Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nagyon sok-sok szeretettel gondolunk rád, és várjuk,
hogy benéz hozzánk.
Sokszor puszíl: a kis csapat
Marikánk!
Sokat gondolunk rád, és sok puszit küldünk.
Gondolom, hogy ebben a jó ídőben kertészkedsz, de azért
két pihenés között gondolj ránk is, és írj ha már feltudsz
jönni a topicra.
Szervusztok!
Nagyon örülök, hogy síkerült belépni. Nálunk nagyon szép az
ídő. Remélem sokat vagytok kint.
A gyerekek szeretnek a szabadban játszani a többi pajtásaikkal.
Zsuzsikám gratulálok Robikának. Veled együtt én is büszke
vagyok rá. Édesapád állapota nem nagyon akar javulni.
Ő is sokat legyen kint ebben a gyönyörű napsugaras ídőben.
Sokszor puszíllak benneteket: Eta
Tavaszi dal / Zelk Zoltán /
Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
- Elég hogyha tudom én:
tavasz elé futok én!
Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?
- Se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!
Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy:
olyan szép dalt daloljál,
szebb legyen a tavasznál!
Szervusztok KEDVENCEIM!
Nagyon sokat gondolok rátok, és nagyon hinyoztatok.
Kedves Zsuzsika, és Gyerekek! Vígyázzatok magatokra délu-
tán írok most megyek a piacra vásárolni.
Nagyanyo
KEDVENCEIM!
Nagyon nehezen síkerült feljönni, sietek az írással.
Nagyon szép estét kivánok nektek.
MINDŐTÖKET puszíl: Eta
REMÉNY S EMLÉKEZET
Meddig vezérlitek háborgó éltemet,
Meddig lebeghet még hajócskám köztetek,
Remény, emlékezet? -
Te, a lecsendesült lélek tulajdona,
Mely áldva lengsz körűl magányos dombomon,
Elmúltak szelleme,
Ha majd szorúlni kezd lélekzetem, s nehéz
Fájdalmaim között végkínomat nyögöm,
Eljősz-e menteni?
S mint a hanyatló nap földünk tanyáira,
Lövelsz-e nyugtató sugárokat felém
Szememnek húnytakor?
S te, mely az alkonyban, s hajnal hasadtakor
A híg homály közűl remegve szállsz alá
Ingócska lábadon,
Remény, az öldöklő bánatban enyhadó,
És a leendőkben gyönyörrel biztató,
Kisérsz-e síromig?
Lelkemnek adsz-e majd teljes vigasztalást,
Rebegve záródó ajkamnak édesen
Enyésző hangokat?
Oh! adsz-e fényt, ha majd nem látom a napot,
S irtóztató setét nyom; adsz-e virradást,
Ha itt leszáll napom?
Egek! - tán tiltva nincs hozzátok szólanom -
Hagyjátok meg e két csillagzatot nekem
Az élet tengerén.
Remény, emlékezet vidítsa lelkemet,
S ha ez leszáll, amaz derűljön ékesebb
Lánggal bajom felé,
Mint hajdan a dicső görögségnek csere
Fényben derűltek a széllel küzdő vizen
KEDVENCEIM!
Nagyon nehezen tudok feljönni ezért most elköszönök, de
délután találkozunk.
Addig is sokat gondolok rátok. Legyen nagyon szép napotok...
Sok puszit küldök: Eta
KEDVENCEIM!
Nagyon nehezen tudok feljönni ezért most elköszönök, de
délután találkozunk.
Addig is sokat gondolok rátok. Legyen nagyon szép napotok...
Sok puszit küldök: Eta
Szervusztok!
Jó reggelt, és nagyon szép napot kivánok MINDENKINEK.
Nálunk lóg az eső lába. Ma úgy látom nem fog kisűtni a nap.
Sok szeretettel gondolok rátok. Már nagyon hiányoztatok.
Tegnap én is megtísztitottam az ablakokat, és kimostam a füg-
gönyöket. Pont ídeális volt az ídő a munkák elvégzéséhez.
Remélem mindenki jól van?
