Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Lopós anyukák?
Létrehozva: 2011. március 7. 10:55
Nagyon sok az olyan frissen elvált, vagy különélő anyuka, aki kevesli a megállapított gyerektartást. Vajon tudatában vannak-e annak, hogy a gyermektertási kötelezettség nem csak az apát terheli, hanem az anyát is? Tudják-e, hogy az ezen a címen kapott pénz mellé nekik is le kell tenniük a maguk összegét és az egészet a gyerekre és csak a gyerekre kell költeniük?
Tehát nem a rezsire, nem a lakásrészletre, nem cigarettára, stb, hanem csakis a gyerekre. mert ugye akkor nem mondható, hogy pl 30e tartás kevés lenne, hiszen ez esetben minimum 60e áll rendelkezésre és ennek ugye elégnek kellene lennie egy gyerek nevelésére, iskolázására.
Persze, ha anyuka drága elcseni ezt a pénzt és a saját megélhetésére fordítja, akkor bizony tényleg nagyon kevés. Az egész társadalmat átható nő terror szépen megszervezte ezt. Apuka, ha nem fizet, akkor akár börtönmunkára is ítélhető, de azt, hogy anyuka vajon megfizeti-e a gyerek részére a tartást, vagy még az apa által fizettet is elcseni-e, azt persze nem ellenőrzi senki.
Én a szokásokról írtam, mint láthattad. Mi volt régen mi volt most. Erre reagálva:
Nem is olyan régen még nem illett egyedülálló anyának lenni, mert nem az a gyerek érdeke, hogy egyetlen minta álljon előtte.
Nem is olyan régen még nem illett elválni, nagyobb értéke volt az eskünek, ígéretnek, mint az egyéni érdekeknek.
Nem is olyan régen még nem illett a nőket elcsábítani, mert a csábítás következményei nehéz helyzetbe hozták a nőt.
S az, hogy akkor 18 évesen férjhez ment, nem biztos, hogy nem volt más az életében a házasság alatt, s az se biztos, hogy a férje nem csinált máshova is gyereket, csak éppen együtt maradtak ne szólják meg őket.
Ma nem az első szerelméhez, férfihez megy férjhez az ember lánya általában. Hány év kell a kiismeréshez? Az, hogy te 18 évesen hozzámentél egy sokkal idősebb férfihez ritka dolog ám. Aki mellett tanulni tudtál stb...
A legtöbben huszonévesen vagy annak a végén, esetleg harmincason, már diploma és karrier után találnak rá, arra akivel elképzelik az életük és lehet nem sok idejük van éveket várni a másik kiismerésre. Ha még vár 10 évet az első gyerekkel hány éves lesz mire a gyerek önálló lesz?
Hány év kapcsolat után lehet gyereket szülni?
Mit csinálsz, ha védekezés ellenére lesz baba? Megölöd? Azaz abortusz, csak mert nem most van itt az ideje. Kockáztatva, hogy esetleg soha többet nem lehet gyereked, nem beszélve arról, hogy lehet sose tudod feldolgozni, hogy ezt tetted. Lehet van, akinek könnyű menet az abortusz, de most nem arról beszélek.
Mit csinálsz, ha azt hiszed ismered akivel együtt élsz de kifordul magából és teljesen más ember lesz, mint volt?
Az ember folyton változik. Mivel hatnak rá a környező világ dolgai.
Mégegyszer mondom nem menti fel, aki tényleg csőbe húz valakit, de aki szexel az vegye tudomásul, hogy baba is lehet belőle. Még védekezés ellenére is.
Tehat: ha egy no nem akar gyereket > a nonek kell biztositania, hogy nem akar teherbe esni. Ha egy pasi nem akar gyereket > a no a szemet, ha megis lesz...
Telleg, mennyire a nok erdekeire epul ez a vilag...
Azzal egyébként egyetértek, hogy ki kellene találni valamit az esetre, hogy a valóban pasifogásra használatos terhességeket megakadályozzák, vagy legalábbis ne lehessen ezzel zsarolni senkit sem. De erre szerintem egyetlen megoldás van: a védekezés, mégpedig a pasi részéről. Ha tetszik, ha nem. Aki nem akar gyereket, de szereti a kalandot, vagy nem ismeri eléggé a feleségét/barátnőjét, az védekezzen.
Ezzel azt legalizáljuk, hogy természetes a bűnözés ezen formája. A csoki tolvajra van törvény. DE hunyjon szemet a pasi fogó galáddal szemben a társadalom, aki 20 évig szipolyozza a pasit és egy ártatlan gyerek életét teszi tönkre.
Az a nem régi butaarcú vidéki lány, arra volt nevelve, házasodjon, szaporodjon.
