Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Élesztő-sütőpor -szódabikar
Sziasztok!
Valaki felvilágosítana az élesztő-porélesztő-sütőpor-szódabikarbóna közötti különbségekről? S, mindenkitől elnézést, de a szalalkáliról aztán végképp semmit nem tudok... Melyiket mikor használjuk, mennyit használunk belőlük, hogyan működnek, helyettesíthető e egyik a másikkal, s ilyenkor mire lehet számítani... stb. Nagyon örülnék ha írnátok tapasztalatokat, s mindegyikkel recepteket is...
köszönöm!
Hű ez is érdekes:
Kérdés: Az egyik napilapban azt olvastam, hogy érdemes réztálat venni, ha gyakran verünk fel tojáshabot. A réz reagál a tojásfehérjével, és ezért nagyobb térfogatú hab képződik, mint más edényekben. Igaz ez? Ha igen, mi történik a tálban?
válasz a linkbe
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m00/rez.h tml
rákerestem és jól emlékeztem:
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/joghurt.htm l
Kérdés: Hogy lehet joghurtot készíteni?
1. válasz: A joghurt hevített tejbôl készül erjesztô mikroorganizmusokkal. A közönséges aludttejtôl csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Fôleg Lactobacillus bulgaricust és Streptococcus thermophilust tartalmaz (ezeket tiszta kultúrákban tenyésztik), míg az aludttej a tejben levô baktériumok (pl. Bacterium lactis aerogenes, Streptococcus lactis) közreműködésével keletkezik.
Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 46% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hômérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik. ...
Én úgy tudom, de aki jobban ért hozzá javítson ki:
a kefir nyers tejből van az van meg altatva kefir gombákkal, ennek az íze savanykásabb.
a joghurt, a felforralt tej van beoltva és megaltatva, ennek az íze nem olyan savanyú mint a kefíré
Következő bomba:
egyes sütireceptekben fel kell verni a tojásfehérjét habbá, más receptekben pedig nem.
Hogyan működik a tojásfehérje? Melyik esetben mit csinál a tésztával?
BOCS!
Én is azt hittem, mert valahogy durvábbnak tűnik a rétesliszt. Aztán egyszer a kenyérhez túl sok sikért adtam (a normális adag élesztő mellett), és rendesen kicsorgott a sütő szélén a tészta. Bár amikor megláttam, nem nevettem, az idegbaj kerülgetett.
Pastsimple, a péksütikhez egyáltalán nem értek. Az tény, hogy más az íze, de hogy mitől? Rejtély nekem is.
A sütemények kétféle módon nem sikerülnek:
csodás a küllem, de pocsék az íz, az állag: ehetetlen
összeesett, csúf, ragacs, szétlapult tészta, de isteni finom íz: legalább ehető ! (Csukott szemmel észre sem veszi az ember a különbséget ! :DDDDDD )
igen, csak hát a sütéshez való dolgok meglehetősen drágák... a kísérletezési kedvemmel nincs is baj, csak a pénztárcám korlátozza, hogy hány nem sikerült sütit dobhatok ki. Ezért indítottam ezt a "tanuló topic"-ot.
Pl. tudja valaki, hogy mitől más a kifli tésztája mint a kenyéré? Mert ugye, hogy más? Könnyebb, ízesebb...
De már sok megválaszolatlan kérdés is van mögöttem... Tudom, most mindenki "karácsonylázban" ég, de majd ha lesz időtök...
Köszönöm !
Én meg pont fordítva hittem, hogy a rétesliszttől nehezebb lesz a tészta...ezek szerint pont fordítva.
Sziasztok!
A réteslisztnek nagyobb a sikér, vagyis a fehérjetartalma. Egyébként sikért lehet kapni külön is. Egyszer finomliszt helyett a kenyérsütőbe fele réteslisztet tettem, mert nem volt elég a finomliszt, és kicsit olyan lett, mint a kalács, olyan foszlós lett egy kicsit. De ha a recept réteslisztet kér, akkor mindenképpen azt kell használni, vagy külön adni hozzá sikért.
Azt is megköszönném, ha egy "nagytudású" megosztaná velünk az alaptitkokat. Gondolok arra pl., hogy süteményrecept kitalálásnál pl, kb. mennyi sütőpor, élesztő, vagy szódabikarbónát kell számítani mondjuk 10 dkg liszthez, kb. mennyi cukrot kell számítani 10 dkg liszthez, kb. hány tojást, mennyi folyadékot... stb.
