Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A BARÁTAIMNAK........................................ ...
Volt egyszer nagyon régen egy sziget,ahol emberi érzések éltek:
a VIDÁMSÁG,a BÁNAT,a TUDÁS és még sok más,így a SZERETET is.
Egy napon az érzések tudomására jutott,hogy a sziget süllyed.
Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.
Egyedűl a SZERETET akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielött a sziget elsűllyedt,a SZERETET segítségért imádkozott.
A GAZDAGSÁG egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.Ő megkérdezte:
-Gazdagság,el tudnál vinni magaddal ?
-Nem,nem tudlak!A hajómon sok aranyat,ezüstot viszek,itt már
nincsen hely számodra!
-BŰSZKESÉG,kérlek!El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet,nem tudlak elvinni!válaszolt a Bűszkeség-itt minden
tőkéletes,és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát a Szeretet megkérdezte a BÁNATOT is,aki éppen elötte hajózott el:
-BÁNAT,kérlek,vigyél magaddal!
-Óh,SZERETET-mondta a Bánat-én olyan szomorú vagyok,de egydűl kell maradnom a hajómon!
A VIDÁMSÁG is elhúzott a Szeretet mellett,de olyan elégedett és boldog volt,hogy meg se hallotta a szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
--Gyere SZERETET,én elviszlek Téged!
Aki megszólalt,egy öregember volt.Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog volt,hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.Amikor földet értek,
az öreg elment.A SZERETET úgy érezte,sokkal tartozik neki,
ezért megkérte a TUDÁST:
-TUDÁS,meg tudod mondani,ki segített nekem?
-Az I D Ő volt,mondta a Tudás.
-Az I D Ő ??-kérdezte a Szeretet.Miért segített rajtam az I D Ő ??
-A Tudás válaszolt:
-Mert csak az IDŐ érti meg,hogy milyen fontos ez életben a
S Z E R E T E T.
Steretettel Eta
Sziasztok!
Nagyon szép napot kivánok mára is mindenkinek.
Legyetek sokat kint ebben a gyönyörű TAVASZBAN.
Puszíllak benneteket Eta
Mirage
Barátság
Mi a barátság
Kérdezem én
Kinek barátja
Boldogan él.
A barátság egy szó mely többet ér az életnél.
A barátság egy érzés, mely örökké él.
A barátságot nem lehet leírni se elképzelni.
Egy érzés mely leírhatatlan s mefoghatatlan is.
Ha barátod van
Rászámíthatsz
Segít neked,
S te s segíthetsz.
A barátság egy fogalom melyet
Megfogalmazni nem lehet.
Mely örökké él,
Kivánok nektek jó éjszakát, és szép álmokat mert gondolom,
hogy már nagyon fáradtak lehettek.
Én is nagyon bűszke vagyok Robikára, és adj egy nagy puszít
arra az okos kis fejére helyettem is.
Eltudom képzelni, hogy Apa, és a Nagypapa is milyen
bűszke rá. Mondtam neked Zsuzsikám, hogy Édesapád
állapota javulni fog. Nagy eredmény, hogy már kitud menni
segítséggel a lépcsőházba. Sokat kellene ebben a jó ídőben
kint lennie a szabadban, de legalább a felesége nyítná
ki az ablakot, hogy friss levegő legyen a lakásban.
Nálunk egésznap nyítva az ablak. Alkonyatkor csukom be.
Remélem Emmácska, és Zsuzska jól vannak. A versenyre
elvítted őket is?
Most tudok csak válaszolni mert nem réggen mentek el
a kisebb unokák, mi is sokat voltunk kint a kertben. Nagyon
csodálatos ídő volt ma is.
Sok- sok szeretettel puszíllak benneteket Eta
Robika első helyezett lett a versenyen!!!!
Mondtam Apucinak, hogy ki kellene szellőztetni, erre bejött a felesége és befujt légfrissítőt.
