Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44
Hai!
Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?
Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.
De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.
A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.
Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.
Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.
A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.
Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....
Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.
Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.
Kezdjük..........
"kettős honfoglalás"
istvandr.kiszely.hu
A "honfoglalás" szó viszonylag új keletű. Anonymus 1195 körül, Kézai Simon 1283-ban "visszaköltözésnek", Thuróczy János 1488-ban "visszatérésnek", Székely István 1559-ben és Heltai Gáspár 1575-ben "második bejövetelnek", a Képes Krónika 1490-ben, Ranzano és Bonfini mester 1497-ben pedig "nagy visszaköltözésről" írnak. Bár a monarchikus időben elutasították a magyarságban élő "hagyományos" Kárpát-medencébe való visszatérés-tudatot és igyekeztek népünk történetének legjelentősebb szakaszát deheroizálni, ma már újra tudjuk és valljuk, hogy a "visszatérés" vagy a "honfoglalás" szervezett és tudatos katonai tevékenység volt.
- A honfoglalás ideje. Sokáig nem tudták pontosan a honfoglalás idejét; Anonymus 903-ban, a Bíborbanszületett Konsztantín 950-ben, a Zágrábi és Váradi Krónikák 889-ben, Székely István 888-ban adták meg ennek évét. A magyar krónikák zöme Regino prümi apát, illetve az őt követő Altaichi Évkönyvek évszámát fogadta el a XI. századi elveszett gestát tükröző Zágrábi Rövid Krónika, Anonymus és Ákos mester, de náluk a római szám másolási hibákból 884, 888, illetve 872-re torzult. A magyar kultuszminisztérium 1882. október 17-én felszólította a Tudományos Akadémiát, hogy állapítsa meg a honfoglalás pontos évszámát. Ez 1882. október 25-én megállapítását a következőkben foglalta össze: "A magyarok 888 előtt a mi hazánk területén még nem telepedtek meg, s hogy 900-ban a magyar állam már meg volt alapítva". A honfoglalás pontos dátumának meghatározása ezután a német és magyar csillagászokra hárult. VI. Bölcs Leó bizánci császár krónikásától tudjuk, hogy Bizáncban 891. augusztus 8-án teljes napfogyatkozás volt. Ebből Theodor Oppolzer 1887-es táblázatai alapján a kiváló magyar csillagász Lakits Ferenc 1890-ben egyértelműen megállapította, hogy a magyar honfoglalás ideje 895-ben volt. Adminisztrációs okok miatt azonban a millenáris ünnepségek terve csak 1892-ben került az országgyűlés elé. Hiába iktatták törvénybe az 1895-ös kezdési időpontot, a szakemberek szerint a felkészülés és a tervezett kiállítás időigénye még legalább négy év volt, azért a millenáris ünnepségeket csak egy év késéssel, 1896-ban tartották meg, így a magyar kormány 1896-ot tűzte ki a millenáris ünnepségek esztendejéül meghagyva a honfoglalásnak 895-ös dátumát.
