Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem a reggeleket ...
Létrehozva: 2004. február 26. 10:03
Sokfélék a reggelek, de mindet szeretem.
A reggel mindig lehetőséget jelent. Alkalmat arra, hogy megéljük az életünk egy újabb darabját. Reggel még nem tudjuk, milyen lesz az előttünk álló nap. Nem tudjuk, vidámak leszünk-e, vagy szomorúak, unalmas óráknak nézünk elébe, vagy mozgalmas perceket élünk majd meg.
Szeretem a hétköznapok kávéillatú reggeleit. A lassan éledező, majd egyre gyorsuló iramban pörgő család neszeit, zajait. A morcos kamasz arcra mosolyt csaló kicsi elevenségét. A zuhany lágy melegét, ami még az ágyat idézi, a jéghidegét, ami a feladataimra készít. A búcsúpuszikat, ahogy mindenki elindul a maga kis függetlenségébe ...
Szépek a hétvégi reggelek. Lassúak, álmosak, bújósak, lusták.
A feltöltődést indítják be, a kötelességnélküliség érzésével indulnak. Még a kávé is ráér ....
De a nyaralás reggelei az igaziak !
Érdekes, akkor mindig én vagyok az első, aki felkel. Olyankor megengedem magamnak, hogy egyedül legyek.
Ezeken a reggeleken kifelé figyelek. Nézem ahogy felébred a világ. Ahogy csikorogva beindul az élet.
Kimegyek a piacra, vagy elmegyek sétálni. Beengedem magamba a környezetből jövő jelzéseket.
Néha órákig tart, míg megszólalok ....
TE mire gondolsz reggel ?
A reggel mindig lehetőséget jelent. Alkalmat arra, hogy megéljük az életünk egy újabb darabját. Reggel még nem tudjuk, milyen lesz az előttünk álló nap. Nem tudjuk, vidámak leszünk-e, vagy szomorúak, unalmas óráknak nézünk elébe, vagy mozgalmas perceket élünk majd meg.
Szeretem a hétköznapok kávéillatú reggeleit. A lassan éledező, majd egyre gyorsuló iramban pörgő család neszeit, zajait. A morcos kamasz arcra mosolyt csaló kicsi elevenségét. A zuhany lágy melegét, ami még az ágyat idézi, a jéghidegét, ami a feladataimra készít. A búcsúpuszikat, ahogy mindenki elindul a maga kis függetlenségébe ...
Szépek a hétvégi reggelek. Lassúak, álmosak, bújósak, lusták.
A feltöltődést indítják be, a kötelességnélküliség érzésével indulnak. Még a kávé is ráér ....
De a nyaralás reggelei az igaziak !
Érdekes, akkor mindig én vagyok az első, aki felkel. Olyankor megengedem magamnak, hogy egyedül legyek.
Ezeken a reggeleken kifelé figyelek. Nézem ahogy felébred a világ. Ahogy csikorogva beindul az élet.
Kimegyek a piacra, vagy elmegyek sétálni. Beengedem magamba a környezetből jövő jelzéseket.
Néha órákig tart, míg megszólalok ....
TE mire gondolsz reggel ?
Mert minden csönd más, minden könny, -vigasz,
Elfut a perc, az örök idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána.
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj,
Hidegen hagy az elhagyott táj,
Hogy eltemettük: róla nem tudunk,
Én mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk. "
/Reményik Sándor/
Ahogy az álom határán a tudatomba csúsztak reggel a szavak, amiket hallottam . . . . az érzés ami elárasztott . . . . az mind erről szólt ! :)))))))))
(mármint az életet illetően;-)))
Az élet szép, és én is szép vagyok !! :)))))))))))))))))
A reggel langyos és arany fényében úszva,
harmattól nedvesen ragyog a rozs s a búza,
s még őrzi az azúr az éj hűs illatát.
Kószálni indulok most céltalan: tovább
a part mentén, ahol rőt gyom virít, szegényes,
a pázsitos uton, melyet éger szegélyez.
Szél leng. Nagynéha jő csak erre egy madár,
csőrében csöpp bogyó vagy szőke szalmaszál,
s a víztükör fölött árnyéka fut tovább még.
Mély csönd.
Az álmodót úgy vonzza itt e tájék
szelíd derűje, mely el-eldajkálta rég
ábrándos álmait s ringatta kedvesét,
a fiatal leányt, kinek emléke - gyengéd,
hótiszta látomás - megzendül s földereng még,
s kit költő álmodik s a férfiképzelet
idéz rajongva, bár tán a világ nevet,
s kit végre megtalált, a Társat, Őt, a lelket,
kit lelke visszasír s azóta sem felejthet.
Szegzárdy-Csengery József fordítása
Hidd el megéri . . . . a reggelek meghálálják Neked, ha nyitott szívvel adod át magad . . . és megajándékoznak az üzenetükkel . . .
. . . 1/2 5 . . . halk csörömpölések . . . papucsos léptek surranó zaja . . . tompa, távoli lámpafény . . . beszédfoszlányok . . . lassan kúsznak a tudatodba . . . . arra ébredsz, hogy a torkodban a félelem növeszti a gombócot . . . . jaj . . . . hát itt vagyok . . .
. . . a lázmérő a hónod alatt . . . félsz . . . megmérik a vérnyomásod . . . félsz . . . 1/2 6 . . . vért vesznek . . . . írják a lapod . . . félsz . . . . bármit megadnál egy pohár vízért . . . valaki vigyen haza !! . . .
