Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kert
Létrehozva: 2007. szeptember 26. 08:10
Sziasztok!
Segíteni szeretnék mindenkinek, aki a kert gondozása, építése során szakmai támogatásra szorul. Bátorítok mindenkit, hogy kérdezzen, mert sokszor egy tanács elég ahhoz, hogy megmentsük legféltettebb növényünket, vagy pénzt spóroljunk a helyes gondozással, kivitelezéssel. Bátorítok mindenkit, hogy válaszoljon, mert tudni igazán csak a gyakorlatból lehet. Aki kertészkedik az tapasztal is, ne szégyellje ezt mással is megosztani, mert másnak ez kincs lehet. Várlak benneteket a virtuális kertünkbe.
Kertember
Formára nyírt növények folytatás
Ezen a két képen egy fagyal átalakulása látható. A formákkal szerintem most ne nagyon foglalkozzunk. Ezek szerény fantáziátlanságom szüleményei. Biztos vagyok abban, hogy Ti ettől sokkal mutatósabb formákat fogtok kitalálni. Nos még a fenti tujának egy év kellett az átalakulás azon szintjéhez, addig ennek a fagyalnak 6 hónapra volt csak szüksége. Ez a növények tulajdonságainak köszönhető. Ezért is lehet fontos, hogy milyen növénnyel kezdjük a növényalakítást. Egy fagyal gyors siekrt ígér, a fenyők, vagy a lassan növő tuják lassú eredményt hoznak, és tele lehetnek buktatókkal.
Ennél a fagyalnál több kisebb gömböt szándékozom kinevelni. A bal oldali kép februárban készült, akkor még kétszer ennyi gömböt alakítottam ki, azért, nehogy meglepjen a növény, vagy a tél, tehát nem tudhattam, hogy hogyan reagál a drasztikus metszésre a növény. De mivel a májusi első zöldmetszés után is jól fejlődött, ezért a júliusi második metszés során a gömbök felét már eltávolítottam. A későbbiek során a gömbök növekedésével várhatóan még fogok eltávolítani belőlük.
A harmadik képen szintén egy fagyal látható, csak itt a sok kis gömb helyett egyetlen nagyobb gömb kialakítását kezdtem el. Sajnos ennél a növénynél a kiindulási állapotot nem rögzítettem, de az egyes szakaszokat igen, amiket majd később mutatok be. Ez a gömb most van a harmadik évében.
Formára nyírt növények.
A növények formára nyírásának régi hagyományai vannak. A Római Birodalomban már kétezer évvel ezelőtt készítettek ciprusból és puszpángból mértani alakzatokat, sőt az igazi mesterei e szakmának teljes csatajeleneteket képesek voltak megformázni növényekből. Az idő múlásával ez a tudomány hol feledésbe merült, hol ismét feltámadt. A mai kor embere a kastélykertekből ismeri leginkább a formára nyírt növényeket. Mostanában azonban ismét reneszánszát éli a növényszobrászat. Egyre több faiskola készít tömeges mennyiségben alakfákat kereskedelmi forgalomba hozatalra, amire bizony megvan a kereslet. A kertek mérete sajnos nagyon összement, az egyre nagyobb népsűrűségű városokban minden négyzetméterre szüksége van a településnek, ezért a nagy kert ma már luxus. A kis kertekben a változatos növénytelepítés nehezen megoldható feladat, ahhoz, hogy a kert azt a vizuális élményt nyújtsa, amit elvárunk tőle, szükségünk van apró fortélyok bevetésére. Az egyik ilyen az alakfák, formára nyírt növények alkalmazása, kialakítása. Ezért is gondolom, hogy a növényszobrászat népszerűsége tovább emelkedik.
Akinek nyírt sövénye van a kertben, az tulajdonképpen már ennek az útnak az első métereire lépett. A nyírt sövény egy olyan növényalakzat, amikor több növény összekapcsolásával (egymás mellé ültetésével), egy egységes és egyszerű mértani formát hozunk létre annak érdekében, hogy valamit eltakarjunk, vagy valamitől védjük magunkat.
