Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi kerülne a fejfádra?
Torolt_felhasznalo_770932
Létrehozva: 2006. Április 7. 14:50
Hallottam hogy Huszáriknak
volt egy filmje ,ahol a fejfákra
nem a születés és a halál éve
került, hanem az az időszak
ameddig BOLDOG volt
az ember ,az életében.
Neked ez eddig
hány boldog éved,
hónapod, napod, órád volt?
Off
Ez a megpróbáltam megúszni de nem sikerült?
Azt mondod,
harmónia és enharmónia
?
Hogyan viselkedik valaki ÖNMAGA énjével egyensúlyban.
Bizonyos mopzzanatok valóban átíródhatnak.
Képzelj el egy szép nyaralást emlékeivel,
Majd az utolsó napon
ellopott bőrönd
milyen más képet fest az emlékeknek.
Aki nem boldog az Téved
Téved, mert rosszul választja meg a céljait.
Ha magasra teszi a mércét szorong
ha alacsonyra unatkozik
Off: Boldogság " szubjektív jóllét .
Az élettel való
megelégedettség. h
Hedonisztikus jóllét egyensúlya /+ -/ összhangja.
Akkor fogalmazzunk úgy, hogy nem a boldoggság időtartamát írnám rá ,hanem valami emlékezeteset, pl. Ady szavaival élve:
"S tudtam nagyszerűen, költősen szeretni,
Valaki számára egyetlenegy lenni,
Úgy- úgy elborulni részeg szerelemben,
Hogy bolond álmokban sem lehetne szebben."
Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.
Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.
Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.
Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.
A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol - és mindenütt leszek.
Szia Te borzasztó ronda, de nagyon jószívű ember ! Én olvastam ama könyvet, és nagyon szerettem,- és nem mondhatnám magam fiatalnak, különösen, ha a szemigazolványomat nézegetem,- épp ezért írtam, amit írtam,- többek közt "Bagolynak", aki nem ismerte az összefüggéseket a Notre Dame és Közted ! Nincs ebben semmi komolytalankodás, de aki épp csak huszonéves, attól nem elvárható a halállal való komolykodás, ne is tegyen ilyet, nem lenne egészséges és időszerű. Én pedig más megfontolásból nem akarok komolykodni a dologban, - minden napomat úgy élem, hogy a jelenben vagyok, nem kesergek a múlton, nem reszketek a holnap miatt ! Hidd el, ezt is nevezhetjük boldogságnak, és állítom, az vagyok ! Minden napnak vannak ilyen pillanatai, csak a többség nem veszi észre.......semmi köze az életkorhoz, az anyagi helyzethez, szerelemhez, vagy, hogy mit reggeliztél......
nem attól leszünk "komolyak", ha összeráncoljuk a szemöldökünket és morcos nyilatkozatokat teszünk......
üdv: egy antikbakfis korú nyanya
236 - ra:
Abban egyezik a véleményünk, hogy a boldogság nem egyenlő az elégedettséggel.
Másban nem.
Véleményem fenntartom.
A boldogság időszakát annak elmúltával tudjuk értékelni. Aki nem: az még benne van....
Jó neki!...
Komolytalankodtok, mikor tulajdonképpen ez nagyon elgondolkoztató topictéma lehetne.
Látszik, hogy fiatalok vagytok.
Én nem.
A tisztánlátás kedvéért:
Quasimodo a Notre Dame székesegyház harangozója volt.
Rettenetesen ronda, púpos, töksüket. De iszonyatos erővel rendelkezett.
Szörnyű kinézete alatt viszont egy nagyon jószívű EMBER volt....
utánaaaam!
Az eddigi életem lenne rajta annak minden fájdalmával, csalódásaival együtt is, mert azoktól lesz olyan szép a jó.
Ezen a siron nem ir mast csak a nevet es a ket evszamot....azt hiszem soha nem volt igazan boldog...
hupsz......ott lakik Quasimodo......
na, most fejtsem ki Neked ? nem fejtem,-
Ha hiszel a lelekvandorlasban, n nem irhatod fejfadra, hogy "igy meg nem jartam" - mert nyilvan igen, tobbszor is!
Mi van a Notre Dame-mal?
....azt nem mondtam, hogy nemhiszekbenne,-