Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Fehér Anna
Létrehozva: 2011. február 16. 11:11
http://comment.blog.hu/2011/02/16/52_evesen_szul_a_szomsze dok_almaja
Érdekes.
Elgondolkodtató.
Csak azért tettem ide mert sokunkban megmozdít régi érzéseket.
Nosztalgia +álmélkodás. " az 1ben 
Kötekedni a világért sem szeretnék, de ebben a helyzetben azokat a lehetőségeket kell nézni, amiket nálunk is elvégeznek a problémák kiszűrése végett és nem azokat, amik lehetnének.
A "lehetne" kategória egy rossz afp-s kismamának édes kevés. Sajnos személyes tapasztalat alapján mondom...
Mar vagy harom embernek elmagyaraztam, hogy nem fenektörtlesröl es idöskori apolasrol irtam, hanem arrol, hogy azert egy idös embernek azert jol esik, ha van gyereke, aki neha ranyitja az ajtot, es esetleg tartja vele a kapcsolatot...
Az az ember igen önző, ha ezért szül. A fiatal éveiből bezzeg nem áldozott egyetlen egyet sem a nyűgös, sírós csecsemőre, öregen meg jajj mi lesz, ha egyedül maradok! boooááá! Azidősebb embernek jól esik, ha a meglévő gyerek rányitja az ajtót, de normális ember nem azért vállalja a gyereket, hogy öregkorában valaki rányissa. Az mit mondjon, akinek a gyerekei messze élnek? Akkor már minek szült???????
Nekem ez olyan, mint a Szeress Mexikóban című könyvben az anya, aki azért szülte a legkisebb lányát, hogy az őt ápolja öregségére...
Én még nem érzem a klímax jeleit, s mivel a fiam még csak 11, s "kordában és karban" tart.:-) Öt-hat óra alvással teljesen jól "elüzemelek" hétközben.
Ja, és nem érzem a belváros nevű topiktárs által felhozott "generációs szakadékot" sem a fiam és köztem. De lehet, hogy mi UFO-k vagyunk.:-)))
Ha a fiad 11, akkor nem negyven felett szültél, hanem a harmincas éveid közepe táján, azaz nem erről beszéltünk.
"Fiatal anyának is lehet Down-kóros és egyéb problémával született gyermeke-a kor az egyik rizikó faktor."
A legtöbb Down-kóros babát fiatal (30 éven aluli) anyák szülik.
Mert az idősebbeket rutinszerűen szűrik, és a többségük nem vállalja
A nagymamám az utolsó gyerekét 42 évesen szülte. Nos ezzel az utolsóval inkább szót értettek az idősebb testvérei, mint a nagyi, pedig a mamának volt már tapasztalata.
A másik nagynéném évtizedekig szeretett volna gyereket. Kétszer esett teherbe, mindkétszer a hugával szinte egyidőben, aki az én anyum. Míg anyunak mindkét terhessége sikeres volt, addig a nagynéném mindkettőt elveszette. Soha nem ismertem még olyan nőt, aki jobban rajongott volna gyerekekért, mint ő. A férje is, és ő is nagyszerű szülők lehettek volna, és most figyelj: lettek is, mert ahelyett, hogy ilyenre adták volna a fejüket, a család gyerkeit gyűjtötték maguk köré a hatalmas szeretetükkel. Elmondhatom, hogy csodálatos szüleimmé váltak a meglévő szüleim mellett.
A nagynéném emellett kiváló egészségnek örvendett, egyetlen ránc sem volt rajta, küllemre simán letagadhatott volna 10-15 évet. Egyszercsak beütött a ménkű: hasnyálmirigyrák (soha nem ivott, nem dohányzott, vigyázott magára) . Fél év alatt elvitte a rák iszonyú kínok között halt meg.
Én bár nem a vérszerinti gyereke voltam, de úgy éltem meg, mintha az lettem volna. Belehaltam egy kicsit én is. Ha az utolsó terhessége sikeres lett volna, akkor egy 15 éves gyereket hagy maga után. Senki sem gondolta volna, soha senki nem gondolt arra, hogy neki baja eshet. A családban a nők mind sokáig élnek. Az ő édesanyja, a nagyim a mai napig él, és teljesen egsézséges, a nagymamám édesanyja is 96 éves korában halt meg.
Olyan jo olvasni az nlc irigy-pulyka korusat...