Nem vagyok teljesen hülye, tudom, hogy ahány süti annyiféle variáció, de talán vannak alapok, amire lehet építeni - pl. ha majd már oda fejlődöm, hogy én szeretnék recepteket kitalálni, ill., hogy nagyon ne lehessen elrontani egy sütit...
aztán a sütés hőfokok: mitől függ... maga a hőmérséklet is és a sütés időtartama is a kérdés...
Szia! Azt én sem tudom, hogy mi a különbség a két liszt működése között...
De: a palacsintát pl. mindig réteslisztből csinálom és azt tudom, hogy míg a simalisztből rögtön lehet sütni, a réteslisztes tésztát állni kell hagyni legalább fél órát (inkább egyet) - mert a liszt "megszívja" magát, aztán kipótolni a folyadékot, s utána sütni a palacsintákat. Szóval, kicsit hagyd pihenni... Viszont a réteslisztes palacsintám sokkal finomabb mint a finomlisztes!
Sziasztok !
Meg tudnátok mondani, hogy mi a különbség a rétesliszt és a finomliszt között sütésnél? Sok süteménynél rétesliszt az alapanyag, az úgy tudom nehezebb. Nekem még sosem sikerült réteslisztből a süti. Vagy nem az volt az oka ?
Most pl. egy sütőporos burgonyás fánkot réteslisztből kellene készíteni.
Jó reggelt! Akkor tehát ha mondjuk egészség szempontjából nézzük akkor talán a szódabikarbóna a legkevésbé "ártalmas"?
S a másik: ha ma a fánkreceptemet amiben kefír szerepel kipróbálom joghurttal - tudja valaki, hogy mi lesz az eredmény? Kidobott pénz, vagy finom fánkocskák?
Vagy próbáljam ki, s utána írjam be ide, ugye?
A joghurtban másféle baktériumok vannak mint a kefírben? Vagy mitől más?
A lexikon szerint:
Nagy zsír és cukortartalmu tészták lazítására szolgáló, ált. alkáli karbonátot és savanyú alkotórészt tartalmazó keverék. Lazító hatását a sütés alatt felszabaduló széndioxid rittkábban ammonia adja.
-----
a sütőpor natrium-hidrogén-karbonát
a szalakáli amonium-hidrogén-karbonát
A rövidebb ideig sütött tésztákhoz mint a mézes is, célszerübb szalakálit használni, mert könnyebben elillan és így a rövid sütés idő alatt eltud távozni a tésztából.
A hosszab ideig sütött süteménynél meg van idő a sütőpornak elszállni.
A szalakálit jobb frissen venni és nem otthon tartogatni, mert meleg helységben elég hamar tönkre megy.
Egyébként a natrium-hidrogén-karbonátot a köznyelvben szódabikarbónának hívjuk.
Ha nincs otthon se szalakáli, se sütőpor nyugodtan tegyetek a tésztába szódabikarbónát azzal is gyönyörüen megsül.
Mind a három sütőszernél a mennyiségre érdemes vigyázni, mert nagyon kiérződik a tésztán ha túl van adagolva. A szalakáli amonia ízü, a másik kettő meg olyan szappanos ízü lesz.
Szóval inkább kevesebb mint több.
a sütőpor nem 100% natrium-hidrogén-karbonát tartalmu!!!
Nagyon szívesen, de nem az enyém az dícséret, én is úgy kaptam a kenyérsütőgépes topicból.
Marcsi.
Szia Pitypang!
Élesztő mértékek:
1 cs. Francia élesztő (Saf-Instant) 11gr = 40 gr friss élesztőnek felel meg.
1 cs Francia élesztő 18 ml = 3, 6 TK
1 TK = 5 ml
1 TK francia instant élesztő = 11gr friss élesztővel
1 dkg (10gr) friss élesztő = 4, 5 ml Franciával (1 TK szűken mérve)
2 dkg (20gr) friss élesztő = 9 ml Franciával (1, 8 TK)
1 cs. Oetker élesztő 7gr = 25 gr friss élesztőnek felel meg.
1 cs Oetker élesztő 11, 25 ml = 2, 25 TK
1 TK = 5 ml
1 TK Oetker instant élesztő = 11gr friss élesztővel
1 dkg (10gr) friss élesztő = 4, 5 ml Oetkerrel (1 TK szűken mérve)
2 dkg (20gr) friss élesztő = 9 ml Oetkerrel (1, 8 TK)
1 cs. Tescós élesztő 10gr = 35 gr friss élesztőnek felel meg.