MINDŐTÖKET sokszor puszíl Eta
Nagyon szép napot kiván NEKED: a kis csapat
KOMÁROMI JÁNOS
SZIVÁRVÁNYT ÁLMODOKszivárványt álmodok
fakó egemre
színes mosolyt
az üres végtelenbe
képzelet szárnyára
mámoros varázst
fárasztó nap után
boldog utazást
koponyámhoz
belülről ütődnek
az emlékek képei
mint elsurranó
boldog órák
üresen kongó léptei ="http://www.videoplayer.hu/videos/embed/30741
Sok szeretettel gondolok rátok.
Tavaszi dal / Zelk Zoltán /
Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
- Elég hogyha tudom én:
tavasz elé futok én!
Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?
- Se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!
Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy:
olyan szép dalt daloljál,
szebb legyen a tavasznál!
Szervusztok!
Jó reggelt, és nagyon szép napot kivánok MINDENKINEK.
Nálunk lóg az eső lába. Ma úgy látom nem fog kisűtni a nap.
Sok szeretettel gondolok rátok, és küldök egy nagyon szép
zenés, természet filmet.
Mindenkit puszíl: Eta
="http://www.youtube.com/v/c5IIXeR5OUI
Szép jó éjszakát kivánok MIDŐTÖKNEK..............
EGY BARÁTNAK
Egy barátnak szól a vers most itt
Kérlek hallgass figyelmesen kicsit
Egy barátnak, kinek el én nem mondhattam
Egy barátnak… pedig úgy akartam…
Jó lett volna tudni, hogy ott leszel, ha kell…
Megfoghatom a kezed, és nem engeded el…
Csak azt akarom mondani, hogy gondolok rád…
És, hogy LEGYÉL IGAZI JÓ BARÁT!
Sok szeretettel Eta
Gyere be. Ne keseregj! Te rendes gyermek leszel, mert elengedted kedvencedet. Brekeke
sem szenved, mert rendes eledeleket ehet. Egy rendes gyermek sem szenvedhet. Kedvenc
eledeleket ehet, mert sem legyecske, sem brekeke nem szenvedett el gyermek szeretetben.
Ez ma reggel óta igy megy. Már nem is bosszant. Holnap majd lesz jobb is.
Szép álmokat neked.
És köszönöm a kefvenc íróintól a verseket.
Egy gyermekmese.
Egy meleg reggelen felejthetetlen percekre leltem. Kedves gyermekem kerengett. Szeme
kerek lett, mereven lesett egy legyet, feje tekergett. Egy eleven legyecske feje felett
kerengett, keze mellett le, fel ereszkedett. Egy keretre telepedett. Gyermek keze
felemelkedett, leesett. Legyecske elreppent. Keretem megreccsent. Megdermedtem.
- Ne kerengj! Elesel, keretet levered! Elverlek! Ne rendetlenkedj!
Gyermekem megszeppent. Rekedten felelt.
- Ez kell nekem! Kezemmel lefedem.
Percek teltek, lestem gyermekem. Egyszerre s egy fele kerengett egy gyermek, meg egy
legyecske. Nevettem.
- Ej ne kerengj! Ez eleven ez sebesen elreppen.
- Ez kell! Egy eleven.
Gyermekem nem engedett, kerengett, kerengett. Egyszer kedvesen felnevetett. Keze
felemelkedett, letelepedett legyecske helye fele ereszkedett sebesen. Leesett.
- Lefedtem, betemettem!
- Szeme kereken elevenen rebbengetett.
- Elszenvedett?
- Nem. Tenyeremben remeg elevenen.
Tenyere egy cseppet felemelkedett, belesett.
- Kereng, eleven. – nevetett gyermekem. De megrettent legyecske helyzete kedvezett, nem
rest, sebesen elreppent.
- Elszelelt! - kesergett egyetlenem. Szeme keskenyedett, keserves kerek cseppeket
eresztgetett.
- Ne keseregj! Szerzek neked egy legyet. Nem szenvedem keservedet.
Kerestem egy elszenvedett legyet. Letettem gyermekem keze feje mellett.
- Nesze ez el sem reppen.
- Ez nem kell nekem! – felelte hevesen.
