Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nők kedvezményes nyugdíja
58 éves elmúltam. 40 éves szolgálati idővel és azon belül a minimumot meghaladó, azaz 32 évet meghaladó kereső tevékenységgel járó ill. azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett idővel rendelkezem. Mégsem mehetek nyugdíjba!
A 40 éves szolgálati idő nem egyenlő a 40 éves jogosultsági idővel. A szolgálati időből levonják a munkanélküli ellátást, holott erre az időszakra is vontak nyugdíjjárulékot ill. annyival kevesebb bért kaptam. Azt még hozzá szeretném tenni, hogy nem én döntöttem úgy, hogy munkanélküli leszek 52 évesen! Aki volt már az tudja, mivel jár, tehát lelkileg is teljesen padlóra kerül az ember.
Levonják a betegállományt, ami szintén önhibán kívül történik, senki nem akar beteg lenni!
Úgy gondolom, hogy ez az egész kedvezményes nyugdíjügy egy MÉZESMADZAG. Aki ezt kitalálta, csak megsokszorozta a problémákat és abszolút hiányzik belőle a HUMÁNUM!
Ez ílyen módon nem segítség, hanem egy pofoncsapással egyenértékű azoknak az idős embereknek, akik ledolgoztak egy életet, gyerekeket neveltek, a háztartást ellátták, netán a munka mellett másodállásban is dolgoztak.
Ha mégegyszer fiatal lehetnék, a nyugdíjjárulékot én magam tenném félre, hogy idős napjaimra ne legyek megszégyenítve!
Még az a "szerencse", hogy a nőknek legalább megadják ezt a 40 éves kedvezményt...már aki igénybe is tudja venni.
A férfiaknak ez sincs, és ha felemelik 65 évre a korhatárt, akkor az ember mehet is a temetőbe a munkából. Nem is kell neki nyugdíjat fizetni.
Nincsenek fiatal nagymamák, akik vigyázzanak az unokákra, mert 60 évesen is dolgoznak, mert nem tudnak nyugdíjba menni. És akkor ős a "szerencsések" közé tartoznak, mert van munkájuk.
Az Alaptörvény szerint.
Az meg magáért beszél.
Ne, nézem meg, pihenek ma.
Amit írtam, ugyanazt mondják a műsorban is, láttam ezt már régebben.
A 10 % nyugdíjjárulék az, amit a dolgozótól levonnak, ami a dolgozó nyugdíjalapjába megy.
Ami eddig TB járulék volt, az lett az SZHA, de az sosem volt a magánszemély nyugdíjalap növelője.
Eddig járulék volt, most adó lett.
Az elmúlt 20 év tükrében pedig az is egy mázlista leendő nyugdíjas, aki egyfolytában 40 éven keresztül tudott dolgozni és még csak 55-58 éves.
Vagy idősebb.
Mert ehhez is nagy szerencse kellett és kell is.
Sajnos nem sokan vannak ilyenek.
http://www.youtube.com/watch?v=pGy8dUIpp3w
Nem konrrétan a levonás és a befizetési kötelezettség címszavaira és jogcímkódokra koncertráltam, hanem erre gondoltam.
Igen, azoktól akik nem akarnának, nem állna módjukban, vagy nem képesek tovább tanulni, elvettek 2 évet (előtte meg négyet) azzal, hogy 16 éves korig tankötelezettség van.
Egyébként senkit nem vígasztal, ha vele elbántak, hogy ma másokkal is megteszik...((( Még valami ehhez, hogy sajnálod a volt 14 éveseket: a korosztályom volt 14 évesei szép számban tanultak estin, levelezőn, mert ha akarták, megtehették. Ma pedig ez keményen pénzkérdés...(((
"Munka mellett, estin tanult, 14 éves korától dolgozott."
Gratulálok anyukádnak! Csakhogy igazságtalannak érzem, hogy engem azért bűntetnek visszamenőlegesen, mert a szüleim ragaszkodtak hozzá, hogy tanuljak és ne dolgozzak 14 éves koromban.
A nyugdíjjárulék, a 10 %, amit vonnak, az még nyugdíjjárulék.
A 27 % szha az ami már adó, de azt nem vonják, hanem a fizetés után fizeti a cég, és az sosem tartozott bele a dolgozó nyugdíjalapjába, lévén nem a fizetéséből vonták.
Én is ezt gondolom.
Visszatérve a te gondolatmenetedre, ez a 8. utáni munkkezdés pedig érdekes vonzattal bír.
Szerintem.
8. után a semmiféle végzettséggel nem rendelkezők általában a legvacakabb és legkevésbé fizettt fizikai munkát végezték/végzik el.
A kereset pedig ehhez igazodik.
Nos, csak arra akartam kitérni, hogy ezeket az embereket elnyűtte a munka, ráadásul még a nyugdíjuk sem lesz a megélhetésre elég.
Már ha egyáltalán sikerül nekik ennyi évet összeszedni.
anyukám is eljött.
Munka mellett, estin tanult, 14 éves korától dolgozott.
Sajnálok mindenkit, akinek nincs meg a 40 év, de ez egy extra lehetőség, sajnos olyan feltételt szabnak, amit akarnak. :(
Ha mégegyszer fiatal lehetnék, a nyugdíjjárulékot én magam tenném félre, hogy idős napjaimra ne legyek megszégyenítve!
Igen, megértelek, de ez meg kivihetetlen.
mert ha valaki állásban van, akkor automatikusan vonják a járuláékokat.
Egyébként a nyugdíjjárulék, már nem nyugdíjjárulék.
Adók módjára vonják és kezelik.
Ez vonatkozik az idáig levont járulékokra is.
Már nem ugyazaz mint volt........................
Jogosultsági időnek minősül
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
A 40 év jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Sajnos, igen így van.
http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=10299&root=ONYF&rand=cf8e39b1ae1d367609e7465599323e6b
Kimásoltam a fentiből:
Mely - az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető - időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?
Jogosultsági időként nem vehető figyelembe
- a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
- az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
- az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
Szia. Sajnálom, hogy így jártál, el tudom képzelni, hogy mit érzel.
Én a szerencséssek közé tartozom. Nekem 42 év munkaviszonyom volt és másfél évvel ezelőtt, 57 évesen eljöhettem nyugdíjba. Tulajdonképpen nem mézesmadzag.