Ahelyett, hogy ilyen gyönyörű időben kinyitotta volna az erkélyt. Nem. Nem is maradtunk sokáig. Jó éjszakát Neked. Puszillak, Zsuzsa
KEDVENCEIM!
További nagyon szép napot kivánok.
Szeretettel Eta
A KÉKCINKE ÉS AZ ÓRIÁS MADÁR
Élt valaha egy óriás madár, amelynek háta olyan széles volt, mint a Tai hegység, kiterjesztett szárnyai pedig felhőként borították el a mennyboltot. Ha magasba emelkedett, forgószél kerekedett körülötte, és minden szárnycsapásával kilencezer li távolságra suhant az ég alatt. Egy alkalommal Délnek vette útját, a Déli Óceán felé tartott.
A kékcinke feltekintett rá és nevetett. "Én felszökkenek pár lábnyira, aztán visszaszállok, és jól érzem magam a bokrok között. Nekem ennyi elég is. Minek menjek messzebbre?"
Ebből láthatjuk, mi a különbség az óriás meg a törpe távlata között.
Zhuang Zi
SZERETETTEL MINDENKINEK .............................
Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap- a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni.. A két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy virágok csak az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.
Tanulság: Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.
A legjobbakat kívánom az összes törött cserép barátomnak!
(Harmonet)
KEDVES BARÁTAIMNAK SZERETETTEL........
Az emberi kapcsolatok alfája és omegája (Reader's Digestből):
- Az ember legfôbb vágya, hogy valakinek szüksége legyen rá! Hívd elô ezt az érzést másokból!
- A legnagyobb erény a kedvesség. Nem szerethetsz mindenkit, de kedves mindenkihez lehetsz.
- Ne akarj mindenáron másokra hatni! Hagyd, hogy örömüket leljék abban, hogy ôk hatnak rád!
- Tanulj meg lelkesedni! Az igazán fontos dolgok nem valósíthatók meg lelkesedés nélkül!
- Odafigyelésed sokszor nagyobb hatással lehet másokra, mint beszéded.
- Őszintén érdeklôdj mások iránt! Vedd rá ôket, hogy beszéljenek magukról!
- Egy mosoly semmibe sem kerül, viszont bôséges a haszna. Nemcsak neked tesz jót, de másokat is jó érzéssel tölt el.
Kedves Zsuzsika!
Kivánok nektek nagyon szép napot. A gyerekeknek jó
játékot a játszón. Majd írd meg az eredményt, hogy Robika
milyen helyezést ért el.
Nagyon sokszor puszíl benneteket Eta
BÉKANÓTA
Békakirály papucsának
elveszett a párja,
nézi erre, nézi arra,
seholse találja.
Kereste a
gyereke,
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!
Szalajtották a kis gyíkot,
nézze meg az árkot!
Keresték a náderdőben szitakötőlányok.
Kereste a
gyereke
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!
Nem találták a papucsot
sehol a világon,
Ezért ugrál békakirály
ma is mezítlábon!
Kereste a
gyereke,
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!
Brekeke!...
Marikánk!
Egy kicsit mellé nyultam szép napot akartam kivánni.
Sokszor puszíllak Eta
Kedves Marikánk!
Neked is nagyon szép napot kivánok. Nagyon finom a kávé.
Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű dolog elintézni a
kocsíval kapcsolatos dolgaidat, és mikor készűl el az autód?
Tudom, hogy milyen jó dolog ha nem kell cípekedni, és
nem vagy ídőhöz kötve ha valamit el kell íntézni.
Gondoltam, hogy sokat vagy te is a kertben, én is nagyon sze-
retek kint lenni. A természet maga a csoda nem tudok én
sem betelni vele. A madarak csícsergéssével ébredünk már
korán reggel. A kertben csak módjával dolgoz a lábad
miatt, de azért legyél ngyon sokat kint.
Marikám! Hogy csínálod a sajtos csírkét, ha lesz ídőd majd
írd le.
Tegnap este nálunk nagyon sok cserebogár volt már régen
láttam ennyit.