- Európa a honfoglalás idején. Jóllehet Bizánc elvesztette a keletrómai birodalom területének nagyobbik részét, megtartotta Dél-Itáliát, Szicíliát, a kisázsiai tartományokat és egységes, centralizált államszervezetét. Visszaverték az arabok támadásait és keleten eljutottak az Eufrátész-Tigris vonaláig. A Balkánon a VII. század végén a bolgár-törökök meghódították a későbbi Bulgária területét és összeolvadva a szlávokkal erős államot hoztak létre, amely a IX. században áttért a bizánci keresztény hitre. Ezt az államot 1018-ban a bizánciak foglalták el; az adriai partvidéken kis városállamok alakultak. A IX. században létrejött előbb a kijevi Oroszország, majd az Orosz Állam, amely sorra igázta le a szláv törzseket. Oroszország területe leverve a kazárokat és a besenyőket, hamarosan a Kárpátoktól a Kaukázusig terjedt és rendezte viszonyát Bizánccal. A nyugatrómai birodalom központi területén Itáliában a IX-X. században már nem volt központi hatalom; a nagyszámú hercegség és őrgrófság és a pápaság állandó harcot folytatott egymás ellen. A X. század első harmadától német uralkodók álltak a római egyház élén. A 890-es évek táján Franciaország éppen kialakulóban volt Nagy Károly birodalmának romjain. A német Karolingok nyugaton a normannok, keleten a szlávok ellen küzdenek, délről pedig az arabokat verik vissza. A német királyság egyesítette Szászországot, Thüringiát, Svábországot, Frankóniát, Bajorországot, Lotharingiát és Burgundiát, de sohasem tartozott a római birodalomhoz. I. Ottó 962-ben itáliai győzelme után Rómában császárrá koronáztatja magát; ez a német-római császárság születésének dátuma. Az új császár könyörtelen harcot folytat az Elba menti szlávok, a csehek és a lengyelek ellen. Ibéria mór kézben van és megindul az új szellemi pezsgés. Skandináviában a viking uralkodók sorra megkeresztelkednek. Ír területen norvég királyság áll fenn. I. Alfréd angol királynak megalázó békét kell kötni a behatoló dánokkal. A cseh törzsfők és részfejedelmek hatalmát a X. század első harmadában II. Vratiszláv fejedelem fia, Vencel töri le, majd utódai - a Boleszlávok - egyesítik a cseh földet. A X. század végén a cseh fejedelem a német császár hűbérese lesz. A lengyel törzsek Krakkó székhellyel és Nagy-Lengyelországban központosulnak, a 30 törzsi szervezetet a Piaszt dinasztia csak a X. század végén tudta egyesíteni. 966-ban I. Mieszko felveszi a kereszténységet, szövetkeznek a németekkel és a X. század végén keresik a magyarok barátságát, de erejük felmorzsolódott és kénytelenek elismerni a német császár fensőbbségét.
A magyarság szervesen illeszkedik be az európai képbe, bár a magyarság történetének sok Európában nem ismert sajátsága volt. A magyarok Nyugat-Európában alig fél évszázaddal a normann "kalandozások" után jelennek meg. Európa a két nép cselekedeteit gyakran összemossa és az akkori keresztény felfogás szerint úgy véli, hogy mindkét népet az Apokalipszis lovasaiként Isten küldte a bűnös emberiség megbüntetésére. A magyarság egy szétesett Európába érkezett, amely soha nem tudta megbocsátani más mentalitásunkat, más kultúránkat és keleti vitalitással rendelkező magyarságunkat.
Hai!
És még...
Hai!
És még....
hAI!
Néhány rajzos kép honfoglalás kori magyarokról....
A magyarok seregének ötödik kapitányát Anonymus szerint a Gesta hungarorumban Kend néven említi. Ime...
„Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: … Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.”
De ismert, hogy több néven is illethető vezérünk-Kund Könd Kende ritkábban Kurszán.
A Magyarok krónikájában Kézai Simon például már Könd néven említi.
Ime..
„Az ötödik sereg kapitányát Könd-nek hívták. Ez a Nyír körűl lakott; fiait Kücsid-nek és Kopján-nak hivták.
Megemlítendő vele kapcsolatban még az is, a Kond vezér második fiának utódai alkották a Kaplony nemzetséget, mely a későbbi Károlyi Bagosi és Vetési családokat alapította....
TASTAS vezér a hatodik kapitánya a magyar törzseknek. Gárdonyi Géza is így ír róla a "hét vezér" versében...
Ime..
