Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pirulás
Torolt_felhasznalo_277344
Létrehozva: 2006. március 22. 07:16
Sziasztok !
Nagyon zavaró számomra, hogy hamar kipirulok. Nemcsak elpirulok valamin, hanem hamar melegem van és azonnal az arcomon jelenik meg apirosság. Mit lehet tenni ? Ha alapozót használok, vagy valamit, az segít ? Nem vagyok egy szépség és ez nem javít a helyzetemen.
Ha van valami ötletetek, várom !!
Köszönöm
Igen, önértékelési zavar, jól látod
Végig olvastam a topikot, és elcsodálkoztam, hogy mennyi sorstársam van. Azt hittem, én valami kakukktojás vagyok az emberek közt, de látom, hogy sokan kakkukolunk így
Én már 30 múltam, de még mindig elpirulok sok helyzetben. Olyanokban, amiket már előttem felsoroltak a többiek. Viszont már egyre ritkábban fordul elő nálam
Először is, ez a személyiség, a lélek problémája, tehát gyógyszerektől, krémektől nem várhatunk semmit. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy mindannyian kevés önbizalommal rendelkezünk, szorongunk biz. helyzetekben, kínosnak tartunk dolgokat, megriadunk külső hatásoktól, vagy éppen szégyelljük intim gondolatainkat mások előtt...
Nekem több dolog együttes alkalmazása segített:
-növeltem magamban az önbizalmat, amit leginkább mások segítettek elő, de el mertem hinni nekik, hogy jó vagyok, hogy helyt tudok állni...
-pirulós helyzetekben tudatosan törekszem arra, hogy laza legyek! Szerintem ez a legfontosabb: a lazaság. Hogy feloldjuk magunkban a görcsöket. Erre jó módszer a mély légzés. Meg az is, hogy megpróbálok tök hétköznapi dolgokra gondolni, a tágabb környezetemre figyelni. A pirulást kiváltó személyeket meg elkezdem egy külső szemlélő szemével tanulmányozni, tök semlegesen. És próbálok vidáman nevetve állni a problémák elé.
Nem tudom, mennyire érthető, amit itt összezagyváltam
A lényeg, hogy én amióta tudatosan törekszem a lelki egyensúlyomra, a nyugalomra itt belül, a világ elfogadására úgy ahogy van, amióta nem az a legfőbb célom, hogy másoknak megfeleljek, amióta a saját hibáimat is megszerettem - azóta egyre kevesebbszer pirulok el. Pedig nem is ezért csinálom mindezt
Sziasztok!
Látom mások is küzdenek ezzel a problémával,nem csak én.Igazából én azóta tudok arról,hogy elpirulok,mióta a barátom szólt már többször is.Közben meg ha mondja,még inkább próbálom elnyomni,de nem sikerül.Vannak emberek,akikkel ha váratlanul szembe találkozok az utcán,rögtön érzem,hogy vörösödök.Pedig nincs velük semmi gondom-egy-két kivételtől eltekintve-és mégis.Ilyenkor szerintem tudatalatt úgy érzem,hogy ők "felettem" állnak ,pedig nem.És ami rossz,hogy nem olyan bájosan pirulok el,mint sokan az orcájukon,hanem az egész fejem a homlokommal együtt cékla.Talán a nagyon erős önkontroll és önszuggerálás segítene.Szóval biztos vagyok benne,hogy önértékelési zavarokkal van összefüggésben.
Én is mindig elpirulok, sőt elvörösödök ha a középpontba kerülök!A legrosszabb az, hogy foltokban vörösödik ki az arcom, sőt az egész dekoltázsom, nyakam, karom!Ami tényleg aggasztó, az hogy tanár leszek hamarosan(most végzem a fősulit) és nem tudom mi lesz velem ha ki kell állni 20-30 gyerek elé!!!Amúgy azt olvastam, hogy Londonban van egy rutinműtét amivel megszűnik a pirulás és mindössze 4ezer ft, de sajna itthon még szerintem nem csinálnak ilyen műtétet!Kár, mert azonnal elmennék!!!
Megadom msn cimem, és aki úgy gondolja, irjon nekem.
imotoros86@hotmail.com
Azért jó lenne ide is gyakrabban felnézni, és segiteni, ill. megosztani egymással tapasztalatainkat!!!!
Sajnos én is ilyen problémákkal küzdök, kb. már 4-5 éve, de még mindig nem sikerült megtalálnom az "ellenszert". Voltam pszichológusnál is, nagyjából azt mondta el, amit eddig is tudtam.