Ezt a cikksorozatot nem növényszobrászoknak, sőt nem is növényszobrászokká válás céljából indítom. Sokkal inkább azért, hogy kedvet ébresszek a növények ilyen terű alkalmazására. Túl azon, hogy egy ilyen növény kialakítása nagyon jó kikapcsoló, pihentető feladat, még a kertünk szépségét is nagyban emeli.
Nekem szerencsére nagy kertem van, amit nem mindig alakítottam tervszerűen, tudatosan. Vannak benne olyan növények, amelyeket a kertépítéseim során a tulajdonosuk halálra ítélt, de nekem nem volt szívem kidobni őket, ezért hazavittem, és a kert egy szabad területére elültettem őket. Ezek aztán nődögéltek. Némelyik olyan gyorsan, hogy hamar akadályt képezett, némelyik pedig csak lassan, szenvedve, mivel a kert egy kies részére került. A kertemben sétálgatva többször fontolgattam, hogy mi legyen a sorsuk. Kivágni nem akartam őket, átültetni már kockázatos lett volna, ezért hát jött az ötlet, hogy átalakítom őket. Ebben az időben kezdtem blogot írni a neten, és gondoltam, idővel ebből is cikket írok, hátha más is jár hasonló cipőben. Vannak olyan növények a kertjében, amelyeket sajnál, de jelenlegi formájukban nem maradhatnak.
Mielőtt továbbmennék, fontos megjegyeznem, hogy formára nyírt növényt nemcsak meglévő növényből lehet kialakítani, és nemcsak abból a célból, amiért én belekezdtem. Korábban már utaltam arra, hogy ez egy cikksorozatnak indul, ezért a későbbiekben bővebben is fogok írni a többi lehetőségről. Most azonban a meglévő a növények ilyen célú átalakításárát tárgyalom.
Az első két képen egy mostoha sorsú keleti tuját látni. Itt a kertem hátuljában ritkán öntözök, ezért a víz és páraigényes növények, mint pl. a tuják nem érzik jól magukat. Élnek, vegetálnak. (A képek minősége sajnos nem mindig a legjobb, elnézést érte. A lényeg azért remélem látható.) A bal oldali képen látható, hogy milyen rossz bőrben van. A jobb oldali képen pedig egy évvel az átalakító metszés után, azaz a mostani állapotában. A különbség magáért beszél. Pedig a környezeti tényezők változatlanok maradtak, csak a metszés hatására a gyökérnek sokkal kevesebb lombot kell eltartani, ezt pedig sokkal jobb minőségban képes ellátni, mint az látható is. De ez már növényélettan, ebbe most ne merüljünk el. De erről jut eszmebe, hogy bárkinek bármilyen kérdése merül fel a témában, vagy azzal kapcsolatban, az tegye fel bátran.
Szeretném megmutatni nektek az idei kedvencemet. Idén nyílt először ez a fajta pipacsom, de rögtön le is vett a lábamról. Annyira tiszta és erős színe van.
Tipikus téli virág.
Akinek van még ilyen téli virága légyszi tegyen fel ide.
A hó alól kikandikáló Erika, már készül a tavaszra.
Sajnos a formáját másoláskor elvesztett a Tél káros hatásai a növényekre cikk, de remélem ettől még hasznos olvasmány. Formázva a honlapomon olvashatjátok. www.kertember.hu
Nemrég a "Kert" blogba írtam a Tél virágairól. Próbáltam összefoglalni a legfontosabb információkat.
A tél káros hatásai a növényekre.
(3. rész)
Télen ezek a hatalmas hőmérsékleti ingadozások nemcsak az emberi szervezetre hatnak kedvezőtlenül, hanem a növényeket is megviselik. Már ezen a télen volt eddig három olyan időjárásváltás, ami egy napon belül majdnem 20 fokos eltérés eredményezett. A fagyás-olvadás - főként akkor, ha közel egyhetes meleg periódusokkal tűzdelt - olyan belső folyamatokat indít el a növényekben, ami erőnlétét, fagytűrését csökkenti. Ezt nagyon nehéz megelőznünk. Minden növényt nem takarhatunk be. Ezért is fontos, hogy egész évben, de legalább a nyár végétől optimális feltételeket biztosítsunk a növényeknek, hogy erőtől duzzadva készüljenek fel a télre. Tavasszal pedig meg kell vizsgálnunk, hogy milyen károk érték őket, és ennek megfelelően kell beavatkoznunk.
