Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem a reggeleket ...
Létrehozva: 2004. február 26. 10:03
Sokfélék a reggelek, de mindet szeretem.
A reggel mindig lehetőséget jelent. Alkalmat arra, hogy megéljük az életünk egy újabb darabját. Reggel még nem tudjuk, milyen lesz az előttünk álló nap. Nem tudjuk, vidámak leszünk-e, vagy szomorúak, unalmas óráknak nézünk elébe, vagy mozgalmas perceket élünk majd meg.
Szeretem a hétköznapok kávéillatú reggeleit. A lassan éledező, majd egyre gyorsuló iramban pörgő család neszeit, zajait. A morcos kamasz arcra mosolyt csaló kicsi elevenségét. A zuhany lágy melegét, ami még az ágyat idézi, a jéghidegét, ami a feladataimra készít. A búcsúpuszikat, ahogy mindenki elindul a maga kis függetlenségébe ...
Szépek a hétvégi reggelek. Lassúak, álmosak, bújósak, lusták.
A feltöltődést indítják be, a kötelességnélküliség érzésével indulnak. Még a kávé is ráér ....
De a nyaralás reggelei az igaziak !
Érdekes, akkor mindig én vagyok az első, aki felkel. Olyankor megengedem magamnak, hogy egyedül legyek.
Ezeken a reggeleken kifelé figyelek. Nézem ahogy felébred a világ. Ahogy csikorogva beindul az élet.
Kimegyek a piacra, vagy elmegyek sétálni. Beengedem magamba a környezetből jövő jelzéseket.
Néha órákig tart, míg megszólalok ....
TE mire gondolsz reggel ?
A reggel mindig lehetőséget jelent. Alkalmat arra, hogy megéljük az életünk egy újabb darabját. Reggel még nem tudjuk, milyen lesz az előttünk álló nap. Nem tudjuk, vidámak leszünk-e, vagy szomorúak, unalmas óráknak nézünk elébe, vagy mozgalmas perceket élünk majd meg.
Szeretem a hétköznapok kávéillatú reggeleit. A lassan éledező, majd egyre gyorsuló iramban pörgő család neszeit, zajait. A morcos kamasz arcra mosolyt csaló kicsi elevenségét. A zuhany lágy melegét, ami még az ágyat idézi, a jéghidegét, ami a feladataimra készít. A búcsúpuszikat, ahogy mindenki elindul a maga kis függetlenségébe ...
Szépek a hétvégi reggelek. Lassúak, álmosak, bújósak, lusták.
A feltöltődést indítják be, a kötelességnélküliség érzésével indulnak. Még a kávé is ráér ....
De a nyaralás reggelei az igaziak !
Érdekes, akkor mindig én vagyok az első, aki felkel. Olyankor megengedem magamnak, hogy egyedül legyek.
Ezeken a reggeleken kifelé figyelek. Nézem ahogy felébred a világ. Ahogy csikorogva beindul az élet.
Kimegyek a piacra, vagy elmegyek sétálni. Beengedem magamba a környezetből jövő jelzéseket.
Néha órákig tart, míg megszólalok ....
TE mire gondolsz reggel ?
Más a téli reggel és más a nyári. . . .
Iskola időben a reggel egy álomban is végrehajtható rutinnal kezdődik: 5. 45: kipattanás az ágyból, tízórai, reggeli előállítás. 6. 10: Manó ledübörög az emeletről és innentől már változatosak a reggelek. Ha morcos, akkor zsörtölődik, ha jókedvű akkor jókat beszélgetünk, amíg eszik:) Néha még tanulunk is 10 percben. Aztán 6. 25-kor elrohan és akkor már csak az enyém a reggel, eldönthetem, mit akarok vele kezdeni. . . hogy berohanok dolgozni. . . hogy még otthon szöszölök. . . hogy csak bambulom a kertet. . . . kötögetek. . . .
A nyár az más. Akkor nem kell időre kelni. Ébredek, amikor ébredek. . . . Mások a júliusi reggelek a szikrázó napsütéssel, mások a bágyadt augusztusi reggelek. . . Ilyenkor mindig a gyerekkorom jut eszembe. . . .