„...Tas vezér is gyöngy hírt hagyott magárul:
Marót királyt nadrágolta pogányul,Ő volt apja a dicső nagy Lehelnek,kinek kürtjét Jászberényben emeld meg! ...”Tas vezér Szabolccsal az oldalán a sereg majd felével a Tisza vonalán hódoltatta a népeket egészen a Szamosig egészen addig a helyig ahol ma Sárvár van. Maga a hely is hozzá köthető névadásban, mert ott a lápvidéken a környező hódoltatott népekkel erős árkos földvárat építtetett melyet előszor Ta várának hívtak s csak később lett Sárvár, utalva a földre melyből épült.
TÖHÖTÖMTöhötöm vezér, aki Karácsonyi János szerint Téteny-Tétény, fiával Horkával meghódította a Nyírt s később az Erdélyi medence nagy részét. A meghódoltatott területet a későbbiekben meg is tartották egészenII.Gyuláig. Persze ebbe beleértendő az is hogy a Székely területek ebbe nem számítanak bele, ezért is írtam hogy az Erdélyi medence nagy részét....
Töhötöm vezér a Gyula-Zsombor később Maglód nemzetség őse is..akiről Anonymus a Gesta hungarorumban így ír...
a hetedik [vezér] Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik …
Ebben is jól láthatóan Tétényként nevezi meg Anonymus, ami arra ad okot hogy azt gondoljuk, mint oly sok más magyar névnél, több változat volt érvényben, részben a nyelvtani különbözőségek miatt, részben a részinformációk miatt.
Anonymus még így folytatja,....
Tétény pedig meg a fia, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig. …
… Ekkor Tétény, Horka apja, tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőntúli föld jóságáról, ahol valami Gyalú nevű blak uralkodott. Amilyen fortélyos ember volt Tétény, áhítozni kezdett azután, hogy – ha lehetséges – urának, Árpád vezérnek a kegyelméből megszerzi magának és utódainak az erdőntúli földet. S ez meg is történt később. Ugyanis az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; …
… Gyulának volt két leánya: egyiket Karoldnak, másikat Saroltnak hívták. Sarolt Szent István királynak az anyja volt.
Honfoglaló vezérek-ELŐD
Kézai Simon a Gesta Hungarorumban Árpád származása kapcsán ír Elődről:
„Azon kapitányok közt tehát Árpád, Álmos fia, ki Előd fia, ki Ögyek fia volt, a Turul nemzetségből vagyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala.”
Anonymus szerint Előd vezér Szabolcs apja volt (nem Árpád nagyapja) és a Vértes erdőt és Fertő környét Előd azzal a feltétellel kapta birtokul Árpád vezértől, hogy ő lesz a nyugati határőrség vezetője. Később Előd – Szabolcs fiától származó – unokája Csák kezdte építeni Csák várát és tőle származott a Csák nemzettség.
Többek között a hírhedt Csák Máté aki kiskirályként uralta a birtokait s szembe került Károly Róbert királlyal is.
Halkan jegyzem meg egyre népszerűbb név megint az Előd....
HUBAHuba a Szemere nemzetség őse Anonymus szerint a Gesta Hungarorumban.
Árpád vezér őt és Szoárd valamint Kadocsa vezérekkel egyetemben küldte a felvidék meghódítására, mintegy tízezer lovassal.
Zobor volt a szláv csapatok vezére, de a magyarok ismeretlen szokatlan harcmodora, a veszélyesen pontos nyílzáporok sorozata alaposan megbolygatta és félelmet keltett a szláv hadakban. Így a zok Nyitra várába menekültek.Ám a várat is elfoglalták a magyar hadak és Zobort feléakasztatta Huba vezér a hegyen. Az életben maradottakat pedig Árpád elé vezettette szíjra kötve.
Ebből is látszik, hogy a magyarok egyáltalán nem kegyetlenkedtek feleslegesen, sőt....előszeretettel fogtak foglyokat....szolgának.
Sőt...Árpéd szabadon bocsájtotta a foglyokat. A győzelem mámorában Hubát kinevezte Nyitra és más erődök ispánjává, valamint nagy földeket egészen Zsitvától a Törzsök erdőkig.
