Es persze egy rendfenntartas, akik komolyan veszik az ilyen telefonhivasokat es nem az a reakcio, hogy 'folyt ver? nem? akkomeg?'
Sok mindent lehetne tenni es ha masra nem, arra mindenkeppen jo a kirobbant eset, hogy beszelunk a problemarol es remelhetoleg tortenni is fog valami komolyanveves ugyeben.
Igen, ez már bibliai vagy ókori görög drámai dilemma... A bibliai Józsefet erőszakkal vádolja meg Potifár felesége, amikor az visszautasítja őt, így kerül a börtönbe, ahol megfejti a fáraó álmát... Phaedra szerelmes lesz a mostohafiába, aki szintén elutasítja, bosszúból a férje előtt a fiút vádolja meg erőszakkal, és az apa a nőnek hisz, nem a fiának... ezekben a történetekben azonban mégis ki szokott derülni a katartikus igazság, mert az ártatlanság mindig győz. A valóságban azonban... nem tudom...
Igen, ebben a konkret esetben igen. Szerintem sem all jol Marton Laszlo szenaja.
Amde. A visszaelesi lehetoseg ott van, hogy 'szinesznocske' nem kap meg egy szerepet es feljelenti a 'rendezot' szexualis akarmiert, mikozben 1. esetleg semmi nem tortent 2. kefelgettek 3 honapig kozos megegyezesel. Vagy 'szinesznocske' nem adja be a derekat, 'rendezo' pedig ferfiui hiusagaban megsertve elvagja szinesznocske palyajat egy eletre. Bizonyithato dolgok ezek?
Nagyon ingovanyos talaj ez, amiben biro legyen a talpan, aki donteni tud. A privat szferanak es a munkaugyi sot, tarsadalmi kerdeseket is felveto elemeknek olyan elegye, amiben tenyleg nem tudunk okosak lenni.
De, lehet!!!!! Amit viszont elindított vele mégis, az jó, mert - ahogy a mellékelt ábra mutatja - nagyon nagy igény van rá, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról a színésznőcske sztorijától függetlenül is! (Az ő esetében meg a friss áldozatokkal tett jót.)
Most hirtelen a nyúzott macska esete ugrott be... biztos láttátok, kb. minden második ember osztotta a közösségi oldalakon. Azok a kommentek! Hogy mit tennének az elkövetővel, aki megnyúzta szegény ártatlan állatot élve. Megértem egyébként az indulatokat, én is nagyon sajnáltam szegény állatot. De érdekes módon ott egyáltalán nem hozta szóba senki azt, hogy aki ilyet tesz, az jó eséllyel tényleg maga is egy bántalmazott, súlyosan aberrált családi hátterű ember lehet, mert normális lelkivilágú ember aligha tenne ilyet. Mégsem ezek voltak a kommentekben, hanem hogy vele ugyanezt kéne tenni, élve megnyúzni, felakasztani stb. Ha meg embereket bántanak, akkor meg már sokan elkezdik sajnálni az elkövetőt is, okolni az áldozatot is... hát nem értem én már ezt a kifordított világot, de komolyan.
Azt ne mondjátok, hogy az elmúlt 20 évben ez a wenstein az első zaklatásos ügy, ami sajtónyilvánosságot kap.....Akkor meg miért pont most áll elő? Nem lehet, hogy színtiszta bosszú, ami valamiért most érett be?
Jaj, hát szegény erőszaktevő, aberrált sorozatgyilkos bácsit is bántalmazták otthon legtöbbször. De sajna, ha felnőttként, a saját tettei uraként ő maga is erre az útra lép, akkor ezt én már nem tudom felmentésnek tekinteni a tette alól, de gondolom, az áldozatai és azok családtagjai sem. Persze, ez egy ördögi kör, minden bántalmazónak van múltja, de nem kéne hagyni ezt továbbgyűrűzni. És pláne nem kisebbíteni a tettei súlyát emiatt.
Volt egy férfi, aki gyerekként nevelőotthonban nőtt fel... hetero férfiként még nehezebb volt bevallania azt, hogy a férfi tanára zaklatta kisfiúként... nem is kicsit, hanem megerőszakolta többször is. Amikor azonban azt látta, hogy a kedves nevelőbácsi még mindig fiatalok között dolgozik, és a kisfiúk is beszélnek ilyesmiről, akkor igenis kiállt, és - számomra eszméletlenül megbecsülendő módon - elmondta a saját "szégyenét", feltépte a saját sebeit, mert védeni akarta az újabb kisfiúkat a vele történtektől. Mi van ennél egyértelműbb indok erre?