Mások a reggelek, ha az ember nincs itthon. . . . A hideg, barátságtalan párizsi reggel. . . . azt nem szerettem. Aztán a sivatagi reggelek. . . ahogy a nap felbukkan a Hod Akhev mögül. . . . . de ott a naplemente is szép volt. . . . ahogy a cicáink döngették az ajtót már reggel hatkor, hogy éhesek:) És amíg rájöttünk, hogy hogy lehet elérni, hogy csak 8-kor ébresszenek. . . .
A szegedi reggelek. . . . ahogy az ember átsétál a régi hídon. . . . vagy végig rohan a Kárászon. . . . Azokat szerettem. És most is szeretem. . . .
Szóval rengeteg féle reggel van:)))) És alapvetően jók:) Mindnek megvan a varázsa. . . .
Egy reggel, amikor lelkedben békével törődsz picit azzal, aki megbántott, de akinek fontos vagy és aki neked is fontos. . .
Ezen most sírok. . . . . . . . . .
Köszönöm, hogy eszembejutattad:)))
Így volt, szép volt!!!!!!!!!
Reggel, egy hosszú, eseménytelen és mindig hideg éjszaka végén, az őrtoronyban ülve. A reményt hozza, hogy már nem soká tart a szolgálat. Nyári, öszi reggel a kukoricaföldön, ahol a hajnali harmat néhány lépés után, lucskossá áztatja a ruhád. Reggel, melyen lemerevedett izmokkal kell megfogni lapátot, talicskát és izmot megfeszítve kell nekiállni egy hosszú napnak. Végigdolgozott éjszaka reggele, amikor a fáradtság keveredik az elvégzett munka örömével. Reggel, amely horgászat közben, a párába burkolt vízen ér. Nyári reggel, amely kávéval a kézben, teraszról a tenger bámulásával tellik. Reggel, a tábortűz kihunyt parazsa mellett, barátok közt ébredve. Nyári reggel hűvöse, mikor nem érdemes felöltözni, mert a nap pillanatok alatt levetkőztet. Téli reggel, csípős hidege, verőfényes vakítása. Öszi reggel bús borongós, sejtelmes köde. Egy buli hajnala, melyen a napfelkelte, focira csábít a kertben. Egy szép éjszaka reggele, kávé illata, a kedves mosolya, az asztal mellett szótlan szerelmi vallomás. Gyomorszorító reggel, érettségi, vizsga, államvizsga előtt. Az első reggel izgalma, iskolába, gimnáziumba, egyetemre, első munkanapra menet. Reggel, amikor vár a tábor, a nyaralás. Reggel, amely éjszakai utazás után, a hegyek közül kilépve, a tengert ajándékozza. Reggel a tengeren, kompon utazva.
Egy reggel, amelyen számbaveszem életem reggeleit.
Az éjszaka múltával, felkel a nap. Világos lesz. Nyáron korán, télen később. Mindig ugyanúgy. Minden reggel egyforma. :)))
A Kicsi úgy ébred, mint akit hosszú fogság után végre a Szabadság vár. a zsemével együtt nyílik a szája és útrakél felfedezni a világot ma is.
A Nagy ma tele izgalommal, farsang lesz!!! Hujjé!
A Párom mélységes tiszeletben tartja az ébredés, indulás szentségét. Félve őrzi, szertatásosan készülődik, gondolatai messzebb járnak már, míg az előszobában csókot lehel rám, én is felébredek. . . . . .
Tavasszal sokszor hallom reggel a maradarak csivitelését. Ez az egyik legfelemelőbb mosolya az ébredés lelkének. Ha a másik szobán keresztül átvágtat a nap fénye is, akkor komoly gyönyörben van részem.
Ez már maga a földi béke, tökéletesség.
Jó érezni a természettel csak piciny kapcsolatot is. Ez az erő folyton árad, és nem mondja megérdemled, vagy sem.
S a reggel a teremtése, ahol könnyen eldöl, ma mit válalok be, vagy fel, mennyire vagyok kész a mai napi életre.
Tehát változó, de az örömre mindíg lesz hajlamom, s a madarakra, és atermészet vagy az emberek szépségére is.
Szállingózó hó kövéríti az udvar fehér takaróját. Ilyenkor még melegebb és meghittebb a bent . . .
Sárgább a lámpa fénye, illatosabb a kávé, nehezebb elindulni.