Minél hamarabb ne a családja kenyerét egye.
Védekezni nem tudott és nem is volt a célja, asszonynak szülni kell!
A emberi szexről nem beszéltek neki, TABU téma volt. Max. látta a jószágokat kefélni.
Nem volt idejük az embörrel egymást kiismerni, MÉG a gyerek előtt.
Ezekért éltek úgy, amiket felsoroltál.
Nem az volna a minimum, hanem az, hogy az emberek tiszteljék és szeressék egymást annyira, hogy nem verik át egymást, nem élnek vissza a helyzetükkel, nem használják ki a társukat és még ha nem is megy csípőből, akkor erőlködve ugyan, de megpróbálnak emberek maradni akkor is, ha már nem együtt róják az útjukat.
Szerintem sok esetben teljesen mindegy, hogy nyilatkozik-e az apajelölt, hogy szeretne-e gyereket, vagy bizonyítják előtte kétséget kizáróan, hogy övé a gyermek, ezek nem számítanak, átlépnek ezen és könnyűszerrel feledkeznek meg a saját "szüleményükről" vélt, vagy valós sérelmeik miatt. És ez vonatkozik mindenkire, nem csak a pasikra.
Az itt is író elvált nők 99%-a semmi más kifogásolnivalóval nem állt elő, mint a gyermektartás nem, vagy részben fizetése. Ha az apukák rendesen fizetnék azt, amit a bíróság megítél, vagy amiben megegyeznek a felek, semmi gond nem lenne, és most nem is a horribilis gyerektartásokról beszélek, hanem a nagy átlag 10-20 ezer forintokról. Sőt még megkockáztatom azt is, hogy ezek a nem fizető emberek nem is gondolják azt, hogy nem az övék a gyerek, vagy ne akarták volna. Egyszerűen nem gondolnak semmit, elköltődik a pénz, aztán a másik meg oldja meg, ahogy tudja,mert úgyis megoldja, éhen nem fog halni a gyerek, fedél is lesz a feje felett .... könnyű ám így más faxával verni a csalánt:-)
Azzal egyébként egyetértek, hogy ki kellene találni valamit az esetre, hogy a valóban pasifogásra használatos terhességeket megakadályozzák, vagy legalábbis ne lehessen ezzel zsarolni senkit sem. De erre szerintem egyetlen megoldás van: a védekezés, mégpedig a pasi részéről. Ha tetszik, ha nem. Aki nem akar gyereket, de szereti a kalandot, vagy nem ismeri eléggé a feleségét/barátnőjét, az védekezzen.
A minimum az volna, hogy minden kétséget kizáróan az apaság bizonyított legyen, születéskor. Mert később már felel a pasi.
Ha nyilatkozik a pasi, hogy leendő esetleges gyerekük közös akart, akkor nincs kibúvó a nő meg nem tud hasznot húzni, ha valakit apává tesz önkényesen.
Persze, konkrétan nem tartalmazza, de amikor két ember házasságot köt, akkor - normális emberek esetében, akik váltanak legalább két szót a házasságkötés előtt - előtte azért tisztázódik, hogy mit is akarnak, hogyan és mikor. Ebbe beletartozik a gyermekvállalás kérdése is. Akik ezt előre nem tisztázzák, azok már a házasságkötéskor óriási hibát követnek el. Akik tisztázzák, azoknak meg felesleges bármiféle nyilatkozattétel, hiszen úgyis közösen fognak dönteni arról, hogy legyen, ne legyen, mikor legyen.
Ha valaki előre nyilatkozik, az is csak hasraütés jellegű, teljességgel bizonyítani az apaságot csak apasági vizsgálat útján lehetséges. Hiába nyilatkozik valaki, hogy akar gyereket a párjától, attól még nem biztos, hogy az a gyermek, akit megszül a párja, tőle van:-)))
Szóval megint csak ott vagyunk, ahol a part szakad.
Hülye, felelőtlen, becsapós, kihasználós, pénzhajhász emberek ezután is lennének, mint ahogy eddig is voltak.
A törvény nem alkalmas a hülye emberek átnevelésére, csak kordában tartására.
Nem is olyan régen még nem illett egyedülálló anyának lenni, mert nem az a gyerek érdeke, hogy egyetlen minta álljon előtte.
Nem is olyan régen még nem illett elválni, nagyobb értéke volt az eskünek, ígéretnek, mint az egyéni érdekeknek.
Nem is olyan régen még nem illett a nőket elcsábítani, mert a csábítás következményei nehéz helyzetbe hozták a nőt.