- Izgul ? Ne féljen ! Meglátja, hamar túl lesz rajta ! . . . .
. . .
. . . 1/2 5 . . . halk csörömpölések . . . papucsos léptek surranó zaja . . . tompa, távoli lámpafény . . . beszédfoszlányok . . . lassan kúsznak a tudatodba . . . .
. . . lassan eláraszt a fájdalmad . . . pirkad . . . fáj !! . . . de jó !! . . . élek . . .
. . . a lázmérő a hónod alatt . . . mindegy . . . megmérik a vérnyomásod . . . mindegy . . . . 1/2 6 . . . megszúrnak . . . . mindegy . . . . írják a lapod . . . ÉLEK . . . . nemsokára hazamegyek . . .
Az egyik legszebb reggel, igen, egy kis időutazás: tizenkilenc évvel ezelőtt. . . első szerelem. . . belváros. . . ébredés. . . forró kakaó, friss kalács. . . OMD-zeneszámok. . . és álmodozunk-nevetünk határok nélkül, felhőtlenül a reggeli nyárban. . . szülinapom van. . . és az örökkévalóságot érzem. . .
Amikor el sem hiszed, hogy amit hallasz, az tényleg az óra csörgése, és félelmetes mértékű erő kell hozzá, hogy az ágy csábító melegét felcseréld világosság realitására . . . .
Úgy érzed, szinte még be sem csuktad a szemed, és máris ki kell nyitni . . . . végigcsinálod a rutint . . . . de még órák múlva is veled az álom irracionalitása . . .
Lebegsz az időben . . .
később az emberek. És én akkor már órák óta ébren vagyok. :)))
Ilyenkor minden probléma eltörpül, és mintha megállna még az idő is.
És arra gondolok, hogy előttem hány ember tette ezt már, és utánam is hányan fogják tenni. Ettől olyan melankólikus hangulatba kerülök, de mégis örömet szerez.
Ez megtörténik minden reggel, hétköznap is. Megéri, mert egy csomó idegességet megspórolok azzal, hogy jó hangulatban kelek fel és így mindent gyorsabban intézek. Nekem is volt egy pár szép és romantikus reggelem amelyekre szívesen emlékszem, de alapjába véve nincs igazán affinitásom az ilyenekhez. Amit az előbb írtam, azonban nagyon sokat jelent nekem, én ezért szeretem a reggeleket.
Jó érzés, hogy szólnak egymáshoz az emberek, még ha csak egy topicon is.
Z
Az én részemről nem igazán szeretem a reggeleket . . . ott kell hagyni a jó puha ágyat és a kedvest . . . na jó, ha van aki csinálja a reggeli kávét, akkor annyira mégsem rossz. :o)
Nagy nehezen sikerült választanom . . . .
Az a leningrádi reggel, majd 20 éve . . . . amelyik nagyon gyorsan jött el . . . .
Nyár lévén talán ha két órát tartott a sötétség . . .
A Néva-part csodálatos. A felnyitott hidak alatt lassan úszó hatalmas hajókkal . . . a világos éjszakában sétáló emberekkel . . .
Padon ülve néztük, ahogy a világosság szétárad a folyón és a városon . . .
A szerelem pedig szétárad bennünk.
A legátlagosabb reggelben is van valami egyedi . . . például az álom utóíze más, vagy az első szó, amit hallok, az első gondolat, ami eszembe jut . . .
Esetleg egy kósza fény esik be más szögből az ablakon. . .
Más a téli reggel és más a nyári. . . .
Iskola időben a reggel egy álomban is végrehajtható rutinnal kezdődik: 5. 45: kipattanás az ágyból, tízórai, reggeli előállítás. 6. 10: Manó ledübörög az emeletről és innentől már változatosak a reggelek. Ha morcos, akkor zsörtölődik, ha jókedvű akkor jókat beszélgetünk, amíg eszik:) Néha még tanulunk is 10 percben. Aztán 6. 25-kor elrohan és akkor már csak az enyém a reggel, eldönthetem, mit akarok vele kezdeni. . . hogy berohanok dolgozni. . . hogy még otthon szöszölök. . . hogy csak bambulom a kertet. . . . kötögetek. . . .
A nyár az más. Akkor nem kell időre kelni. Ébredek, amikor ébredek. . . . Mások a júliusi reggelek a szikrázó napsütéssel, mások a bágyadt augusztusi reggelek. . . Ilyenkor mindig a gyerekkorom jut eszembe. . . .
Mások a reggelek, ha az ember nincs itthon. . . . A hideg, barátságtalan párizsi reggel. . . . azt nem szerettem. Aztán a sivatagi reggelek. . . ahogy a nap felbukkan a Hod Akhev mögül. . . . . de ott a naplemente is szép volt. . . . ahogy a cicáink döngették az ajtót már reggel hatkor, hogy éhesek:) És amíg rájöttünk, hogy hogy lehet elérni, hogy csak 8-kor ébresszenek. . . .
A szegedi reggelek. . . . ahogy az ember átsétál a régi hídon. . . . vagy végig rohan a Kárászon. . . . Azokat szerettem. És most is szeretem. . . .
Szóval rengeteg féle reggel van:)))) És alapvetően jók:) Mindnek megvan a varázsa. . . .