Gárdonyi Géza így ír Huba vezérről.
„...Várak ellen Huba vezér járt hadat,vas-kosokkal döntögette a falat.A cseheket kidobálta Nyitrából:„Coki bratye, az Atilla várából!”
ONDOND aki Ete apja volt s akitől a Kalán és Kölcse nemzetségek származtak a negyedik a sorban a vezéreink közül. No nem erőrangsorban, hanem sorolásban ahogy tanultuk egykoron.
Amikor Árpád követeket küldött Salánhoz, a követek vezetője volt Ond, aki ajándékokat adott át Salánnak és közölte ezentúl e föld Árpád vezér birtoka, lakossággal állatokkal erdőkkel s patakokkal együtt.
Fia Ete később sok szlovént gyűjtött maga köré és erős földvárat épített melyet Songrádnak, fekete várnak neveztek el. Talán nem nehéz kitalálni hogy ez a város ma Csongrád.
"vérszerződés"
szittya.com
A vérszerződés Álmos-ágbeli őseink már a 862-es hadjárat alkalmával szemet vethettek Pannónia jó legelőire, erdőségeire, szántóföldjeire. Bizonyára élt még bennük a tudat, hogy néhány évszázaddal korábban e vidék is legendás ősük, Atilla birodalmához tartozott. Találtak a Kárpát-medencében rokon népeket is, mint például az avarokat, székelyeket, jászokat, akik örömmel fogadták volna jöttüket. Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közének déli részét ebben az időben a kemény, harcias bolgárok uralták, Dunántúl pedig a frank császár tartománya volt. Álmos nagyfejedelem tisztában volt azzal, hogy az idegenek által uralt területek felszabadításához, és a rokon népek egyesítéséhez komoly katonai erőre és szervezésre van szükség. A terv megvalósításához nem tartotta elégségesnek a szabír nemzetek katonai erejét, ezért az onugor nemzetek beszervezését vette tervbe. A Nyék nemzettel már korábban szövetségbe kerültek Álmos vagy Árpád házassága révén. A Kér, Keszi és a csonka Kürt nemzet horkái is előnyösnek látták a szövetkezést, ezért ők is csatlakoztak. A szittya-hun fajtájú népeknél az ilyen szövetkezést vérszerződéssel foganatosították, amikor vérük keveredésével egymást testvérnek fogadták el. A vérszerződés nem közönséges, nem mindennapos szerződés volt, melyet a szertartásban alkalmazott vér is jelez. Valójában szent eskütételről volt szó. Hérodotos, a görög történész, Kr.e. az V. században a szittyáknál tett látogatása alkalmával szemtanúja lehetett egy ilyen eskütételnek, mert arról nagy részletességgel számolt be a szittyákról írt munkájában. Íme: „Egy nagy agyagedényt borral töltenek meg, az eskütevők kissé megszúrják magukat (karjukat) késsel vagy árral, vérüket a borba csepegtetik; majd egy kardot, néhány nyílvesszőt, egy harci bárdot (fokost?), és egy dárdát tesznek a keverékbe, miközben imákat mondanak; végül a két szerződő fél iszik egyet az edényből, ugyanezt teszik az őket követők vezetői Is. Anonymus, a magyar történetíró pedig a következőképp írta le a vérszerződéssel foganatosított egyezményeket: „Ameddig az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük. Ami jószágot (vagyont) csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. A Vérszerződés (Káy Lajos festménye) Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.". A vérszerződést kötő nemzetek horkái a következő személyek voltak: Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Álmos a vezér, Megyer nemzet horkája és a nemzetszövetség kendéje, nagyfejedelme volt. A vérszerződést kötő nemzetek száma nyolc (8) és nem hét volt. Ezt igazolja a XI. századból való zászló, és az hogy e nemzetszövetség emlékét őrzi napjainkig nemzeti címerünk bal oldalában a négy piros és négy fehér, összesen nyolc sáv. Megtévesztő a két csonka nemzet a Kürt és a Gyarmat összeírása: Kürt-Gyarmat. E két nemzet teljes jogú szerződő fél volt, de mert csonkák vagy kicsik voltak, hadászati szempontból egybe tették őket. Ilyen értelemben lehet szó a hét "törzsről". Az egyezményből kitűnik, hogy a választott uralkodónak és uraltnak egyaránt voltak jogaik és kötelezettségeik. Az esetleges törvényszegésért nem csak az alattvalókat, hanem az uralkodót is felelősségre lehetett vonni. A közös erővel szerzett javakból mindenki részesedett. Ezért őseink vérrel pecsételt szerződését, minden elfogultság nélkül, az emberi művelődés egyik legősibb, demokratikus alkotmányának tekinthetjük.ÁLMOS VEZÉR
Részletek a gesta hungarorumból...