Érez jól magad a gyerekekkel, és jó étvágyat az ebédhez.
Nagyon sokszor puszíllak Eta
Gyulai Pál: Tavaszi reggel
A bércet már a hajnal aranyozza,
A völgy virágit gyönggyel harmatozza;
Fű és fa lombján hűs szellő legyint át,
Ébresztgeti a lepkét és pacsirtát.
A sullogó patak mintegy megbátrul,
Vadrózsa bokra ég a napsugártul;
Fény mindenütt, víg zaj minden zugolyban,
Az ég mosolyján a föld szíve dobban.
Oh fény és dal! Tavasznak enyhe napja'.
Elveszett fényét lelkem visszakapja,
Szívem megárad ifju érzelemben,
S ajkamra ismét víg dal hangja lebben.
Kapcsolódó képek:
· kapcsolódó kép 1.
· kapcsolódó kép 2.&
Szép napot Kedveseim!
Remélem jól aludtatok, ébredésre főztem egy kis kávét.
Etukám! Avarratokat kiszedték, jól vagyok.A biztositónál is jártam, jövő héten mérik fel a kárt, de pénzt csk kb. 3 hónap mulva kapok.
Rengeteg munka van a kertben, most készülök permetezni. Nagyon szép virágos minden, már nyilnak az orgonák is csupa illat az egész környék. Mivel erdő szélén lakom, még a madárdal is társul az idilli környezethez. Ilyenkor arra gondolok, hogy megéri a sok munka, azért, hogy ilyen helyen lakhatok.
Zsuzsikám!
Szurkolok Robikának, várom az eredményt. Emmácskának jobbulást kivánok. Legyetek sokat a jó levegőn, én valószinű, annak köszönhetem, hogy ilyen jó kondi-ban vagyok.
Most el is búcsúzom, permetezés után főzök, mert jönnek Szilvikémék ebédre. Kedvence a sajtos csirke, azt főzök, nomeg az elmaradhatatlan húslevest. Utána egy kis édesség, majd kitalálok valamit.
Szeretettel puszillak benneteket
Marikamama.
Mindőtöknek szép jó éjszakát kivánok...........
Az idő sohasem vár, szigorúan halad
tovább. De nemcsak az idő halad, vele együtt
az életünk is telik, ugyanazon a pályán.
Ha valamit elrontottunk, nem fordulhatunk vissza,
hogy újra próbálkozzunk vele. Az idő nem ismeri
a második esély fogalmát.
XIV. Dalai Láma
Kedves Marikánk!
Már napok óta nem kaptunk hírt rólad, hogy alakulnak a
dolgaid. Síkerűlt a problémákat elintézni, megoldani?
Egészséged rendben van, nem fáj a lábad?
Sokat gondolunk rád, és amikor tudsz írj.
Ebben a szép ídőben, hogy tellik a napod van ídőd mindenre.
Sok szeretettel gondolunk rád.
Puszíl Eta
Mindig van egy gondolat, ami egyben kapaszkodó is, hogy kibírd a holnapot.
s szemembe nézve mondtad,
kapaszkodj belém, a lépcső meredek,
fogom a kezed s minden lépésed figyelem
Zsuzsikám!
Gondolom, hogy nagyon elfáradtatok, és a gyerekek is
már alszanak. Emmácska már jól van?
Holnap lesz Robika mesemondó versenye, drukkolok neki,
hogy első legyen. Kivánok szép álmokat, és várom az
eredményt.
Nagyon sokszor puszíllak benneteket Eta
Nézd, a Nap már mélyre süllyed
és mindent a csend lehel be,
a mai munkának vége
és játszik sok vidám gyermek.
A zöld pázsit most még zöldebb –
mielőtt a Nap lemenne.
Friss virágillat gyengéden
a levegőben megremeg,
megittasítva, ó, szinte
cirógatja a lelkeket.
Kis madarak, messzi népek,
eget szegélyező hegyek,
és a nagy ezüst folyam,
mi a völgyben karcsún hever,
minden a költőnek üzen,
mert ő érti e jeleket,
és a Világ: énekkar,
egy száj, mi sok dalt énekel.