- Brekeke zsebemben egy hete egy eleven legyet sem evet. Eleven legyet szeret. Ez meg
kezem mellett elszenvedett, ez nem eledele.
Meg dermedtem. Gyermek zsebe fele lestem. Zsebe le, fel emelkedett, benne egy eleven,
brekeke szenvedve feszengett.
- Ez rettenetes! Ez nem rendes tett gyermekem! Engedd el!
- Nem engedem, szeretem, ez kedves nekem.
- Elszenved, nem teheted vele! Te nem etetheted!
- Megleltem kell nekem kedvencem.
- Rendben. – feleltem hevesen.
Letelepedtem, reggelre kenyeret szeltem, kedvenc eledelekkel lefedtem. Kellemesen
eszegettem. Gyermekem lesett. Letelepedett.
- Nekem nem szelsz kenyeret?
- Nem. - feleltem.
- Brekeke sem evett. Te sem ehetsz, szenvedj kedvesem. Gyermek lesett kenyeremre.
Percekbe tellett, nyeldesett, de nem engedett. Elment. Reggel nem evett.
Delet zengettek. Gyermekem kedvenc eledele mellet eszegettem. Leste tettemet,
letelepedett.
- Vehetek egy keveset?
- Brekeke evett?
Kedvesem nem felelt. Keseregve merengett. Zsebe fele lesett, felemelkedett, elment. Meg
lestem, merre megy. Kertben egy leveles helyre telepedett. Keze zsebe fele ereszkedett, s
keze feje e zsebben elveszett. Brekeke brekkent egyet, mert megszeppent.
- Ne brekegj! Elengedlek. – felelte gyermekem keservesen.
Keress eledelt. Szerezz te legyet, mert nekem nem megy. Te se szenvedj. Elmehetsz. Egy
szemet sem ehettem, mert te nem ehetsz. Nekem ennem kell, mert elszenvedek. Egy
gyermek nem szenvedhet, ez lehetetlen. Gyermekem keze elernyedt. Brekeke tenyere
felett felemelkedett, fejjel lefele esve, telt levelekben elkecmergett. Gyermekem befele
lesve nyeldesett.
Gyere be. Ne keseregj! Te rend
Drága Etuskám, elnézésedet kérem, hogy még te nem kaptál verset, de egy kis baj történt.
A tudatlanságom és a manók kijátszottak, és nem tudtam felrakni a vers elejét, mert nem fért rá egy levélre. Igy itt kínlódom, mert a párom most nem tud segíteni. Úgy, hogy mindenkitől elnézést, de három részben olvasható, és kénytelen voltam leírni az elejét, mert mindíg csak a közepét másolta.
Most elmegyek megnyugodni. Mindenkinek szép estét és álmokat kívánok
Tavaszi kép.
Melegen süt a tavaszi nap
Fejemre cseresznyevirágok hajlanak
Lábam alatt selymes fűszálak,
Zümmögő méhek körbeszállnak.
Virágillat, csendes zümmögés,
Fehér szírmok, zöld levélkék,
Fut a szellő halkan zenél,
Arcomon érzem kellemes melegét.
Robika, Zsuzska, Emmácska nagyon szép álmokat.
Sokszor puszílunk benneteket:
Nagyon szép estét kivánunk mi is NEKED!!!!!!!!!!!!!
Nagyon sok-sok szeretettel gondolunk rád, és köszönjük a
szép verseket amit a gyerekeknek küldtél. Örülünk neked,
hogy benéztél.
Most már én is elkezdem a takarítást szép ídő van hozzá.
Sokszor puszíluk: a kis csapat
Vörösmarty Mihály
Késő VágyTúl ifjuságomon,
Túl égő vágyimon,
Melyeknek mostohán
Keserv nyilt nyomdokán;
Túl a reményeken,
Melyekre hidegen
Éjszínű szemfedőt
Csalódás ujja szőtt;
Túl a szív életén
Nyugottan éldelém,
Mit sors s az ész adott,
Az őszi szép napot
De hogy megláttalak,
Szép napvilágomat,
Kivántam újolag
Már eltűnt koromat;
Kivántam mind, amit
Ábrándos álma hitt:
Az édes bánatot,
Mely annyi kéjt adott,
A kínba fúlt gyönyört,
Mely annyiszor gyötört.