Felfagyás elsősorban a sekélyen gyökeresedő virágokat, esetleg törpecserjéket érinti. A nappali enyhe idő hatására a talaj felső rétegében felenged a víz, de a mélyebb részekben már nem olvad ki a talaj. Az éjszakai lehűléskor ismét megfagy, így a mélyebb és sekélyebb talaajréteg elválik egymástól, a fagy összehúzó haatássára a talaj felső néhány centije feltüremkedik, és az abban található növények gyökereit felszakítja. Ez a növények számára végzetes sérülést okozhat. Ha ilyet tapasztalunk, akkor a talajt minél hamarabb vissza kell tömöríteni, az érintett részt takarni, hogy a takarás alatt a talaj megengedjen, így legyen lehetősége a növénynek visszagyökeresedni.
Fizikai behatás alatt a téli csapadék nyomására gondolok. Az enyhe időben lehulló nagy mennyiségű hó olyan nyomást tud kifejteni a fagy miatt amúgy is törékenyebb ágakra, hogy azok lehasadnak. Amennyiben a talaj vízzel telített, netán a növényünk kissé dől is valamerre, akkor a sekélyen gyökeresedő örökzöldek tövestül ki is fordulhatnak. Ilyenre már idén is volt példa. Hasonló súlyt alkot az ónos eső és a túlzott zúzmaraképződés is. Legkönnyebben a hó ellen tudunk védekezni, egyszerűen lerázzuk. Az ónos eső, és a zúzmara esetén a megdőlt növényt igyekezzünk jól rögzíteni. Az ágtörésekre ősszel történő összekötéssel készülhetünk. De itt van jelentősége a szakszerű metszésnek, amikor nem hagyjuk, hogy hosszan megnyúlt hajtásrendszer alakuljon ki, hanem rövidebb, tömzsibb, ezáltal stabilabb hájtásrendszerű növényt nevelünk.
A fagy károsító hatásának fokozatai megfázás,fagysebek,részleges elhalás,kifagyás,Ezek önmagukért beszélnek, ezért nem szaporítom feleslegesen a szót. Annyit érdemes azonban megjegyezni, hogy mindegyik csoport kezelése más és más módszert igényel. A kifagyás a legegyszerűbb, mert ott sajnálkozások közepette el kell távolítani a növényt. Részleges elhalásnál élő részre metszünk vissza, fagysbekenél a sebet kitisztítjük élő szövetig, majd sebkezelővel kezeljük, és évközben figyelünk a fertőzések megelőzésére, míg megfázásnál optimális feltételek biztosításával igyekszünk a növény erőnlétét visszahozni. Természetesen ez a mindennapi gyakorlatban precíz munkát igényel, és növényfajonként más és más technikát.
Növények módszerei a fagy átvészelésére sejtnedv besűrítés, töménységének fokozása, rugalmas sejtfal,vízvesztés,fagyszint alá húzódás, áttelelő képlet fejlesztés,Hasznos dolog lehet, ha tudjuk, hogy milyen módszert alkalmaznak növényeink annak érdekében, hogy átvészeljék a kedvezőtlen környezeti tényezőket. Ez a sokrétűség nemcsak a hidegtűrésnél lép fel, hanem pl. szárazságtűrés, hőtűrés stb. esetén is. De nem akarok messze elkalandozni. A téma mélyebb kifejtése olyan szakmai területekre kalauzolna el bennünket, ami már kuszának tűnhet, ezért maradjunk csak témánknál. A sejtnedv besűrítésekor igyekszik minél több olyan anyagot felhalmozni oldott formában, amitől a víz töményebbé válik szervezetében. És mint tudjuk, minél töményebb egy folyadék, annál nehezebben fagy meg. Ezt a fizikai jelenséget alkalmazzák a növények is. Másik út, amikor igyekeznek megszabadulni attól a folyadéktól, ami könnyen megfagy. A lehűléskor leadják a felesleges vizet, helyette alig vesznek fel újat. Ezeket a növényeket könnyen felismerjhetjük arról, hogy télen is megmaradó leveleik lógnak, olyan, mintha kiszáradtak volna, pedig szárazságról szó sincs. A rugalmas sejtfalról korábban már tettem említést. Ennek lényege, hogy rugalmasságának köszönhetően roncsolás nélkül kibírja, felveszi a megfagyott víz nyomását. A nővények további csoportja elveszti a föld feletti részeit, behúzódnak a talajba, ahol a fagy foga már nem harap annyira, egyesek pedig egyenesen a fagyhatár alá húzódnak. És akad olyan csoport is, melyek áttelelő képleteket fejlesztenek. Legtöbbször ez egy mag, benne egy jól beágyazott csíra. Természetesen a növényvilág is túlélésre játszik, ezért a fenti módszerek kombinációját is alkalmazzák. Minden eszközt bevetnek a túlélésre.