1 cs Tescós élesztő 16 ml = 3, 2 TK
1 TK = 5 ml
1 TK Tescós instant élesztő = 11gr friss élesztővel
1 dkg (10gr) friss élesztő = 4, 5 ml Tescóssal (1 TK szűken mérve)
2 dkg (20gr) friss élesztő = 9 ml Tescóssal (1, 8 TK)
1 cs. Budafoki élesztő 7gr = 20 gr friss élesztőnek felel meg.
1 cs Budafoki élesztő 11, 25 ml = 2, 25 TK
1 TK = 5 ml10/56
1 TK Budafoki instant élesztő = 9gr friss élesztővel
1 dkg (10gr) friss élesztő = 5, 6 ml Budafokival (1 TK bőven mérve)
2 dkg (20gr) friss élesztő = 11, 2 ml Budafokival(1 teljes csomag)
Jó sütést. Üdv. Marcsi.
Sziasztok.
Az élesztőt, kelt tésztákhoz használjuk. A porélesztőn, mindig rajta van mennyi liszthez elég, de ha többet teszünk bele, nem lesz baj. Kényelmes mert nem kell feltétlenül langyos tejben felfuttatni. Egyenesen bele lehet keverni a lisztbe, a többi hozzávalóval. Élesztő kell még a kelt-zsiros tésztához is. Ez olyan könnyű de omlós állagu, és sokáig nem szárad ki. Mig a kelt könnyű, de masszív, és igazán csak frissen finom. A kelt-zsíros tészta pl. nagyon jó beiglnek. A friss élesztőt minden esetben fel kell futtatni, (langyos picit cukros 1 dl. tejebe belemorzsolbni és megvárni, míg kimászik az edényből) Lehet úgy is, hogy a tálban lévő lisztbe egy kis mélyedést csinálunk, abban a lanygos tejet élesztőt, és egy kis lisztett elkeverni, és várni a gödörből a kimászást.
A sütőpor és a szódabikarbóna, ugyanazt a hatást fejti ki sütésközben, csak a szódabikából, kevesebb kell. Savas közegben sokkal jobb a hatásfoka (kefír, joghurt, tejföl), és kevésbbé bántja a kényasebb gyomrokat.
A szalakálit, olyan tésztákhoz használjuk, amelyek szárazra sülnek, és pár nap múéca puhulnak csak meg. Ilyenek, a mézesek, és egyéb krémmel tölthető száraz lapok.
De jó a kérdésed ! Én is várom a válaszokat, mert nem tudom a különbséget. Pl. a kefir és joghurt között sem...egyiket sem használom sosem.
Egyetlen egy sütihez, ami finomm és pikk-pakk kész:
Joghurtos fánk:
15 dkg liszt
1 pohár natur joghurt
1 tojás
kicsi só
1 kávéskanál sütőpor.
Anyagokat összekeverni, kanállal forró olajba kiszaggatni és aranybarnára sütni.
Én általában szódabikarbónát használok sütőpor helyett,még a piskótához is.Szépen felemeli az is, ráadásul az nem okoz gyomorégést.Ezért is szokták helyettesíteni.
Oké. Akkor azzal megcsinálom. Úgysincs nagyon más választásom, mert csak az van itthon. Csak holnap tudnék venni rendeset.
Köszi mégegyszer: Pitypang
Köszönöm a gyors választ.
Most debütélnék pogácsasütésből, ott pont fél kg liszt kell.
De 2.5 dkg élesztő van írva.
Szerinted???
P.
Abban tud valaki segíteni, hogy a porélesztő az mennyi rendesnek felel meg?
Köszi.
És bocs a topikrombolásért.
Pitypang
az élesztőfélék nem cserélhetők ki a sütőpor félékkel.
a szalalkáli meg végképp spceiális. nagyon ritkán használjuk
a szárazélesztő sokáig eláll ezért jó. a friss jobban kel, könnyebb tésztát ad.
szódabikarbóna: szintén alig használjuk (legalábbis én)
sütőpor: kevert piskótafélékbe tesszük
Szuper, köszi! Szódabikarbóna kezd megvilágosodni...
A többit is... légyszi....!!! Hahó, mindenki!
Aztán a következő a kefír-joghurt közti különbség lesz. Az íze közti különbség megvan - - a receptekben való felhasználásuk miértje, mikéntje érdekel... De nincs lezárva még az élesztő-porélesztő-sütőpor-szódabikarbóna-szalalkáli téma...