GYEREKEKNEK...............
A farkas és a rózsa
Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszercsak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa.
A farkas vette észre először. " Milyen szép ! " - gondolta - " Milyen kecses ! " Aztán lassan a többi állat is felfedezte.
- Milyen egyszerű ! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség !
- Közönséges ! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki ?
" Mind ilyenek vagytok. " - gondolta a farkas a fák közül - " Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót. " A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda ? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya ! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.
A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem látjátok, hogy fáj neki ? " - gondolta a farkas - " Miért kell bántani ? "
- Nem szeretem a virágot ! - dörmögte a medve - Tépjük ki !
Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.
- Nézzétek ! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt !
- Szóval még veszélyes is ! - jegyezte meg a róka - Ki kell írtani !
A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a földbetaposta. A többiek megtapsolták.
A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. " Elpusztították, csak azért, mert más volt mint ők ! " Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.
Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.
- Isten veled, kis virág ! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett.
Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében : életében először, sírni kezdett.
Szeretetről
"Semmi sem rendezettebb, mint az,
amit a szeretet rendez el, és
semmi sem szabadabb, mint
amit a szeretet köt össze."
Chiara Lubich
Szervusztok KEDVECEIM!
Remélem, hogy kint vagytok ebben a szép nyárias ídőben.
A kertben vírágzó fák, és vírágok gyönyörűsége teljessen
lenyűgőz nem tudok betelni vele. Én is sokat vagyok a kertben
a madarak csícsergése is mennyi szépséget kínál.
Zsuzsikám remélem ti is a játszón vagytok, és Emmácska
is jól van.
Remélem ez a jó ídő most már tartós lesz, és nem kell bent
a lakásban tartózkodni.
Sok szeretettel gondolok rátok Eta
A mai napra sok-sok szeretettel.
"Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
S tartsd kezedben a végtelent."
Marikamama!
Remélem jól vagy, és síkerült minden hívatalos dolgodat
elintézni.
Kivánunk neked is nagyon szép napot. A varratokat kiszedték ?
Szeretettel puszíllak Eta
Pataky Joachim
MEGKÉRDEZTED-E MÁR?
Megkérdezted-e már
a hulló levelet,
hová viszi a szél, -
e néma lehellet?
A napsugarától
mért játszik a vízen;
a vándormadártól:
a távol mit izen?
Megkérdezted-e már
a gyermeki álmot,
honnan veszi vajon
a sok délibábot?
A büszke hegyi sast,
mért száll a légen át
s a bogárt: mért mássza
mindig az út porát?
Megkérdezted-e már
a hegyet mért magas?
s miért mély a meder,
mit a víz árja mos?
Miért sír a bánat,
a jókedv mért kacag,
mért nyíl a hóvirág
a hótakaró alatt?
és az is érdekes,
ha egyszer kérdezed.
mért szeretik egymást
ölni az emberek?
A hang mért viharzik
s miért terjed a féreg,
mért kap a legtöbbször
érdemtelen babért?
Megkérdezted-e már
hogyha nem volna fény,
akkor is csak lenne
árny, csillogás, sötét?
Ha nem volna férfi, -
ha nem volna asszony. . .
ha nem volna nappal,
vajh' volna-e alkony?
Szervusztok!
Kivánok madárcsícsergős, napsűtéses nagyon szép napot.
Emmácskának jobbulást.
Zsuzsika ma is legyetek sokat kint. A jó levegő jót tesz a
gyerekeknek, és nekd is.
Nagyon sokat gondolok rátok, szeretettel puszíllak
benneteket Eta
első helyezett legyen most is.
Sokszor puszíllak benneteket Eta
Emmácska jobban van?
