Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mit gondoltál kiskorodban?
Torolt_felhasznalo_989697
Létrehozva: 2010. november 16. 10:37
Sziasztok!
Új blogtémámhoz szeretnék történeteket, élményeket gyűjteni, ebben kérem a segítségetek. Természetesen a neveket nem fogom felhasználni, csak a különböző story-kra vagyok kíváncsi.
A kérésem az, hogy írjátok le azt, amit kiskorotokban nem értettek, vagy rosszul tudtatok, és felnőtt fejjel már nevettek rajta. Kezdem is a sort, hogy érthető legyen mire gondolok:
Én kiskoromban sokszor mentem édesapámmal vásárolni a közértbe, és egy ideig nem értettem, hogy a kasszánál, amikor fizet, miért kap ő is pénzt? Ad is pénzt, meg kap is pénzt. Nem tudtam összerakni, hogy nem lehet mindig pontosan annyival fizetni, mint a számlán lévő - akkoriban nem igazán voltak még bankkártyák.
Várok minden történetet, vagy egyéb egyezőségeket, hogy akár egy diagramot fel tudjak állítani belőle.
A topic zárása valószínüleg december 24-én fog történni, úgyhogy még van több, mint egy hónapotok!
Előre köszönöm a segítséget, és azt, aki megosztja velem/velünk a történetét, vagy ismerőse, családtagja történetét, ha tudomása van ilyesmiről.
A szomszédfiú egyszer azt mondta, hogy ő volt a szivárvány lábánál, és megkóstolta. Kérdeztem is, hogy milyen volt, és azt válaszolta, keserű. Nagyon sokáig elhittem, és álmodoztam róla, hogy majd egyszer elindulok, és én is beleharapok. Mégha keserű is:)
Félrehallásról:
Lányommal (7 éves)gyakran sétálunk az állomáson (közel van és szép a parkja), és egyszercsak elkurjantotta magát: odasüss, ott jön egy Vonataladáááár! Nem értettem, és többször visszakérdeztem, mire teljesen sértődötten okított ki, hogy nem tudom: a hangosbemondóba mindig bemondják, hogy "figyelemfigyelem, a harmadik vágányon vonataladáááááááár" :D
Jaj,ilyen tv-s nem értem dolog nekem is volt,mégpedig sosem értettem,hogy ha este néztünk tv-t,hogy lehet,hogy a filmben világos nappal van,amikor nálunk sötét?
Tv-ről jut eszembe,hogy apukám mesélte,hogy egy haverja régen,amikor még ritkaságnak számított a tv,bemesélte az idős édeanyjának,hogy a bemondó látja őt(mármint az anyukáját) .Attól kedzve az édesanyja nem evett a tv előtt,mindig szépen felöltözve ült le elé,és ha a bemondó köszönt,ő is visszaköszönt szépen illedelmesen.
Bocs, de ezen én is nyeritve nevetek.
És egerésztek azóta is???
Ja, es az Omegának volt egy száma valahogy így szólt: "Hull a hó, fúj a szél, Dimitrij Lénáról mesél..." Olyan misztikus, félelmetes volt nekem ez a szám, nem tudom miért. Volt benne egy olyan sor, hogy Léna eltűnt egy hajnalon. Én szentül meg voltam győződve, hogy azért tűnt el, mert széttépték a farkasok...
Amikor tudtam már olvasni, és láttam étteremnél kiírva, hogy gyros, mindig kiborultam, hogy nem tudják leírni rendesen azt, hogy gyors (kaja)...
Elsős volt a fiam, amikor mutatta apjának- nézd apa elírták, hogy "gyors"
4-5 évesen azt hittem, Pest valami óriási hegy tetején fekszik, azért emlegetik úgy mifelénk, hogy "felmegyünk Pestre" És azért hívják fővárosnak, mert minden más város fölött helyezkedik el. Mikor jöttünk rokonlátogatóba egész úton azt vártam mikor kezd már felfelé menni a vonat a hegyre...
Annyit már tudtam, hogy az emberek leöltöznek ha kisbabát akarnak csinálni és "összedörgölőznek" Ezért sokáig azt hittem az állatok is le tudnak öltözni pucérra, mint az emberek, hiszen tojásgyártáskor a kakas nemférne a tyúkhoz a sok farktollától.