Mégis mire lennék irigy? Három egészséges gyerekem van, én is régóta együtt vagyok a párommal, pontosan 21 éve lesz nemsokára, és még akár szülhetnék, hiszen csak két hónap múlva leszek 41, de nem fogok szülni, mert nem szeretnék többet.
Akinek van mar 1-2-3 egeszseges gyereke, akiket normal eletkorban hozott össze lehetöleg ne törjön palcat afellett, aki lehet, hogy evekig nyelte a könnyeit minden egyes menzesz alkalmaval, mert nem ertette miert tett vele ilyet az elet.
Húsz év az húsz év gyerekvállalásban is. Ennyi idő alatt bármilyen megoldást találhattak volna. Ahogy én láttam a hírekben, arról volt szó, hogy az eljegyzés UTÁN mondták, hogy a gyerekvállalás is szerepel a terveik között. Nekem ez nem azt jelenti, hogy 20 éve küzdenek a gyerekért.
még nem vagyok annyi idős,mint Anna(44 vagyok),felnőtt gyerekeim (is )vannak
ha a véletlen úgy hozná,hogy babám lehetne,nem mesterségesen,hanem természetes-véletlen-úton,biztosan kivizsgáltatnám magunkat-a babát és engem-és megtartanám,ha egészséges, akkor is,ha már unokám is lehetne
szerintem jó fiatal szülőnek lenni, azt már próbáltam, de ,mostanra már annyi tapasztalatom,tudásom van, ami segítene az életkorom ellenére is,ezt nem tartom kizáró tényezőnek a jó szülő-gyerek kapcsolatban
biztos,hogy Anna gyereke se fog egyedül állni a világban, ha a szülei nem lesznek
24 éves voltam,mikor apukámat elvesztettem, a párom is 30 éves korára szülő nélkül maradt,pedig nem idős szülők voltak,ezt nem tudhatod előre
biztos nagyon sok szeretettel várják ezt a babát és szerető családban élni rövidebb ideig több,mint csak úgy lenni semmilyen kapcsolatban a szülőkkel hosszú ideig
és mindenki önzésből akar gyereket,mert szeretni akarja, szeretetet akar adni- kapni és boldog lenni
Mi van?
Te erted mit kerdezel? En bevallom nem...
Most gondolatolvasosdit jatszol?
"Én nem is engedném a gyerekeimnek, hogy ápoljanak, ők éljék csak a saját életüket, engem majd ápolnak egy jó kis öregotthonba."-már megbocsáss, de ez egy elég meggondolatlan kijelentés. Sztem elég sok embernek van / volt /szülője, nagyszülője olyan állapotban, hogy neadjisten, pl. fürdetni kell. Lehet, hogy szegény nagyi pocsékul érzi magát, amiért megalázó helyzetében idegenek etetik, fürdetik, öltöztetik. Ha te lennél a gyereke, akkor is azt mondanád neki, ugyan, mutter, csak nem ezért szültél, viseld csak el azt a vadidegent!
Továbbá, kíváncsi lennék, ha nem jön össze az öregotthon, mert ugye manapság minimum egíy lakás ára, hogy beköltözhess, hogy aztán a hátralévő 2 évedet otttöltsd le, szóval, ha nem jön össze, akkor is ezt mondod majd a gyerekeidnek? Hidd el, hogy eljön az idő, amikor nem! De ne legyen igazam!
Újra idézem, amit írtál: mi ebbe mar nem vagunk bele, es majdcsak elkaparnak a szocialis gondozok, es soha senki nem visz viragot a sirunkra..."
Nem azt írtad, hogy azon gondolkodni, hogy belevágni vagy sem, megint vagy először, hogy átéljék, hogy milyen a gyermek kacagás, milyen egy közös karácsony, milyen az együtt sírás nevetés... Már ne is haragudj, de ha nem azt gondolod, amit írsz, akkor írd azt, amit gondolsz, mert ebből a mondatból bizony az jön le, hogy valaki azon gondolkodik, hogy belevágjon-e azért, hogy ne a szociális gondozó kaparja el...
Nem olvastam el minden hozzászólást, de hogy azért szüljön valaki,hogy majd elvárni a gyerekétől, hogy gondozza, eltemesse, s virágot vigyen a sírjára! Hát nagyon gusztustalan.