Sok szeretettel gondolok MINDŐTÖKRE
Most csak este tudok jönni, mert délután lent vagyunk az udvaron, ma is fél hét után jöttünk fel. Már vacsiztunk beszéltünk a férjemmel és most itt vagyok. Emmának nem piros a torka de csúnyán köhög és folyik az orra. Kicsit nyűgös, de már nem kéri a cicit. Édes mikor meglátja, csak nézi, de már nem kéri. Vettem Robikának egy szép cipőt szombatra, biztosan ügyes lesz. Szeret szerepelni, úgyhogy ezzel nem lesz gond. Majd holnap jelentkezem. Marikamamával mi van? Remélem nincs baj a baleset miatt, vagy a műtétből kifolyólag. Te is remélem jól vagy, és Anyukáddal élvezitek a gyönyörű időt. Apuci is hívott, talán holnap ki tudok menni. Tudod nagyon rossz Őt így látnom, de most még jobban igényli, hogy lásson. Ma azt mondta, hogy kiment a konyhába.Nagyon örültem ennek. Puszillak és jó éjszakát kívánok, Zsuzsa.
Anyukáknak-Gyerekektől
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag;
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
Végh György: Virághozó április
Elmúlt a tél, itt a tavasz,
minden bokor újra éled,
a földből a virágokat
előhúzzák a tündérek.
Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál-
virágot tűz mindenhová:
tavasz van ott, merre járt már.
Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja-
s merre elmegy, a kopár föld
virágoktól tarkabark
Ne haragudjatok, de a képekhez kapcsolodó varsíke
lemaradt
ha ez sem síkerűl 
küldök másikat:
Eta mama
reggel, délben táncot jár
Robikának, Zsuzskának, és Emmácskának
sok-
sk szeretettel
GŐSI VALI
reggel, délben táncot jár
Kedves Zsuzsikám!
Nagyon jól teszed, hogy kint vagytok ebben a gyönyörű szép
ídőben. Majd írd meg, hogy mit mondott az orvos.
Én is kiűlök napozgatni. Nagyon szép tavaszunk van.
Emmácskának csak akkor adj szopízni ha már látod rajta,
hogy nagyon nyűgös. Meglátod szép lassan abba fogja
hagyni. Robika milyen mesével índul a versenyen?
Nagyon fogok neki szorítani, és drukkolni, hogy megnyerje.
Várom a híreket.
Sokszor puszíllak benneteket Eta
Majtényi Erik: A tavasz
Csipkés rüggyel,
madárfüttyel
köszön rám,
köszön rád,
s majd egy reggel,
ha víg kedvvel
jól megráz egy
almafát,
és a fáról,
minden ágról
szirmok fellege havaz,
földön-égen
csodaszépen
tündöklik fel a tavasz.
Tegnap nagyon jó idő volt egész estig kint voltunk. Alig bírom őket behozni. Emmácska viszont már megint meg van fázva, folyik az orra és köhög. Majd délben viszem orvoshoz. Hétfő óta nem hisztizett és az éjszakákat is végigaludja. Le is kopogom gyorsan. Robikával szombaton megyek ki mit tud?-ra. Mesét fog mondani. Biztos ügyes lesz. Majd gondolj ránk. Puszi, este még benézek. Zsuzsa
Tele vágyakkal zokog a lelkem,
szerető szívre sohase leltem,
zokog a lelkem.
Keresek Valakit, s nem tudom, ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
s nem tudom, ki az.
Csüggedő szívvel loholok egyre,
keresek valakit a Végtelenbe,
loholok egyre.
Könnyeim csorognak - majd kiapadnak
vágyak magukkal messzebb ragadnak -
majd kiapadnak!
Búsan magamnak akkor megállok,
szemem csukódik, semmitse látok -
akkor megállok.
Lelkem elröppen a Végtelenbe,
tovább nem vágyom arra az egyre,
a Végtelenre.
Szervusztok!
Kivánok mára is nagyon szép napsugaras napot..........
,,
NAGY LÁSZLÓ
KI VISZI ÁT A SZERELMET
Létem ha végleglemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat,verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Sok szeretettel Eta
MINDŐNKNEK........ÓBECSEY ISTVÁN
SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat...