De mikor kilépsz a hópelyhek az arcodra hullanak, megpróbálják a nyakad megcsiklandozni egy-egy pillanatnyi meglepő hideg pöttyel . . . nekem ettől jókedvem lesz . . . .
Nekem mit üzen a Reggel?
Frissességet, csendet, pörgést, újdonságot, ébredéseket,
teaillatot, gyerekhangokat, erőt, mosolyt, fáradtságot, kisimultságot, tervezést, visszaalvást, fényfürdőt. . .
Mikor mit. . . hangulatfüggő:-)
Pedig nem sok kell hozzá, hogy lássunk is magunk körül . . . egy kis idő és egy kis figyelem . . .
amikor megtudod, hogy tényleg akkor van a leghidegebb, ha kel a nap . . .
mikor még várni kell, hogy kinyisson a tejivó . . . .
mikor az első villamos csikorogva elindul . . .
vagy mikor a fekete sötétben az első halvány szürkés folt feltűnik, és elválasztja a fák ágait egymástól . . .
Ottkünn a tavasznak napja ég.
Jaj, nem tudok én fölkelni még!
Lelkemben zsibbad a gyönge vágy
bús testemet marasztja az ágy.
Bénult akarásom csak kesereg!
ó, régi tavaszi reggelek!
Madárfütty, tervek, rebbenő szárny
friss kávé illata, templomárny
diákos friss ész, jó tanulás
nagy reggeli séta, elindulás
ó, versek, versek víg üteme;
ó, játszi munka szent öröme!
kedves várása, virágcsokor!
reggeli csókok, reggeli bor!
A tavasz fénye ma oly sivár.
Miért keljek föl újra? Mi vár?
Kocsizörgés jő az ablakon.
Lovak zaja rúgja homlokom -
szomszéd szobából korhol a sok
könyv, már amit sosem olvasok
beíratlan papirlevelek -
bénult akarásom csak kesereg:
Ó, fáradt, szomoru reggelek!
Mit álmodhattam? iszonyuat
hogy testem ily kimerült maradt.
És mit élhettem? rettenetet
hogy abból ily álom született
hogy szörnyű évek folyama-gyűrt
lelkemben ily sár torlasza gyűlt.
Köröttem fájó haza, beteg
nép - de magam már nem szenvedek
csak fekszem az ágyon lankatag,
mint egy levágott szomoru tag.
Jöhetsz már, nap, tavasz! - a halott
tag meg sem érezi a napot
csak férgei kelnek tőle ki -
ó, lelkem iszonyu férgei!
Babits Mihály
Ahol meg valamikor ébren ért a reggel, azokra én is emlékszem, az esti tűzrakásokra, a lángok játékára, a füst illatára, az égett szalonna izére, nem utolsó sorban a vidám társaságra, majd mikor már fáradtunk, a fázós libabőrös hajnalokra.
Bár ébren ért már reggel lakásban is, azok nem hagytak ily mély nyomot bennem :-))
Nekem tízre azok helyek jöttek ki, ahol ébren ért a reggelt . . .
Mindhez tartozik egy történet . . . mindnek emlékszem a szagára, a hőmérsékletére, a színeire és főleg a hangulataira . . .
A Duna fölött ködfelhőként ül a pára, a harmatos fűszálak ezüstszálként csillognak a felkelő napsütés sugarában, a madárcsicsergés babiloni kavalkádja, a vizen hancúrozó szárcsák, amint lebuknak a viz mélységébe, a vadkacsák fölröppenése, néha egy-egy halacska nagy csobbanás kiséretében kikukucskál a viz feletti világra . . .
Történhet bármi, ott nagyon szeretek felébredni reggel :-))
Inkább megnyugtató a világ monoton és kizökkenthetetlen ritmusa . . .
és forogni fog a föld, mert az a dolga.
mi meg szép lassan elmúlunk, mert az a dolgunk . . .
Nem sok ilyen alkalom akad, ezért különösen értékelem.
Bár olyankor kicsit összefolyik az éjszaka, a hajnal meg a reggel. . . :))
"Jé, hát csinálhatok én bármit, akkor is felkel a nap ??
Semmi nem tarthat örökké, még ez az éjszaka sem ?"
És a megnyugvás, hogy minden rendben van, mert felkelt újból a nap . . .