Nálam is ilyenek a tünetek, ha meleg van azért, ha hideg van azért, ami hát elég zavaró. Úgy vettem észre, hogy nálam egy kicsit helyzetfüggő a dolog. Nem minden helyzetben jövök zavarba. Ha gondolok rá, ha nem. És egyáltalán azt nem értem mi válthatta ezt ki belőlem, illetve mindenkiben. Ennyire nincs önbizalmunk?
Végül is MEPA igazad van, egyáltalán nem negativ, csak ha minden napossá válik, akkor már valóban eléggé zavaró. Az emberek nem tudják eldönteni, mi okból pirulsz el, pedig tényleg nem történt olyan helyzet ami ezt megengedné, te mégis. Na ezaz, ami rettentő zavaró.
PL. azt sem értem miért van az , hogy ülök a szobámban, zenét hallgatok, vagy éppen pihengetek, és érzem, hogy elkezd melegedni az arcom.
Minden esetre mi is emberek vagyunk, egy kicsit más bőrszinnel.
Ja, irt nekem egy 24 éves Éva nevű lány, ugyan ilyen gondokkal, erre a cimre(imot86@tippnet.co.yu), ha magadra ismrsz kérlek irj, sajnos nem tudtam válaszolni.
Csak most találtam erre a blogra, remélem még megnézitek néha.
Szóval, én is könnyen elpirulok ha zavarba jövök, pedig 42 éves vagyok. Nem gondolom, hogy a korral elmúlik, viszont már sokkal könnyebben kontrolálom.
Ha érzem, hogy jön a "melegség" elkezdek szabályosan mélyeket lélegezni. Ilyenkor próbálok csak a lélegzetemre koncentrálni ( amennyire lehet).
Így is sokszor elpirulok, viszont valahogy hamarabb elmúlik, és nem jövök még attól is zavarba, hogy zavarba jöttem. Szóval értitek.... Próbáljátok ki..nekem bejött.
Én is csatlakozom hozzátok, sajnos azonos problémával kűzdünk. 23 éves lány vagyok, a pirulás kb. 14-15 éves korom óta tart. Nem tudom, miért kezdődött el, de elkezdődött és ez a lényeg. Rám általában akkor tör a pirulás, ha sokan figyelnek rám, kiemelnek a tömegből vagy ha olyan emberrel beszélek, akinél már egyszer elpirultam, mert akkor legközelebb is el fogok. Még telefonban is....nagyon-nagyon utálom. A középiskola 4 éve azzal telt, hogy egy pár osztálytársam nap mint nap azzal szórakozott, hogy elpirulok. Nem tudok sajnos hozzászokni, de annak nagyon örülök, hogy rátok találtam!
szia
próbáldmeg tök vörösre festeni az arcod és menj el egy
boltba vagy bárhova és megtudod milyen cuki
főleg mégha ki is gúnyolnak vagy megjegyzéseket tesznek rád
akkor ,hogy fog tetszeni
sziasztok
sajnos énis mindig elpirulok azt hittem,hogy csak én vagyok
ilyen kellemetlen helyzetben
nekem már a hidegtől is tök vörös lessz az arcom
nekem is nagyon gáz ez a birulás...
én nem arcon hanem a mellkason. társoságba vagyok, vagy itthon egyedül ideges leszek valamiért kipirul a dekoltázsom.
szerintem borzalmas mindig kérdezgetik hogy mi az ott nekem, alleriás vagyok e a nyakláncomra van leégtem a szoliban? ...
sziasztok!
ajj, nem értelek titeket...szerintem olyan cuki, ha valaki elpirul
de most tényleg. én nem tudok elpirulni, egyáltalán nem, sohasem sikerült, se melegben, se idegességemben, egyáltalán...soha. pedig néha úgy szeretnék...szerintem aranyos, abszolút nem negatív.
Sziasztok!!
Engem is nagyon nagyon zavar h. mindig elpirulok..már nemtudok ellene mit tenni...akárkivel..akármiről bezsélek, főleg ha iegen, vagy keveset találkozunk, akkoris elpirulok!
Annyira rossz..mindig próbálok vékonyabb ruhákat felvenni, v. kinyitni az ablakot valahol körülöttem, h. a hideg által ne piruljak el! Már betegesen fogdosom az arcom, és nézek tükörbe mindig, akárhol vagyok, h. vajjjon most elpirultam e, vagy azért van iylen melegem
annyira ciki..főleg ha v.mi olyasmi témáról van szó..rögtön piros leszek, és ezt mások is észreveszeik! Gyakra még a szüleim előtt is hót vörös leszek, mint a rák ! 