Nem is olyan régen még 18 évesen, szűzen mentek házasságba, s tűrtek mindent (mind a ketten férj és feleség is) Vajon jobb a mindent eltűrni a gyerek szeme láttára úgy élni, mint kutya meg macska, mint elválni békében? Melyik a jobb a gyerek számára?
Egy állandó vitában élő apa anya vagy egy elvált szülő?
Nem illet elcsábítani? Mégis megették, max nem a biológiai apa nevelte fel a gyereket, hanem a férj.. oda vissza
(a büncselekményt ne említsük már egy lapon a gyerekszüléssel, a gyerekcsinálásban mind a két ember benne van. Mondd te tudsz 100 %-os védelmet? Ezzel nagyon sokat kereshetnél ám!)
A házassági eskü nem tartalmazza a gyerek akarására utaló nyilatkozatot.
Nem tudni mennyi pasi van megvezetve a zavaros viszonyok miatt, erről beszéltem.
A gyerek élete meg nem hiszem, hogy feltételezhető viszonyok tárgyát képezheti.
Az apasági nyilatkozat is hasra ütéssel történik, nem bizonyított tény után, pedig ezt követően büntethető a nyilatkozattevő.
A jóhiszeműen nyilatkozó ÍGY JÁRT, bassza meg ha nyilatkozott.
Eljutottunk a betegesen tagadod, mi a valóság az életben? Meséből kreált álomvilágban élsz?
Te magad megfelelsz annak amit állítasz?
1 pasid volt az lett a férjed és éltek boldogságban?
ÉN otthon csak 1 jó példát láttam! 1981-től 2003-ig anyám apám együtt volt 14 évesen kezdték egymással, ez lett a nagy első szerelem, 8 éve igaz nem tudom mi van.
Én meg 18 évesen szűzen mentem férjhez 1 pöcsön pattogtam csak.
de, tudja, csak a törvény kötelezi őt. aztán vagy fizet, vagy nem.
Egyébként meg még korábban írtad, hogy mi van akkor, ha a pasi cselédnek használja a nőt, és még a vágyva vágyott gyereket sem akarja megadni (ne haragudj, tudom, hogy nem pontosan idézek). MOst az ilyen helyzetben miért marad a nő? ha tudja, hogy a férfi nem akar gyereket. Bízik abban, hogy hátha becsúszik? vagy hátha majd mellette meggondolja magát a férfi? Aki ennyire instabil, hogy benne marad egy olyan helyzetben, ami számára nem megfelelő, arra nem biztos, hogy rábíznék egy gyereket....
"MINDEN gyerek után pénzt követelnek!"
Dehogyis! Azért a gyerekemért, akit Zeusz csinált hattyú alakban egyik pasitól sem kértem tartásdíjt!
"Ha szeretsz valakit, vágyhatsz a szeretetére. Elvárni nem várhatod, mert ebben az esetben szereteted nem önzetlen. S az önző szeretet egy szép kis oximoron."
Mekkora közhely! Leírsz néhány közhelyet, és azt hiszed, hogy az élet bonyolult problémái ezzel meg is vannak oldva.
Összességében nem tartom feltétlenül elvetendőnek az előre teendő nyilatkozatot sem, de nem gondolom azt, hogy azzal csökkenne a problémás válások száma. Sőt azt sem gondolom, hogy a "véletlen" terhességek száma csökkenne.
Ugyanis az most is úgy van, hogy az a pasi, aki tényleg nem akarja a gyereket, azt tíz körömmel vontatva sem lehet rávenni arra, hogy maradjon a nő-gyerek mellett. Fizetésre lehet kötelezni, az igaz. De a fizetés nem a nő, hanem a gyerek érdeke. Az a ffi pedig, aki teljes bizonyossággal tudja, hogy nem szeretne gyereket, az védekezzen, nyugodtan megtehetik ők is, nem csak a nők, aztán rögtön nem csak a nő döntése lesz, hogy legyen-e gyerek ....
Ahogy a gyermekvállalás, a szexuális élet élése is közös döntés, közös felelősségvállalással. Amíg az egyik csak élvezi a nemi életet, addig a másik emellett oda is kell, hogy figyeljen arra, hogy adott esetben ne legyen ennek következménye. Hát figyeljen oda mindkettő. Ha pedig nem egyezik a véleményük, azt beszéljék meg,ha meg nem tudják megbeszélni, akkor fel is út, le is út.
"Mi van akkor amikor a ferj mindenaron gyereket akar , tegyuk fel a no terhes lesz es NEM AKARJA MEGSZULNI?
Most akkor ehhez is papir kellene a ferfitol hogy marpedig o ragaszkodik a gyerekhez nem engedi elvetetni? Ezek utan a no ugyanabbol az apropobol kiindulva amit te is nagyon vedtel ferfiak eseten koteles megszulni a gyereket? Az o testet viselje meg a terhesseg o szuljon, szoptasson stb?