A szövegek elértéséről csak annyit, hogy 25 éves fejjel a saját templomi esküvőmön az eskü szövegénél izgalmamban nem azt mondtam, hogy "vele megelégszek", hanem hogy "vele egerészek"...
Persze még a pap is elmosolyodott. Bizonyíték mai napig rá a videófelvétel... A férjem még ma is jókat nyerítve meséli ismerősöknek.
Az amúgy is egy ilyen nap volt, mert az anyakönyvvezető is véletlenül Krisztina helyett Krisztiánt mondott. Az esküvőnket azóta is sűrűn emlegetik rokoni körökben...
Nem mondod???!!! Az nekem is "ajárom" volt!!!!
sőt, "ajjjárom", mint a sallárom. 
Meg ugyanebben a dalban: feltöri a villanyél a kezedet, én úgy énekeltem: "feltöri a villanyélla kezedet". Sokáig töprengtem, milyen lehet az a villanyélla kéz
Kis kecses, fehér, puha kacsóra gondoltam.
Aztán kb. tavaly nyáron, mikor egy skanzenben voltunk a családdal, és az eként nézve eszembe jutott ez a dal és elénekeltem a gyerekeknek, akkor esett le, hogy villa nyél!
És az is, hogy valószínűleg nem egy hófehér bőrű, puffos blúzos, pártás, szalagos, csipkeszoknyás kislány szánt az ekével, mint ahogy elképzeltem ("babám" ugyebár), hanem egy parasztlegény.
A kisfiam: Cora járat = korai járat
Nagypapám mikor még kicsikék voltunk mindig hülyített minket. Az egyik leg ütősebb az volt, mikor kitalálta: ő volt Alaszkába, ahol a kutyák megfagytak a kanyarba. Egyszerűen ketté törtek. Milyen sokszor sírtam.
Azt hittem, hogy mindenki magyar a világban, mert a tv-ben mindig magyarul beszéltek.
Anyukám testvérére azt hittem, hogy varázsló, fekete haja van, és mindig hozott nekünk banánt és mandarint. (Ez abban az időben volt amikor még csak pult alatt lehetett kapni karácsonyra.)
Már megint megvillogtattam briliáns elmémet
én is meg voltam győződve, hogy engem örökbe fogadtak, ja és ha felnőtt leszek akkor fiú leszek végre, és nem kell fésülködnöm.
Én kb ugyanígy voltam ezzel...
Hugom születésekor nem voltam még három éves. Láttam, mikor szopizik hol az egyik, hol a másik cicijéből Anyának..
simán meg voltam győződve, hogy az egyik tej, a másik tea... :)
Na,akkor leírom én is enyémet.Ezen a barátnőm mindig hatalmasat mulat.
Alsós koromban nem tudtam,hogy mit jelent az,hogy repeta.Napköziben a konyhás nénik mindig bejöttek uzsonna után az osztályterembe,és megkérdezték,hogy ki kér még repetát,én meg nem mertem kérni,mert el se tudtam képzelni,hogy milyen kaja lehet az a repeta??
Ráadásul még fel is voltam háborodva,hogy minden nap ezt a repetát kínálgatják?
Másik.Sosem értettem kiskoromban,amikor mondták a szüleim,hogy szabin lesznek.Azaz szabadságon.Szabin???Én ezt a Szabolcs névhez kötöttem.
én sokáig azt hittem, hogy ha valakinek eltörik a keze vagy lába, az letörik, külön kell elvinni az orvoshoz, aki visszaragasztja, és a gipsz csak azért kell, hogy eltakarja a ragasztás helyét.
tesóm meggyőződése volt, hogy a szülinap szinonímája a november, mert ő novemberben született. sokáig így kérdezte másoktól is, hogy neked mikor van a novembered?
A kisebbik lányom olyan 2-3 éves lehetett, amikor egy nyáron mentünk vidékre, az egyik mezőn egy csomó tehén legelt. A kislányom kinézett az ablakon és megszólalt: "Nezd anya, ott egy igazi állat!"
Annnyira jó, hogy nem csak én hittem ezt...
Még a szakdogatéma választásakor is szivatott a család, hogy írjam tarhonyatermesztésbő. Agrármérnökként érdekes lett volna.