Hiába, hasztalan!
Ifjúság és remény
Örökre veszve van
Az évek tengerén:
Remélni oly nehéz
A kornak alkonyán,
A szeretni tilt az ész
Letünt remény után.
Árvácskák nyíló virágai mosolyognak.
A kerti sziklára rá süt a nap.
Ahol almazöld gyík napozgat.
Élvezi a meleg napsugarat.
Olyan szép és csöndes minden.
Nem merek mozdulni, nehogy megtörjem,
A csöndet és a nyugalmas természetet.
Mely szeretve ölel át, és karjába vesz.
Ha mozdulnék, zajt ütnék.
Elszállna a virágról a méh.
Megzavarnám a gyík pihenését,
Nem hallanám a szellő zizzenését.
A természettel egybe olvadtam
Ringatóztam a cseresznyevirágokkal,
Tavaszi meleg napsugárral.
Mosolygom a természet mosolyával.
Mert a természet tiszta mosoly,
Ha szomorú valaki itt mosolyog.
Mert látja a sok színt, virágot.
A csöndes nyugalmas világot.
Ezt nekd küldöm Marika, hogy pihenj, és óvjad az egészségedet, és ne erőltessed a műtét után magadat.
Idő anyó.
Időanyó felhőbundát kimosta,
Száradni a kéklő égre kirakta.
Fiacskáját, szellőcskéjét kérette,
Hogy a tiszta bundát őrizze.
Szelecske a bunda körül lebegett,
Vihar bátyja szelecskének ott termett.
Szelecskétől felhőbundát elkapta,
Kerek földre a vizes bundát ledobta.
Szelecske és vihar bátyja megijedt.
Felhő bundát fújták, fújták erősen.
Sok munkában, mind a kettő elfáradt,
Mindkettőjük szívére ült a bánat.
Idő anyó a kék égről figyelte,
A felhő bundát a földről fölvette.
Meglátta, hogy a víztől a föld kivirult,
Nem bűntette meg két rossz fiút.
Időanyó, azóta a vizes bundát ledobja.
Ha az öreg földnek szomjúságát meglátja.
Szeretettel figyeli a földet,
Ha eső után kivirul az élet.
Kellemes meseolvasást. És szeretetteljes életet abban a szépfüggönyös tisztaillatú lakásban
Sép estét kívánok nektek .
Köszönöm szépen a verseket, és mindenkinek a beszámolóját élvezettel olvasom, de nem mindíg van időm írni.
Itt is mozgalmas volt az élet. Tegnap egy hazudós kéményseprőt tiltottam ki a házból, és ha már annyira belejöttem a kitíltásba, hát kitiltottam a kaktuszkáimat is a meleg szobából.Nagyon remélem, hogy kegyes lesz számukra az időjárás, és nem fagynak meg.
Rám is rámesett a takarítási mánika, no és a kertészkedés, meg a tatarozás, meg minden. De mindent csak sorjában. És mindíg azt amihez éppen a lelkem közel van és szeretettel végzem. Igy aztán ebből is és abból is egy kicsit.
Marikánk!
Megnyugodtunk, hogy nincs semmi baj.
Nagyon sokszor puszílunk, és jó éjszakát kivánunk sok-
pihenéssel, ha tudsz majd írj.
Amikor kicsordul a szív…
Amikor megtudod, hogy van valaki más,
Amikor rájössz arra: te vagy a hibás…
Amikor hallod hangját, hogy valaki hív,
Amikor úgy érzed, hogy kicsordul a szív…
Amikor keze gyöngéden megsimogat,
Amikor megérinti hófehér karodat…
Amikor látod őt, bár mégsincsen veled,
Amikor ábránd után nyújtod a kezed…
Amikor észreveszed, hogy hiányzik,
Amikor tested ég, de mégis fázik…
Amikor mély fájdalom hasít beléd,
Amikor menekülve lépked feléd…
Amikor könnyek közt is látod őt,
Amikor reménytelen, de várod őt…
Amikor gondolkozol: Kell neked?