Én pl. nem vagyok az a feljelentgetős, besúgó típus. Van saját életem, nem szeretek a másokéval törődni. De nyilván, ha azt látnám, hogy a szomszéd kislányt megerőszakolja az apja, feljelentést tennék. Nemcsak azért, mert ha tudomásom van egy bűntényről, azt elhallgatni már a jog szerint is bűnpártolás, hanem azért is, hogy megmentsem a kislányt. Néha másokért többet megteszünk, mint amennyit önmagunkért képesek vagyunk. Ezért kell a társadalmi összefogás, nem pedig az áldozathibáztatás, ha csak a legkisebb dologba is bele lehet kötni. (Sokan még olyanba is képesek belekötni, hogy pl. részeg volt az áldozat... és akkor a részegségnek megerőszakolás a jogos büntetési tétele? Vagy nem is tudom követni ezt a logikát...)
Én teljesen értem a nyitód lényegét. Legalábbis azt hiszem. És, ha jól értem akkor osztom, nagyon is.
Szerintem a nők vagy tényleg nem értik a férfit, vagy nagyon is értik, csak a látszólagos meg nem értésük is egy eszköz a manipulációra adott esetben.
Ha egy nő értékeli a nőiségét és tudja, hogy mint nő, milyen hatást válthat ki egy férfiból, akkor képes eljutni arra a pontra, hogy áldozatként tekint arra a férfira, aki konkrét szexuális ajánlatot tesz egy nőnek, vagy képes elővenni a cerkáját és maszturbálni egy nő jelenlétében stb.
Itt megjegyzem, én határozottan elválasztanám az erőszakot (legyen az bármekkora fokú, nálam ide tartozik a zaklatás is) attól, amikor valaki úgy érzi, hogy őt megalázták, megsértették, szexuális frusztrációt okoztak neki egy beszólással, nézéssel stb.
Téged támadnak, hogy áldozathibáztató vagy, mert hát nincsenek egyforma személyiségjegyeink, van, aki képes kiállni magáért, van, aki nem, nem ismerjük egy-egy ember hátterét stb.
Bennem felmerült, hogy nem ártana így szemlélni azt a férfit is, akit nemes egyszerűséggel aberráltnak, perverznek stb. nevezünk.
Vagy az a férfi, aki ilyesmit tesz úgy szimplán eredendően gonosz? Vajon a társadalomban nekünk nőknek tényleg semmilyen felelősségünk nincs abban, hogy az ilyesmi megtörténik?
Lehet, hogy ez a hsz. most kiveri a biztosítékot többekben, de én nem hiszek abban, hogy ezek a férfiak úgy maguktól ilyen rettenetesek, mi meg vagyunk a szegény áldozatok és passz.
De itt is jöttek újabb esetek emiatt, egészen frissek is. És az meg már több, mint gyanús lehet mégis, nem?
Arra probalnek ravilagitani, hogy a husz evvel kesobb tett nagy, konnyes vallomasok, a husz evig felelmben eltem-tipusu exkuzalas meglehetosen ketelu fegyver. Sem az aldozathibaztats, sem az elkoveto lincselese nem helyes, mert bizonyitek nagyon nehezen talalhato. EGYENI helyezetek megitelese lehetseges, ha egyaltalan. De husz ev tavlatabol azok sem.
Nem erről a nőről szeretnék beszélni a téma kapcsán, mert elég fura jelenség ez a csaj nekem is, de ettől tény, hogy sokan azért várnak sokáig, mert a maguk kedvéért nem is, de talán mások védelmében kötelességüknek érzik. Pl. az a nő, akit gyerekként a postásuk taperolt, ha egyedül nyitott neki ajtót, nem is szólt húsz évig senkinek, de ha azt látná, hogy most még mindig jár házról-házra az a régi postás, és még mindig indokolatlanul sokat időzik egy-egy lakásban, ahol egyedül nyit neki egy kislány ajtót, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy szólni fog. Nem maga miatt, hanem a mások megvédése miatt. Ha volt a sulidban egy pedofil tanár, és felnőttként, lelkileg biztos háttérrel mögötted azt látod hirtelen, hogy jéé, ez még mindig tanít, lehet, hogy a mostani gyerekek kedvéért kitálalsz. És csodák csodája,ilyenkor általában nem marad az eset "egyedül", jönnek az újabb vallomások. És most tényleg függetlenítsük a színésznő esetetétől ezt, mert ez nagyon is gyakori szerintem. (Ja, ő is nyilatkozott egyébként a miértről, azt írta, hogy meglátta egyszer az utcán, és akkor jutott eszébe, hogy ez még mindig fiatalok közelében van...)
Leírtuk már sokszor
A weinsten ugy miatt mondta el. És először nem említett nevet.