(( Kérlek segítsetek valahogy,mert már nagyon nagyon rossz!! És nem bírom elviselni !! Köszönöm
Sziasztok!
Jaj, gyerekek, bárcsak ne lenne a világon a pirulás
Én is ezzel a gonddal küzdök és gimibe járok, ami meg egy szörnyű dolog, mert ott igen erősen kiröhögik az embert ha elpirul. Olyan a fejem ilyenkor mint egy piros paprika
Igy már valamivel könnyebb, hogy nem vok egyedül, de ez sem soakt változtat a dolgon
Érdekesség: Tegnap volatm egy tréningen, ahol kb. 15- en adtak elő rövidebb előadást. 15- ből kb. 10- nek piros volt a feje, a többi is zavarban volt: vagy állandóan a plafont nézte, vagy dadogott, elcsuklott a hangja. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy másoknak sem könnyebb, és másik is elvörösödnek. Lehet, hogy mi magunknak sem kellene akkora problémának látni ezt a pirulás dolgot. Nekem igazából akkor kellemetlen, amikor érzem is belülről, hogy egyik pillanatról a másikra nagyon melegem lesz. A melegséget nem mindig érzem a pirulásnál, de azok a legrosszabbak, amikor piros is vagyok, meg melegem is van.
Önbizalom: hát arról én is még csak hallottam.
100%- osan igazat adok ÍgyJó- nak abban, hogy belülről kell jönnie a megoldásnak, csak még azt nem tudom, hogy hogyan.
Azt nem vettétek észre, hogy első alkalommal, amikor megszólít titeket valaki, akkor biztos, hogy elpirultok, aztán ha már néhányszor beszéltetek vele, akkor észreveszitek, hogy nem "harap"
, és akkor könnyebb vele kommunikálni? Van egy idős bácsi a házban, aki minden alkalommal mond nekem valami kedveset, amikor találkozunk. Az első néhány alkalommal valósággal menekültem előle, aztán mostanra megszoktam, mindig mondok neki valami kedveset én is pirulás nélkül! 
A másik szitu, ha egy embernél több előtt kell beszélnem. Amíg egy ember néz velem szembe, akkor általában
nincs baj, aztán 2 szempártól felfelé kezdődnek a gondok...
Sziasztok!
A tökéletes megoldás Te magad vagy. A szakember abban segíthet, hogy hogyan találd meg magadban a megoldást. Mert ott van. Legbelül.
Ha mástól várjátok a megoldást, az nem jó irány. Az önbizalmat pedig sosem árt erősíteni.
Én már a szabadságomat éreztem veszélyeztetni a gátaktól, feszélyezettség érzésétől önmagamban... és fellázadtam - önmagam ellen.
Te még nem érzed néha úgy, Zsizsizsi, hogy "nehogymármégvásárolnisevásároljaknyugodtan?!?!?"... de ugye tudod, hogy ezért az érzésért nem az a "hibás", aki véletlenül ugyanoda jár vásárolni, ahová Te, és még az ismerősöd is...
Légy lazább, járj a saját kedvedben, élvezd az életet és fogadd el magad, akkor is, ha nem olyan az arcod színe, mint amilyet Te szeretnél. Kezdeményezz szituációkat, amelyben eddig kényelmetlenül érezted magad. Éld át, hogy igen, a lényed, a mondandód akkor is épp olyan fontos és értékes, ha történetesen piros arccal mondod el. Mert ez így is van. Hidd el, hogy gyakorolni kell, és ha önszántadból elémész a helyzeteknek, egyre könnyebb és könnyebb lesz. Lepd meg a környezetedet. Mára már kiszámíthatóvá váltál, és akiket "szórakoztat" (szegények) a Te zavarod, azok igencsak meglepődnek majd, ha visszakérdezel egy "milyenszépszínedvan" szituációban: "Tehetek érted valamit, hogy ne zavarjon Téged az én arcom színe???" "Szeretnél erről még beszélgetni, vagy kereshetünk valami izgalmasabb témát, ami mindkettőnket érdekel?" "Szívesebben venném, ha átsegítenél ezen a helyzeten, ha élcelődsz, csak rosszabb lesz..." és még folytathatnám... Ugye érzitek, hogy meglepődnének? Hát rajta, nem kell, hogy féljetek, szabadon, lazán, mosolygósan... menni fog! 
Csak egyszer próbáljátok ki, a kedvemért 
, és rá fogtok kapni az ízére!
Várom az élménybeszámolókat...