Amikor azt érzed, hogy szereted…
Amikor megtudod, hogy játék vagy,
Amikor a szomorúság nagyon-nagy…
Amikor léted csak egy játékszer,
Amikor azt mondják, hogy „Felejtsd el!”
Amikor észreveszed, nem sikerült,
Amikor felfogod, hogy mindig került…
Amikor eszeddel még elfelejtheted,
Amikor szívedből már nem törölheted…
Amikor megtudod, hogy van valaki más,
Amikor rájössz arra: te vagy a hibás,
Amikor úgy hallod, hogy ő az, aki hív,
Akkor, úgy érzed, hogy kicsordul a szív…
Szép jó estét kivánok MINDENKINEK!
Kedves Marikánk nagyon híányolunk. Mi van veled?
A kertészkedéssel megerőltetted a lábad vagy beteg vagy?
Írj egy pársort, hogy minden rendben van, és nincs semmi
baj.
Szeretettel MINDŐTÖKNEK............................:-)
Karom az ég felé mutat,
Nem látja senki,
Erőm másoknak ad utat,
Lábnyomom, egy pillanatnyi.
Míg szívedben őrzöl.
Megkóstol a varázs,
Ha belém költözöl.
Támaszom nem vitás.
Sodorhat bárhová,
Sorsunk megannyi
Baj és nyomorúság közé,
Veszélyek sekélyes vizéhez,
Vagy meggondolatlan szócsatákhoz,
Én akkor is itt leszek,
Itt a semmi szélén, veled.
Ha vak lennék, tudom, te fognád kezem,
A fény felé, és súgnád, merre kell mennem.
De ha mégis látok, és megvezetnek,
Te akkor is átölelnéd, s védenéd szívem.
Kedveseim!
Csak egy pillanatra ugrottam be, hogy ne aggódjatok miattam.
Jött egy kőmüves hozzám, mert ki kell javitani a lábazatot a házon ésnics időm netezni, még az irásaitokat sem tudtam elovasni. azért remélem jól vagytok, én igen, szepen javul a lábam.
Ha holnap nem tudok jelentkezni, akkor most kivánok holnapra is minden jót, szeretettel puszillak benneteket, agyerekeket külön is puszilom Marika.
Szervusztok!
Most tudok csak jönni mert nem volt nett. kapcsolatom.
Zsuzsikám nem kell erőtetni, hogy leszokjon az én unokám
aki most 21 éves magától hagyta abba a szopizást.
Az unokáim jól vannak tegnap este volt Gergő, hétvégén
jönnek a kisebbek.
Nagyon sokat dolgoztál ma, de legalább rendben van a lakás.
Én is elkezdem lassan megcsínálni a nagy takarítást, szeretem
én is a tiszta illatot.
Édesapád már nagyon várhat benneteket. Remélem jól van.
Ma volt az orvos Édesanyámnál a szokásos havi egyszeri
vízsgálat, és gyógyszer felírás miatt.
Nagyon sokszor puszíllak benneteket: Eta
Remélem jól vagy, unokák mennek-e a héten?
Marikamama! Hogy vagy, pihengetsz? Bízom benne, hogy igen. Apunál még nem voltam a héten, de kimegyek pénteken. Majd írok, hogy hogy van.
Megyek, mert lassan indulni kell a gyerekekért. Puszi, Zsuzsa
Sok szeretettel gondol rád: a kis csapat ...............
Jékely Zoltán: Tavasz-hívóHa szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jóemlékA kerítés tővében kis vírág
– neked adom; az idén ez az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.
Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág, és levél ropog
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.
Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.
Hallod, hogy kántál a rigó!
A hegyekben most bújnak ki a medvék,
s a park Flórája – válla, mint a hó –
nyírfák között épp emelinti leplét.
Legyen nagyon szép napotok!!!!!!!!!!!!!!!!
Kányádi Sándor: Cicus, cinke, citera
Fürge vizek habosodnak,
hegyek, völgyek mosakodnak,
törülköznek reggel, este
rojtos, bojtos fellegekbe.
Március, március,
bolyhosodik a cicus.