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült sápadt szemeket...
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretetet.
Szenvedtek ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ne tegyétek őket szűk odukba,
Ne rakjátok őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
BARÁTAIMNAK..................
A barátok nagyon ritka drágakövek. Mosolyt varázsolnak
az arcodra és bátorságot adnak sikereidhez.
Meghallgatnak, megdicsérnek és mindig nyitva tarják a
szívüket NEKED.
"A gyermekek olyanok mint a tükör. Ha szeretettel veszik körül őket ők
is szeretetet sugároznak. Ha azonban a szeretet hiányzik, akkor semmit
sem tudnak visszaadni."
/Anthony de Mello: A szív ébredése/
További nagyon szép estét kivánok sok szeretettel........
Eta
ŐRI ISTVÁN
Mosolyt kaptam
mosolyt kaptam
elszaladtam
hullámokra felnyargaltam
vizek hátán
szelek szárnyán
várakozás
csendes álmán
aggódásban
bizalomban
erő-faló
magányomban
messze nézek
senkit látok
tenger-vágyak
tenger-átok
alattam víz
felettem ég
szelíd mosoly
kedves mosoly
meleg mosoly
csendes mosoly
nekem elég
MINDENKINEK AKI BETÉVED SOK SZERETETTEL
ŐRI ISTVÁN
Szeretnék a boldogságról írni
Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!
Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordít'ni:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?
Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!
Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!
PETŐFI SÁNDOR
SZERETLEK KEDVESEM
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyű termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,
Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását,
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kivűled rám nézve
Nincs élet, nincs világ,
Te szövődöl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szivemnek
Minden verésében,
Lemondanék minden
Dicsöségrül érted,
S megszereznék érted
Minden dicsőséget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz,
Én is azt akarom,
Nincs az az áldozat,
Mely kicsiny ne lenne
Éretted, hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen nem sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét.
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Egy személyben minden
De mindened vagyok
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeretöd,testvéred,
És egy személyben te
Vagy mindenem nekem:
Lyányom, anyám, húgom,
Szeretöm, hitvesem!
Szeretlek szivemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Őrült szerelemmel! . . .
És ha mindezért jár
Díj avagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedűl csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled
Mert tőled tanultam
Én e nagy szerelmet!
Gyönyörű szép naphoz még gyönyörűbb vers..........
Puszíllak Eta
Tovább....
GYERMEKKOR ÁLMAI
Tollpihe csiklandoz, vagy mi, nem tudhatom
Valami mocorog, tündérkertembe lép
Anyu-meleg mosoly játszadoz arcomon
Függönyrojtba kapaszkodva mászik fel eképp
Ha oldalra billentve fejemet kinéznék
A két kicsiny mandula mocsárszín ablakon
Láthatnám a világ búzakék mezőit
S a kecskegidát, amint ugorja paplanom
Mert hímzett lábai folyton ugranának
Káposztalevelet falna öklelődzve
Csak nem fér át a vasalt, illatos gomblyukon
Különben is autó gurul őelőtte
Az autó száma titkos, kincset bír tudója
Rőt cérna varrta fel motorháztetőre
Örök fellegek közt, örök száguldásban
S érkezik a hajnal, nem jó; bár ne jőne
Ott van a játékos is, kezében az ütő
Ha akarom, a szén-koronggal betalál
A legendás sztárcsapat irányító tagjai
Olyan ügyes, erős, mint az édesapám
Most robajjal leszáll a jól ismert űrhajó
Fedélzetén csücsül JóReggelt Kapitány
Tér-idő fázisból masíroz vidáman
Megpödri bajuszát, és fél hetet kiált
Álmommal elszalad a szafaládés kutya
Azonban súlyával a paplan még fogva tart
A cirógató érzés ráismer anyura
S hullámokba tűnik a csodás első part
VOLTAM
Voltam Nap
és voltam Hold is.
Voltam jó
és voltam rossz is.
Voltam csendes,
derűs álom.