Remélem a fenti cikk elolvasása után még több mindent meg tudtok tenni a növények téli védelmének érdekében.
A tél káros hatásai a növényekre.
(2. rész)
Amikor a víz megfagy, akkor a növények számára felvehetetlenné válik. Azokat a növényeket, amelyeknek télen is szükségük van vízre, nagyon kedvezőtlenül érintheti ez a jelenség. Ők az örökzöldek. Télen is zajlik bennük vízforgalom. A téli nap sugara a megmaradó lombfelületből (ezért örökzöldek) vizet párologtat el, amit pótolni kell. Ha ezt az átfagyott föld miatt nem tudja a gyökér pótolni, akkor a növény kiszárad. Ezt elsősorban edénybe ültetett és a szabad ég alatt telelő örökzöldeknél figyelhetjük meg. Téves tehát azt képzelni, hogy az örökzöldek kifagynak, a valóság ezzel szemben az, hogy kiszáradnak. Ezért fontos a dézsás örökzöldek tövét úgy takarni, hogy ne fagyjon át teljesen, valamint télen is öntözni a földjüket. Dézsás örökzöldeken kívül igazán kemény fagy esetén sekélyen gyökeresedő törpe örökzöldeknek is gondot okozhat a vízhiány. Pláne, ha fiatal telepítésűek, mert akkor a gyökerük még nem húzódott a fagyhatár alá, így nem tudnak vizet felvenni a csonttá fagyott talajból. A dézsa átfagyását nagyon sok módon megelőzhetjük. Néhány példa:
szigeteljük a dézsát, erre nagyon sok alkalmas anyag van,ősszel süllyesszük le a dézsát a földbe,vigyük fagymentes, de ne meleg helyreősszel ültessük ki a növényt szabadföldbetalálkoztam már olyan megoldással, amikor kocsibejárókba beépített fűtőszálat helyeztek a dézsára, ezzel fűtötték, jó megoldás lehet, de számolni kell a talaj gyors kiszáradásával, drága és bonyolultNéhány napos földátfagyás még nem végzetes az örökzöldekre. Kiszáradásra egy héten túl tartó kemény fagy esetén számíthatunk. Aki nem téliesítette megfelelően a dézsás vagy törpe örökzöldjeit, annak célszerű figyelni az időjárást, és ha szükséges, akkor további fagyvédelmet bevetni.
Ismert jelenség, hogy a megfagyó víz még a legkeményebb fémet is képes szétrepeszteni. Gondoljunk bele, hogy milyen roncsoló hatással van a jég a növények sejtjeire. A növényekben a víz a sejteken belül helyezkedik el. Hideg hatására itt megfagy, térfogata megnő, kitágul, és az addig elégséges hely szűknek bizonyul. Ha a sejt elég rugalmas, és tud annyit tágulni, amennyit a jég igényel, akkor megússza károsodás nélkül, ha azonban rugalmatlan, akkor kireped a sejtfa,l és súlyosan károsodik a növény. Minél több sejt reped szét, annál nagyobb a kár. De a jég nemcsak belülről károsít, hanem kívülről is. A növények törzsében kialakult résekbe, repedésekbe befolyva, ott megfagyva, komoly feszítő, repesztő hatása van.
