Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia, köszönöm,
a kép tavaly előtt készült Korzikán, barátokkal voltunk ott.
Most is így nézek ki, csak még soványabb vagyok, rengeteg problémából kifolyólag (meghalt az anyósom, beteg lett a lányom, elvált a fiam stb.stb. ) és én akkor rögtön nem tudok enni és aludni.
Most kezdem összeszedni magam......
em ket dolgot utalok a kulsomben. az egyik, hogy pocakos vagyok../ 4 gyerek/ . a masik meg, hogy tokas..
uuugy utaaalooom!
en lanykoromban tornaszlany voltam, kb.16 eves koromig. ez biztosan kihat a testre. nem olyan regen kerdezte meg tolem egy idosebb ferfi, hogy ugye sportoltam fiatalon...mert hogy meg most is meglatszik.
nagyon kellene kezdeni magammal valamit. nem igazan dieta lenne a jo. hanem valamit intenziven csinalni. fizikai melot vegzek..es megis szukseg lenne sportra is. nem sokat, talan 5-6 kilot kellene leadni.
sajnos ezzal a legnagyobb problemam..hogy mutve van a derekam gerincservvel. tehat szinte semmi se jo neki...
ja! meg a masik bajom az az atok ferjem... imadja, amikor dundi vagyok...ahogy elkezdek fogyozni...sort hoz, chipset, csokit....
49 kilo voltam. amikor megismert. most 65 vagyok../
/
de akkor volt a legboldogabb, amikor a 2. gyerek utan 75 /!!!!/ kilo voltam..
hogy lehet igy fogyozni????
Nahát, nagyon jól nézel ki!
Sőt, a családod is!
Hol készült a kép? Nem semmi hely.
Úszni én is szeretek, bár csak olyan műkedvelő módon tudok. Azt is már csak a Balcsiban vagy a tengerben. Az uszodában már sikerült összeszednem ezt-azt, azóta kerülöm őket.
Mikor a gyerekeim egész kicsik voltak, a lányom félt a víztől, a fiam nem. Aztán mégis a lányom tanult meg jól úszni, a fiam a mai napig nem tud rendesen.
Hát nem azt amit elvárok magamtól, de nem is vagyok kitartó.
A heti egy tornát - mert el kell menni - nem hanyagolom, de otthon hajlamos vagyok rá.
59 kg vagyok, (49 voltam amikor férjhez mentem) nem is ezzel van a gond, hanem az "átalakulással", feszesség, pocak, narancsbőr.....
Küldök egy fotót, a fiam nincs rajta...
Mindíg mozogtam, tornáztam gyerekkoromtól fogva.
Egy időben fittnessel foglalkoztam, de rájöttem, hogy az már sok nekem, majd kiköptem a tüdőmet. Ekkor jutott eszembe a hastánc. Nincs korhoz kötve, kellemes, nőies, testemet, lelkemet karban tartja.
Mindenféle korosztály és mindenféle alkat van abban a csoportban ahová járok
én mindíg igyekeztem magam elfogadni, és ma sincsenek önértékelési zavaraim, jóban vagyok magammal és ez a hangulatomon, és a felfogásomon meg is látszik
(azért nekem is vannak baromi rossz napjaim
pl.a tegnapi ilyen volt!)
Látod is magadon a hatást? Nekem az szegi kedvemet, hogy hetek óta tornázom, és semmi látszatja (szerintem). Ha jó passzban vagyok, én a ministeppert taposom (a szobabicikli nem férne el). Sajnos a csontkinövésem miatt fáj a sarkam, ezért most ezt hanyagolom. A gyaloglást azért nem, túrázni megyek sántítva is.
Én most is fagyos vagyok. A vérnyomásomat sosem méretem, de szerintem most is a béka feneke alatt van.
Callanetics-re, nagyon jó, meg ha jó "passzban" vagyok, szobabiciklizni is szoktam.
Én mindig olyan fagyos voltam, hogy őrület, most meg általában melegem van, ezért nem nagyon megy más.
Mire felmosok pl. ömlik rólam a víz, majd kiesik a szívem, néha felmegy a vérnyomásom, leginkább "lusta" szeretnék lenni
Úgy is mondhatjuk.
Ha nem tudunk aludni, traccsolunk?