Voltam vágy
remegő pilládon.
Voltam felhő
nyári égen.
Voltam dér
a téli réten.
Voltam szó,
édes a szádban.
Voltam könny
elhagyott ágyban.
Voltam sóhaj,
míg rám vártál.
Voltam csók,
ha rám találtál.
Voltam öröm
és fájdalom.
Voltam ember
...
és vállalom.
Szeretettel Eta
Szép napot Kedveseim!
Most végeztem a biztositónál, de még nemtudom, hogy mennyi pénzt kapok. Csak a jövő héten jön ki a kárfelmérő. Pénzt, pedig talán három hónapba is bele telik mire kapok.
Ma szedték ki a varratokat, szerencsére legalább a lábammal minden rendben van.
A körülményekhez képest az ünnepek jól teltek, az itthoni unokáim itt voltak, és én is voltam vendégségben a férjem öccsééknél.
Holnap belevetem magam a kerti munkákba, már megint füvet kell vágni. Nagyon szépek a virágok, sajnos én még nemtudok képet küldeni nektek, mert nagyon kezdő vagyok, de igérem, megtanulom és akkor megmutatom milyen szép a kertem. Igaz soka is dolgozom érte.
Holnap azért jelentkezem, addig is minden jót kivánok Nektek, a gyerekeket külön puszilom szeretettel
marikamama.
Remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet.
(Madách Imre)
KEDVENCEIM!
Várom a beszámolokat. Zsuzsika a TOMIT nézzétek meg.
Marikamama tegnap nem írtál?
"A boldogságot nem lehet
ajándékba kapni.
Egyetlen titka:
adni,mindig cak adni.
Jó szót ,bátorítást,mosolyt,hitet,
és sok-sok önzetlen tiszta
szeretetet.
Goethe
Minden elmúlik ,mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg
a szívben,
Halványan ,mint a holdsugár.
SCHILLER "
Legyen nagyon szép a napotok!
Síetek mert vacakol a gépem
sokszor puszíllak
benneteket: Eta
Ősi norvég vers: Tanulj!
Tanuld meg a víztől követni utadat,
Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életed leélni csendesen.
Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred:
Hogy kell szépen élni és szépen halni meg.
Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg.
Tanulj az árnyéktól alázatos lenni,
Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni.
Tanuld négy évszaktól ismerni az időt,
Tanuld a csillagtól, hogy az Égben erőd.
Tanulj a tücsöktől: ha magad vagy, zenélj.
Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj.
Belátást a sastól, s ha vállad súly nyomja,
Nézd meg, milyen terheket cipel a hangya.
Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,
Tanulj kismadártól: szabadon repülgess.
Tanulj a báránytól: legyél szelíd, mint ő,
Mindentől tanuljál, mert minden veszendő.
Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen,
Tanítson, mi meghal, s LÉTED ÖRÖK LEGYEN!
Marikánk sok szeretettel gondolunk RÁD........
A Pillanat - Arcai
Csak egy Pillanat volt, s megnyílt az Égbolt,
A Pillanat Csillagok fénye volt.
Fényességük mely sokat ér,
Bukdácsolásom mentségével felér.
Csak egy Pillanat volt, s megnyílt az Égbolt,
Millió Csillag fénye volt.
Egy Ifjú Arcán öröm volt,
Mondá: "E Pillanat a Csillag volt."
Csak egy Pillanat volt, s megnyílt az Égbolt,
Meleg és tündöklő fény volt.
Leányka Arcán boldogság volt,
Mondá: "E Pillanat a Nap volt."
Csak egy Pillanat volt, s megnyílt az Égbolt,
Anyám Arca boldog ezüstös volt.
A Pillanat gyermekeinek igaz mesét mond,
Égen jár a Csillag, s a szelíd Hold.
Csak egy Pillanat volt, s megnyílt az Égbolt,
A Pillanat száguldása fájó volt.
Érzéketlen Ember Arcán öröm nem volt,
Csillag helyett maradt Arcán egy fekete folt!