A hidegben a dolgok (legyen az élő vagy élettelen) olyan keménnyé fagynak, hogy gyengébb érintésre is könnyen törnek. Ez elsősorban a magas nedvességtartalmú lágy növényi részekre veszélyes. Ilyet bizony télen is találunk szép számmal a kertben. Rutinos kertészek rögtön rájöttek, hogy milyen növények ezek. Bizony a lomb-, tű-, és pikkelylevelű örökzöldek. A lombjuk ilyenkor megfagy, és ha kap egy erősebb szelet, vagy nagyobb havat, akkor könnyen törhet. Ezt még fokozni tudjuk a hó leverésével, esetleg az autónkkal, ha a bejáró útra belógó ágaknak hajtunk. Ne nagy letörő ágakra gondoljunk, hanem arra, hogy sok-sok apró pikkelylevél, vagy kisebb hajtás, lomblevél törik el, le. Ezek helyén apró sebzések keletkeznek, amelyeken keresztül a tavasz beköszöntekor behatolnak a kórokozók, és a növények hajtásakor arra leszünk figyelmesek, hogy elhalnak a friss hajtások, levelek. Tujákat, borókákat és hamisciprusokat fertőzi így nagyon könnyen a kabatínia. Ez a betegség egy éven belül képes még egy idős örökzöldet is kipusztítani. Legyünk tehát nagyon körültekintőek erős fagyok esetén.
A tél károsító hatásai.
(1. rész)
Bármilyen lelkiismeretesen is készítettük kertünket a télre, akkor is előfordul, hogy szembesülünk olyan hatásokkal, amelyek kárt okozhatnak növényeinkben. Ezért nagyon fontos, hogy télen is együtt éljünk a kerttel, kövessük figyelemmel az előrejelzéseket, és ha szükséges, avatkozzunk be a károk megelőzése, elkerülése érdekében. A következőkben megpróbálom összeszedni ezeket a káros hatásokat, az elkerülésükre tett megelőző intézkedéseket, valamint a bekövetkezett károk kezelési módját.Kezdem a leggyakoribbal és egyben a legkárosabba,l a fagyhatással.A növények fagytűrő képessége nagyon eltérő. Nagyon sok mindenen múlik, és nagyon sok mindentől függ. Egy azonban biztos: Hazánkban őshonos növények kitűnően tűrik a nálunk jelentkező fagyokat, legyen az bármily hektikus is. Azonban ez nem mondható el az elmúlt években slágernövényekké vált, a mediterrán országokban őshonos fajokról. Honi klímánk alatt ezek nem télállók.A télállóság függ:
a növény származási helyétől,fajtájától,előállítási vagy nevelési helyétől.Bonyolult biokémiai, morfológiai, morfogenetikai dolgokba nem kívánok elmélyedni, ezért a fenti tényezőket közérthetően az alábbiakban foglalom össze.A származási hely egyértelmű. Ha olyan országban őshonos, ahol nincs tél, fagy, akkor nem is kellett ehhez alkalmazkodnia, tehát ne várjuk tőle, hogy állja a mínuszokat.Előfordul, hogy egy adott fajt azért nemesítenek tovább, hogy télállóvá váljon, így olyan fajták jönnek létre, amelyek bírják a mérsékelt teleket. Ilyen lehet pl. a banán vagy a kivi. Leanderek között is vannak már hidegtűrő fajták.Az előállítás helye egy kicsit kapcsolódhat a télálló fajtákhoz. Vannak olyan növények, amelyek fagyérzékenyek, azaz kisebb fagyokat még elviselnek, de nagyobb fagyok esetén károsodnak. Ha ilyen növényeket olyan országokban szaporítanak, nevelnek, ahol erős fagy is éri őket, akkor fokozatosan úgy megedződhetnek, hogy a komolyabb fagyokat némi segítséggel átvészelik. Erre találunk példát a rózsáknál vagy egyes gyümölcsfajtáknál. Növényvásárlásnál erre is ügyelnünk kell.A fagy sokféleképpen károsíthat. Ahhoz, hogy ki tudjuk védeni, ismernünk kell a támadás irányát. Néha nagyon alattomos is tud lenni. Nézzük csoportokba szedve: fagyás hatására bekövetkező vízhiány miatti kiszáradás,hideg miatt megfagyott folyadék roncsoló hatása,fagyás miatti szilárdulás,fagyás-olvadás kettős hatás miatti sokk,felfagyás,fizikai behatás.felőlem:)
főleg, hogy párkapcsolatra gyanakszom