Ezek utan az lenne hogy ha egy no akar gyereket akkor is es ha nem akkor is a ferfitol kellene irasos beleegyezes a dolgokhoz?
Mikozben a ferfi egyetlen dolgot tett mindket esetben?
Dugott egy jot aztan a tobbi a no dolga?"
Most írtad le, hogy a férfinak semmi joga, hogy gyereke legyen.
Kinél van a lehetőség, hogy gyereket hozzon a világra? Egyes egyedül a nőnél. Látod? Most hoztad azt a példát, hogy egy nő megtagadhatja. És látod az önzőséget is? Az ő teste viselje.... Játszunk el a gondolattal, hogy a férfi is kihordhatna gyereket. Akkor mi történne? Egyenlőek lennének a feltételek. Senkinek nem lenne "hatalma" a másikon. Lehet nem szeretitek ezt a szót, hogy hatalom,pedig ez erről szól. Kinek a kezében van a másik irányítása. Le tudok-e erről mondani. A saját testem, a saját akaratom oda tudom -e adni a másiknak, minden feltétel nélkül.
Mivel még nem tudhatjuk, hogy alakulna az élet, ha a férfiak is szülhetnének, addig igen is a mi felelősségünk az egész. Fel kellene nőni hozzá. Eljöhet az az állapot, hogy az egyensúly felbomlása miatt, előbb utóbb a férfiak valahogy megtalálják a módját,hogy megint harmóniában, igazul élhessenek. A másik gondolatom, hogy ez igazán talán csak a mai európai kultúra problémája.? A perpetum mobile működik. Kultúrák jönnek, kultúrák mennek. A kultúrák egymásutánisága valamiféle irány felé haladás, vagy csak ismétlés? Perpetum mobile, ahogy az előbb írtam?Ha a holtpontra jut, átbillen, s kezdi előlről?
Ha ugyanis a férfiak képesek lesznek szülni, egy másik szintre kerül az egész.
No reggeli elmélkedésre bőven elég volt.
Mindenkinek szép napot.
A villanyszámlát most fizettem be. :-))))) A gyerekre eső részt is:-DDDDD
Szerintem az ember a társát nem belevonja a gyermekvállalásba, hanem normál esetben közös akarat, közös döntés eredménye. Ha pl. véletlen jön létre a terhesség, akkor is közös döntésnek kellene lennie a következményeinek.
Ha két ember házasságban él, ami ugye nem csak vagyoni közösség, akkor feltételezhetően ezzel már kinyilvánítják azon akaratukat is, hogy gyermeket vállaljanak KÖZÖSEN. Természetesen ez esetben sem lehet úgy, hogy csak az egyik ember akarja, vagy ne akarja, a döntésnek közösnek kell lennie, különben megette a fene az egészet.
A nem házasoknál pedig ott az apasági nyilatkozat, ami ugyan nem a terhesség előtt, hanem a gyermek megszületésekor "tevődik", de valahol mégis valamiféle elismerés a ffi részéről.
Szerintem azért a megszületendő gyermekek nagyobb része esetében tudatos, közös döntés eredményéről beszélhetünk. Semmi esetre sem gondolom azt, hogy a nagy többségnél meg vannak vezetve a férfiak. Persze biztos, hogy vannak ilyenek is.
Ott van pl. az egyik ismerősöm, aki tudja, hogy ő soha nem akar gyereket. Tesz is azért, hogy ne legyen, nem bízza másra (ffi).
Általában már a házasságok is úgy köttetnek, hogy tudják a felek, hogy most, vagy jövőre, vagy majd csak évek múlva szeretnének utódot, vagy esetleg sohasem.
"De nem a mai többségben, pöcsről pöcsre pattogó nő esetén."
Magadból indulsz ki! Azért gondolod, hogy a többség ilyen. De képzeld nem. A nők többsége erkölcsös, és vágyik a stabil kapcsolatra, és meg is tesz érte mindent. Lehet, hogy Te otthon nem ezt láttad, de képzeld a nők nem olyan romlottak, mint, ahogy Te azt elképzeled.
nem a férfiakat akarom védeni, még mindig nem érted...Hanem magamat védeném ezzel. Ha aláírná, akkor később nem tudná azt mondani, hogy hát ő nem is... Ha meg nem, akkor meg nem kezdek vele.
Azt sem írtam sehol, hogy velem nem történhet semmi baj. Csak annyit, hogy ha megtörténne a baj, akkor nem a férfit szidnám habzó szájjal, hanem elsősorban magamra haragudnék, hogy hogy lehettem ennyire vak