Kivánok nagyon szép estét KEDVENCEIM!
BABITS MIHÁLY
Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?
Puszíllak benneteket: Eta
Szervusztok Zsuzsika, és Gyerekek!
Nincsen öröm űröm nélkűl most tudtam csak feljönni az
internetre. Probáltam már írni, de elszállt mint a sóhaj.
Örülök, hogy jól teltek az ünnepek, és a gyerekeknek, neked,
és Édesapádnak is sok öröme telt benne, hogy megtudta
locsolni a kis családját.
Minden rendben van Robika is eltudott menni locsólkodni.
Nagyon rendes az apósod..............
Emmácska ha nyugtalan akkor enged szopízni csak.
Lassan majd csak leszokik, és megnyugszik.
Nagyon sokszor puszíllak benneteket: Eta
/ holnapra egy kis TOM................../
="http://www.videoplayer.hu/video s/embed/44966
="http://www.videoplayer.hu/video s/embed/44973
="http://www.videoplayer.hu/videos/embed/44968
Ismét itt vagyok. Tegnap Apóséknál voltunk, Emma nagyon rossz volt. Mindenért hisztizett, szerintem a cicihiány most jön ki rajta. Pedig már kezdtem örülni, hogy megúsztam hiszti nélkül. Reggel óta üvöltött mindenért. Robikát Apósom vitte locsolkodni, örült, hogy meglocsolhat mindenkit. Sokan voltak akik meglocsoltak, este már alig vártam, hogy hazamenjünk és lefürödjünk. Apu volt az első locsolónk, örült, mikor kimentünk reggel 7-kor. Már várta a lányokat. Összességében jó volt a nap csak Emma rontott bele párszor.
Marikamama! Borzasztó volt olvasni, min mentél keresztül. Szerencsére semmi bajod nem esett. A műtét jól sikerült?
Puszillak Mindkettőtöket, Zsuzsa
Szép Napot kivánok!
Várom a választ, hogy mit intéztél.........
Puszi: Eta
Beszélj
Úszik a Hold az Égen,
Hajnalig ünnep van az Égen.
Csillaggal mondja - ne félj! -
Ó, én Holdam, csöndben beszélj.
Hideg az Éj, ropog a fagy,
Arcomra a könny ráfágy.
A Hold beszél, csak nem érti,
Ünnepen mitől kell félni.
Úszik a Hold az Égen,
Még tart az ünnep az Éjben.
Csillag szól - nem illik sírni,
A Hold palástját kell vinni -
Csillagok szép ünnepet játszva,
Holdat vidáman körül járva.
Titkon a hajnalt szívem várja,
Mégis a Hold beszéde drága.
Úszik a Hold az Égen,
Ezüst a palástja az Éjben.
Nem cicomás a szó - ne félj! -
Ó, én Holdam örökké Beszélj. -
MINDŐTÖKNEK!
Bölcs szó
Melyiket válasszam az Éjszakát vagy a Nappalt?
Mikor szemem csodákkal elfoglalt.
Ha Éjszaka "aludom" nem látom a Csillagot.
Mely mind színeiben csodásan ragyogott.
Ha Éjszaka éberen nézem az Eget.
Aludnom kell nappal, pedig a Nap éget.
Melyiket válasszam, vagyok búban, gondban.
Melyiket kedvelje létem jobban?
Az Égből Bölcs szó hallik felém.
Pihenhetsz, mert felhő is van elég.
Ilyenkor aludhatsz nem ér vád Téged.
Hogy elmulasztottad, s a Csillagot nem nézted.
A Bolygók és mind megbocsátanak.
Csak már később nem ott látszanak.
Rád fényes Nap köszönt az Égen.
Munkálkodhatsz, boldogan serényen.
Így váltakoznak Éjjelek s Nappalok.
Bölcsen van ez, így nem lehet panaszod.
Mindkettő a Tiéd, Éjjel és Nappal.
Csak tudnod kell, hogyan élj azokkal...