Sütkérezik a domboldal,
sütteti hasát a nappal,
kamasz szelek fütyörésznek,
szikkadoznak az ösvények.
- Cinke, cinke, cinege,
jön a tavasz, tetszik-e?
- Tetszik bizony, csak siessen,
hogy a tollam fényesedjen,
hogy a begyem begyesedjen,
s a hangom is édesedjen,
pengjen, mint a citera,
cit-cit, cit-cit, citera.
SZERVUSZTOK DRÁGA KEDVENCEIM!!
Kivánok jó reggelt, szép napot, kellemes időt, jó szórakozást!
Érezzétek jól magatok! Legyetek vidámak, egészségesek, a gye-
rekeknek jó játékot, és tanulást.
Zsuzsikának jó munkát...................
Marikánknak jó kertészkedést!!!!!!!!!!!!!!!
Elsimogathatatlan simogatásaimmal
egy kismacskához hajoltam, és te nézted,
a kenyeret - pedig éhes voltál -
odaadtam a vadkacsáknak,
s mikor végre méltóztatták elfogadni,
te jobban örültél, mint én,
suhantak fenségesen, sétáltunk tovább,
kerestünk volna egy kis házat,
ahol lakni lehet, nem tudtuk még,
hogy már megtaláltuk:
te szereted őt, ő szeret engem,
én szeretlek téged, szeretlek benneteket,
ne félj, hullámzó, édes vizeiben
Isten cserélget minket.
Mielőtt kikapcsolok, még visszajöttem elbúcsúzni. Szép álmokat mindenkinek!
Gazdag Erzsi: Hajnalka
-Kinek van jókedve?
-Nekem van jókedvem.
Már korán hajnalban
jókedvvel ébredtem.
Jókedvvel ébredtem:
Madárdal ébresztett.
Madárdal ébresztett,
Friss hajnal élesztett.
-Ki vagy te, mi vagy te?
Mért ébredsz hajnalba?
-Kicsi lány vagyok én.
A nevem Hajnalka.
-Nem vagy te kicsi lány,
Virág vagy, Hajnalka.
Azért is ébredsz fel
Hajnalba,hajnalba.
Sok szeretettel gondol rád: a kis csapat.
Szabó Lőrinc : Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!
Szervusz Marikánk!
Hűtlenkedünk..............................!
Puszílunk Mindannyian
GULYÁS ILONA
Csillagok
Fentről, a felhőtlen tiszta égről ezer csillag ragyog rám,
Felém sugározza sok ezer év nyugalmát.
Kezdem megérteni mi az a "végtelen",
S ráébredek, milyen porszem-töredék az életem.
Évezredek, és emberek milliói közt egy semmi vagyok én,
Ki álproblémákkal, és gondokkal rontja el életét.
Évezredek során a mulandó emberek folyton változtak,
De a csillagok, és az emberi lélek, érzések maradtak.
Talán két ezer évvel ezelőtt egy ugyanilyen porszem, mint én,
Ugyanígy gyönyörködött a csillagok csodás fényén.
Neki már nyoma sincs, emlék sincsen róla semmi,
Pedig ő is élt, mint én, s szeretett, ma pedig már senki.
Az idő és a tér végtelenségében néhány percet élünk,
Hát ne rontsuk el azzal, hogy a jövőtől félünk!
ITT és MOST, élvezd a jelen pillanatot,
S válassz magadnak egy ragyogó csillagot!
S ha felnézel az égre, a csillagok ezrei között,
Keresd meg a tied, melytől szivedbe nyugalom költözött.
És a csillagod azt mondja: " Oly rövid a léted,
Keresd meg, találd meg, és használd ki, mi szépet nyújt az élet!"
Kedves Zsuzsikám, és Gyerekek!
Nektek is kivánok nagyon szép estét, és jó pihenést.
A mai napod nagyon mozgalmas volt. Nagyon rendes a barátnőd,
hogy vígyázott Emmára amig az iskolában voltál Robika nyílt nap-
ján. Már nem neheztelsz rá a szülinap miatt. Örülök neki mert
egy jó barátban csalódni nagyon fájó dolog.