Az ilyen ember nagyon önző és csak magát szereti. Én nem akarom kommentálni a Fehér Anna döntését, csak általánosan. Ebben a korban már meg is tiltanám, hogy szüljön,vagy gyereket nemzzen valaki. Rengeteg a kockázat, egészségügyi problémák a születendő gyereknél, valamint hatalmas generációs különbségek a szülő és gyermeke között. Megkeseríti a gyereke életét, mert agyonra fogja félteni. És sajnos minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esély arra, hogy eltávozunk a másvilágra. Én tudom,fiatalnál is kiszámíthatatlan, de azért öregedő korban ez nagyobb százalékban benne van a pakliban. S akkor ki neveli tovább azt a gyerreket? Tehát aki ilyen korban gyereket vállal, legyen az nő, vagy férfi, csak saját magára gondol. És az oviba majd megkérdezik, hogy a kedves nagyszülő jött a szülőire?
Én nem is engedném a gyerekeimnek, hogy ápoljanak, ők éljék csak a saját életüket, engem majd ápolnak egy jó kis öregotthonba. Orvosi felügyelet, ellátás, hasonló társaság! Nem igaz?
Ha pedig meghalok, elhamvasztanak, s az egyetlen kérésem, hogy vigyenek ki a tengerhez és szórják ott el a hamvaimat. Úgyhogy még virágot sem kell hozniuk a síromra. S ettől én egyáltalán nem érzem rosszul magam.
Mar vagy harom embernek elmagyaraztam, hogy nem fenektörtlesröl es idöskori apolasrol irtam, hanem arrol, hogy azert egy idös embernek azert jol esik, ha van gyereke, aki neha ranyitja az ajtot, es esetleg tartja vele a kapcsolatot...
Persze mindenki az idöskori apolast vizionalta a sorok möge, de nem erröl szolt. Egyebkent meg szerintem a legtöbb ember igenis azert vallal gyereket, mert idös koraban is szivesen venne, ha a villanyszamlason, a szocialis gondozon es a kutyajan kivul mas is szobaall vele. Mondjuk valaki, akit ismer szuletese ota, es esetleg ö nevelt fel. Ennyi...
A fenektörles es a rokonlatogatas között azert meghuzodik par fokozat... szerintem...
"...de gondoljatok bele abba, hogy mit tennetek, ha közepkoruak lennetek, es nagy hirtelen ott maradnatok gyerek nelkul??? Akkor is azt mondanatok mi ebbe mar nem vagunk bele, es majdcsak elkaparnak a szocialis gondozok, es soha senki nem visz viragot a sirunkra..."
Már ne haragudj, de ha valaki ott marad egyedül, akkor tényleg az a legnagyobb problémája, hogy nem a gyereke törli majd ki a fenekét, hanem egy szociális gondozó, és nem visz majd senki virágot a sírjára? Ezért aztán szerinted normáis, ha úgy dönt, hogy ezen okok miatt belevág? Hát ez szerintem, aki így gondolkodik, az igenis önzés. Ha az ember már meghalt, akkor nem tök mindegy, hogy ki temeti el, valaki csak el fogja. És nem mindegy, hogy visz-e valaki virágot? Attól az ember már nem fog feltámadni.
Nem a legideálisabb helyzet, de végül is, ha vigyázz magára és a babára és szépen nevelik, akkor 20 éves korára a gyereke egy épplelkű ember lesz aki bátran útnak indíthat a nagyvilágba! Én kívánok ehhez sok sikert nekik! Láthatóan sugárzik Anna a boldogságtól!
Csak annyit fűznék hozzá: mi közünk hozzá?
ki és miért itéli őt meg? nem a való világ szereplője hanem egy szinésznő, azzal állt a nagyközönség elé.
Kívánom hogy egészséges babája szülessen, és kívánok neki jó egészséget, hogy minél tovább elkísérhesse a gyermeket az útján!
Klímax? Ez egyéni....
Az Általad említett korban vagyok, de az alvásigényem csökkenésén kívül semmilyen hatást nem tapasztaltam. Ugyanúgy menstruálok, élem az életem, nincsenek hangulatingadozásaim (csak az ilyen topikoktól:-)), sőt, hőhullámaim sincsenek...
Én még nem érzem a klímax jeleit, s mivel a fiam még csak 11, s "kordában és karban" tart.:-) Öt-hat óra alvással teljesen jól "elüzemelek" hétközben.
Ja, és nem érzem a belváros nevű topiktárs által felhozott "generációs szakadékot" sem a fiam és köztem. De lehet, hogy mi UFO-k vagyunk.:-)))