3/ Álmos
Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb
mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére
volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevű
leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isten, csodás eset
következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni
látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt.
Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső
királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás
közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte
előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul
annyi, mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak
születendők. De erről ne többet!
4/ Álmos vezér
Álmos vezér pedig, miután világra született, nagy örömére szolgált Ügyeknek és
rokonainak, továbbá Szcítia majdnem összes előkelőinek, merthogy az apja, Ügyek,
Mágóg király nemzetségéből eredt. Maga Álmos meg szép, de barna orcájú volt; a szeme
fekete, de nagy; a termete magas és karcsú; ... Álmos egyszersmind kegyes,
jóakaratú, bőkezű, bölcs, derék katona volt; vidám adakozó mindazok részére, akik
Szcítia országában abban az időben katonák voltak. Midőn pedig Álmos az érett kort
elérte, ... hatalmasabb volt és bölcsebb Szcítia összes vezéreinél. És az országnak
minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint vagy az ő segítségével intézték.
Mikor érett ifjúvá serdült, Álmos vezér akkor feleségül vette azon a földön egy igen
nemes vezérnek a leányát. Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt
Pannóniába, ...
5/ Álmos vezér megválasztása
A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete,
mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén
dentü-mogyernak neveznek. És ez a föld túlontúl megtelt az ott született népek
sokaságával... Ezért akkor a hét fejedelmi személy ... tanácsot tartott ... s olyan
földet foglaljon magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy
majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották,
hogy az Atilla király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja
származott... Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és
parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost,
Ügyek fiát, és azokat, akik az ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos vezér, Ügyek
fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem
dolgában, meg hadban is hatalmasabbak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem
dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos férfiú volt. Akkor
közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: "A mai naptól kezdve téged vezérünkké és
parancsolónkká választunk, s ahová a szerencséd visz, oda követünk téged." Majd a
fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját
vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. ...
6/ Esküjük
Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké
is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így
hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része
legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi
személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők
maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország
tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül
hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai
között, a bűnösök vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos
vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és
a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg
akarná szegni, örök átok sújtsa. ...
"hét vezér.."
ÁLMOSRÓL.....
DÉZET A HALHATATLAN HARCOSBÓL
Fehér mezt öltött Álmus. Papok mezét.
Villásszarvú hat fehér ökröt fogtak az ungrik ősi faekéje elé. A törzsek színét aggatták szarvukra és virággal fonták át jármukat...
Álmus így szólt:
- Kötöttünk vérrel szerződést, hogy együtt maradjunk és egy törzsként éljünk ezentúl. Engem választottatok fejedelmül. Bennem egyesül mindnyájatok ereje, hite, akarata. Én hát nevetekben, az egész magyari nép nevében szövetséget kötök a földdel. Evvel a földdel, mit bírtak a szittyák, hunok, avarok, amit bírni fogunk mi, míg csak magyariak maradunk. Kötöm a földet nem csak vérrel, de verítékkel is. Ősök ízje, idézlek! Íme lássátok, barázdát von Álmus! Életet vet, hogy életet arathasson. Isten, álld meg népemet, letelepülő magyariak népét. Add, hogy mindig örömmel áldozzon e földön vérrel és verítékkel, mert akkor mindig övé is marad e föld.