Legyetek sokat a szabadban ma is gyönyörű ídő volt. El tudom
képzelni, hogy milyen fáradtak lehetnek a sok szaladgálástól.
Holnap nehéz napod lesz, de este várlak.
Nagyon ügyes vagy, hogy tudsz varrni. Kár, hogy nem láthatom
a függönyt. Valamikor én is varrogattam, de most elromlott
a gépem. Holnapra kivánok neked jó munkát.
Sokszor puszíllak benneteket: Eta
" Az apa ésszel, az anya szívvel nevel. Ebből a párosságból
kerekedik egész emberré a gyermek."
Sok-sok szeretettel.....................
Beney Zsuzsa:
Anya dúdolja
Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak ?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget -
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.
Ma jó nap volt. Nyílt nap volt a suliban, be lehetett menni megnézni, hogy tanulnak a gyerekek. Csak két órát voltam bent, mert barátnőm vigyázott Emmára. Robika hozta a formáját egyfolytában hátraforgott, mert kíváncsi volt, mit reagálok a viselkedésére. Nagyon szépen olvas, dolgozik, jó sok pirospontot meg csillagot kapott. Nem akarta, hogy eljöjjek, de muszáj volt. Aztán elmentem szoláriumba, hogy mire Apa hazajön legyen egy kis színem. Délután, miután elmentem értük oviba, suliba, lementünk a játszóra. Nagyon élvezik, hogy rohangálhatnak, a kis barátaikkal.Most nézik a tv-t, de már elég fáradtak. Ennyi történt a mai napon, hamar vége van. Holnap takarítok, ablakot pucolok. Ma megvarrtam az új függönyt és felrakom azt is. Nagyon szép lett. Na megyek, holnap este itt vagyok. Puszi, és jó éjszakát, Zsuzsa és a kicsik.
Szrvusztok!
Ma is nagyon jó az ídő. Nagyon szomorú vagyok, hogy még
nem írtatok a mai napon. Tudom, hogy aki teheti a szabadban
van.
Remélem este jelentkeztek, és megírjátok a nap történéseit.
A szívemben vagytok, és sokat gondolok rátok hiába
vagytok távol.
Szereteinket mindig szeretjük, és megprobálunk örömet
szerezni nekik.
" A vílágon nem a tudomány, a szeretet művel csodákat."
Puszíllak benneteket: Eta
Robikának, Zsuzskának a kis Emmának sok szeretettel
kivánok szép napot, legyetek sokat kint ebben a szép ídőben:
NagyapóA diófa alatt, egy kerti székben,nagyapó alszik, békességben.
Kiskutya fekszik mellette,
ágak hajladoznak felette.
Feje hátra-hátra billen,
Öreg már, nehéz neki az illem.
Kicsi fiúcska fut feléje,
csípőre tett kézzel áll eléje.
Nézi az alvó öregembert,
ősz haját, azt a fehér kendert,
arca ráncait, vagy ezret,
kezét, melyet munkában edzett.
Nézi, nézi egy darabig,
majd hírtelen az ölébe ugrik.
"Ébredj Nagyapó! Indul a lovas hintó!"
Az öreg felébred, kábán körülnéz,
átöleli, két kicsi kéz.
Szelíden mosolyog a fiúcskára,
S felveszi a hátára.
Csontja ropog súlya alatt,
de a hintó azért halad.
Körbe-körbe viszi az udvarban,
benne van minden kalandban.
Nem öreg már, fiatal újra,
mert hátán lovagol a kis unoka.
Jó reggelt, szép napot Nektek, KEDVENCEIM!
Talán kegyes lesz hozzánk az időjárás, itt ragyogó napsütés van, még a kedve is más az ember lányának.Ma megint sokat lehet
A SZABADBAN LENNI................
MIDŐTÖKET sokszor puszíllak: Eta
"Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát?Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.
Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,
kit csendesen megvigasztalsz ha könny borítja arcát,
ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát.
Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod,
s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod.
Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni.
Kinek nem számít mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,
kivel ha beszélhetsz könyebbé válik ez a nehéz világ.
Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz,
s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz.
Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes, minden kincsénél.
Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmény közt vállalod." Kapcsolódó képek:· kapcsolódó kép 1.
Szeretettel gondolok RÁD....................
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!
(fordította: Szabó Lőrinc)
Zsuzsikám!
A szülinapi képecske Zsuzskáé. Kárpólássul amiért a
barátnőd nem köszöntötte fel.
Most még küldök mellé még.................
Puszíl: Eta
KEDVENCEIM!
Kivánok nektek nagyon szép estét.
Marikám jól gondoltam, hogy kertészkedsz pedíg vígyázni
kellene magadra. Ne érezd magad egyedűl itt vagyunk mi is
neked. Ha bármi probléma van írj !!!!!!!!!!!!
Zsuzsikám ti is vígyázzatok magatokra nagyon.
Robikának, Zsuzskának, és a kis Emmának adj jó éj puszít
helyettem.
MNDŐTÖKET sokszor puszíllak: Eta
Szé estét Kedveseim!
Kiszedték a varratokat, köszönöm, hogy aggódsz értem Etukám, de megpróbálok vigyázni magamra. Egy kicsit nehéz, mivel egyedül vagyok, de az unokáimat sem akarom minden apróságért igénybe venni, hiszen ők is fáradtak már este munka után. még el is kell titkolnom előlük sok mindent, mert állandóan aggódnak értem. Kicsit túlzásba is viszik. Szerencsére fizikailag jól érzem magam. Jövő hétfőn megmütik a térdem alatti részt, később me a másik lábamat. azt már valószinű egyszerre fogják, mert az nem olyan csúnya.
Zsuzsikám együtt érzek a kislányoddal. A az ember csak olyat igérjen amit be tud tartani. A gyerekeknél főleg, hiszen igy mutatunk nekik példát.
Nagyon szép idő volt itt is, délelőtt a kertben voltam, de vigyáztam magamra.
Elbúcsúzom mára,szeretettel ölellek Benneteket Marika.
Marikánk!
Várjuk a beszámolodat. Reméjük nem a kertben dolgozol a
varratszedés után?
Sokszor puszílunk
Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik,
hulló könnycsepped is szivárvánnyá válik.
De ahogy az évek lassan tovaszállnak,
úgy nőnek szívedben a gondok és az árnyak.
Most ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások,
úgy lesz ellenséged, s jóbarátod.
S ha majd egyszer minden álmod valósággá válik,
akkor se felejtsd el:
Légy jó mindhalálig!
Nagyon sok szeretettel küldöm ezt a szép verset:
NEKED és FÉRJEDNEK
KOMÁROMI JÁNOS
...a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang
felel és végül
...a neveddel alszom el
havas hegycsúcsokon
gyönyörű szikrák csillannak
a fény hideg táncot jár
mindent elborít
a hófehér magány
épp ilyen üres a szobám
ahol egyedül kuporgok és
...a neveddel alszom el
zárt szemhéjjak mögött
a csend ül ünnepet
szivárvány-köröket ír
a sötétbe az álom
nappali szavaim az imént
itt zsongtak még
de most egyiket sem találom és
...a neveddel alszom el
csodás képek billennek át
az érzékelés peremén
még éber létem dobog bennem
való világom még fogva tart
de enged már a rációból font kötél
oszlik már a lehet, a nem lehet
tudatom függ egy pókhálófonálon és
...a neveddel alszom el
az éjszaka tengere ringat,
ölel, átkarol, hajamba túr
fülembe súgja
lágyan csobbanó vágy-dalát
csókokat küldenek álmaim
már messze visznek nyugtalan útjaim
még hangtalan motyogok és
...a neveddel alszom el
hányszor lesz még, hogy
furcsa-holdas éjszakán
ajkamon sóvár szavak fakadnak
sóhajaim nekiütődnek a falaknak
és a takaró alatt vacogó testtel
önmagamba görbült szeretettel
magányos éjjel, helyetted
...a neveddel alszom el
Küldök egy szép idézetet:
A távollét csökkenti a kis szenvedélyeket és növeli a nagyokat; mint ahogy a szél kioltja a gyertyát és fellobbantja a tüzet. /La Rochefoucauld