Elindultak az ökrök, földbe akasztotta az ekét Álmus és barázdát vont barázda után. Zsírosan, feketén fordult ki a föld. Két keze keményen szorított az eke szarvát. Főpapi fehér mezét lobogtatta a szél, fehér haja ragyogott a napfényben.
Mögötte Árpád lépdelt, nyakában szeredás fedte el díszes hadúri mezét. Lépdelt és két marokkal szórta szét az életet. Vetett. Hogy jövendőre magyari harcos arathasson. És ősök ízje súgta meg tán, de minden magyari férfi, asszony, gyermek tudta: Így lesz ezentúl. Vándorlás helyett minden ősszel vetnek, hogy nyáron arathassanak míg csak fenn ragyog a égen magyariak jele, a Nap!
Negyednapon hadnagyok gülészét hívta egybe Álmus, kiterítette eléjük a fehér lóbőrt, kezébe vette Bukur Tekin aranyalmáját, Nimród pajzsát, Atilla kardját és szólt:
"Nagy munka előtt állunk. Miénk kell legyen ismét a föld, mit nekünk teremtett az Isten. Testem öreg, nem engedelmeskedik lelkem parancsának. Elérkezett hát az idő, hogy átadjam hatalmamat fiamnak, Árpádnak. Harcban kiválóbb nálam. Hadisten neki adta tudását, rajtam a sor, hogy neki adjam lelkem erejét. Kérlek hát benneteket hadnagyok, emeljétek pajzsra Árpádot, a Nap fiát.
És pajzsra emelték a férfit. És megújították a vérszerződés szavait:
- Amíg él Árpád magzata, más fejedelmük nem lesz magyariaknak!
Hárman ültek csendben a tűz körül és néma megdöbbenéssel hallgatták Álmust:
- Elérkezett az idő! Vándor népnek voltam vándor vezére. Vélem az út, a keresés vagyon összekötve. A letelepülőket magad kell vezesd Árpád. Az Isten kegyelme nem hagyott el születésem óta, most is velem van... A Látók ereje nélkül nem tudod megtartani a nagy szert. Elosztani foglalók között a földet, hogy az egésznek jó legyen és mégse légy igazságtalan az egyesekkel szemben. Nem csak fiaidnak kell biztosítsad a jövőt, de dédjeid dédjeinek is. Sokezer évvel előre veted a magot és úgy el vesd, hogy sokezer év múlva aratók is áldják neved.
Azon az éjjel Turulfia Álmus átadta Halhatatlan Harcos lelkét Árpádnak.
Felvágtatott a dombra! Északnak, Keletnek, Nyugatnak, Délnek vágott a szent kard, birtokba vette a földet, ameddig elér ereje, magyariak népéé az, és magyaroké is marad, amíg bírják erővel.
- Mit vérrel szereztünk, vérrel és verítékkel meg is tartjuk! - csengett Árpád fogadalma és visszazúgták rá a hadak, nemzetségek, népek ...megtartjuk azt.
TURULFIA ÁLMOS FŐVEZÉR ÉS TÁLTOS
?Nestor kutatásai szerint Álmos vezér Kievnél még fővezér, majd az átkelést kierőszakolva, seregét a Kárpátokon keresztül egészen Ungvárig vezette és ott halt meg természetes halállal. Nestor szerint Álmos vezér, mint nemzetének főtáltosa, Ungváron még fehérlovat is áldozott és erre az alkalomra fehér, földig érő selyem (tehát főtáltosi) ruhát viselt, mellén arany nappal. Derekán sárga öv, fején aranyozott süveg. Ez igen fontos a magyar történelem szempontjából, mert azt igazolja, hogy Álmos vezér ebben az időpontban még fővezér volt, egyben főbíró és tuhudum, vagyis főtáltos.?
Hai!
Én semmit nem tanítok, a szerepem csupán annyi hogy az elérhető s érdemi anyagokat összefésülgetem és tálalom nektek.
Persze majd lesznek témák korok, személyek, ahol a saját jegyzeteimből s gondolataimból is mutatok valamit, de mivel nem vagyok sem történész sem az MTA tagja, nincs jogom olyanban tetszelegni, ami nem az enyém.
Az anyagok zöme hozott.
Ebben a topicban olyan vagyok mint egy plakát ragasztó.....nem én készítem, de én teszem láthatóvá......
amik nem nyiltak meg, azt a sort innen vettem volna le, hát ime
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turul
Szia Vito,
tudod, ha az összes ezzel és a történelemmel kapcsolatos képeket és linkeket ide bapakolnánk, hát......Hiller csak lemondhatna mán, mert itt valamivel több és tisztább történelmet tanitasz, köszi szépen.
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/024.html
innen vettem a szöveggyüjteményt, a képeket nem tudtam már beilleszteni, elnézést kérek érte, de aki ismeri a történelmet, vagy most ismerkedik vele, fogja tudni követni, sztem. legalább is , remélem
Hai!
Nem semmi képek.
A daru
A daru a magyarság ősi vándormadara, amely kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. A darunak Közép- és Belső-Ázsiában két válfaja ismert, a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt. Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe. Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve. A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében. Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.
Sajnos a linkek nem működnek...
Hoztam turul képeket.
A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítőkész. Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón. László Gyula írja, hogy "szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen jelképe lenne". Kézai Simon így ír a griffről: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak". Megjelenik a griff a magyar népművészetben. Az egyik változatban fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. A másik változatban főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják. A Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. A belső-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel.
- A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél igen sokrétű. Horváth Izabella ezt öt pontban határozta meg.
1. A főisten ábrázolása és szerepköre. A török népek körében az állat alakú szellemeknek különböző rangjuk volt, és ezek között a ragadozó madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegű ábrázolás, amely közel kétezerötszáz éven át követhető a pusztai népek művészetében, azt jelenti, hogy a hit, amely a művészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a népben és a társadalom szerves része volt.
2. A fejedelmi nemzethős ábrázolása és szerepköre, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy előfordul Attila hunjainál, mint a griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e népekkel való kapcsolat erős köteléke a fejedelmeknek.
3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre. Ha a fejedelem fő szerepét a sztyepi művész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.
4. A táltos ábrázolása s szerepköre, ugyanis a táltos szelleme őseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatőse volt. A négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem a fejedelmi nemzetségből származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.
5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt. Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.
A griff
A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. E nagy "madár", illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat". A későbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseiről". Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken. A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.
és még,mert igy sem fért ki
Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból szimbólum. A turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni. Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár. Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem létezik, mert füles sólyom nincs (Dúcz László).
Ősi magyar népmesénk hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt. Népművészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.
2 részletben teszem fel, mert egy oldalon nem fér el, bocsi érte
ŐSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFFA turul
A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban.
1. "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.". A Budai Képes Krónika szövegében a középső rész így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak". Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának.
2. A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a kerecsensólyom - a turul - fészkel. A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltűnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszűnését.
A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában
A hun, a belső-ázsiai török és a magyar népművészetben fontos szerepet játszanak a madarak. Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -, az altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyű (Gypaetus barbarus) és a fakó keselyű (Gyps fulvus). Maga a "turul" szó török eredetű (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár"). Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és a magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". A középső a Zsombor férfinévben él tovább. Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. Csak a XIX. században került ismét elő őstörténetünk e fontos jelképe.
Szia
nagyon kellemes a honlapja, köszönjük