Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Internetes ismerkedés
Torolt_felhasznalo_510458
Létrehozva: 2006. március 1. 10:59
Gondoltam elmesélem eddigi kudarcaimat az internetes párkereséssel!
Nagy lendülettel indultam most viszont ott tartok jobban kiábrándultam a férfi nemből, mint valaha.
Voltak néha kellemesnek induló pillanatok de inkább kudarc lett a vége.
Inkább olyan leíró formában szeretném közzé tenni….gondoltam hátha ebből tanulhatnak a magányos nők.
7 hónapi szingli sorsom illetve inkább érzéseimet, valamit, tapasztalataimat.
Sajnos inkább negatív mint pozitív véleményemet.
Nagy lendülettel indultam most viszont ott tartok jobban kiábrándultam a férfi nemből, mint valaha.
Voltak néha kellemesnek induló pillanatok de inkább kudarc lett a vége.
Inkább olyan leíró formában szeretném közzé tenni….gondoltam hátha ebből tanulhatnak a magányos nők.
7 hónapi szingli sorsom illetve inkább érzéseimet, valamit, tapasztalataimat.
Sajnos inkább negatív mint pozitív véleményemet.
1 cukrászdában találkoztunk ittunk 1-1 teát és ettünk 1-1 sütit amit a végén nekem kellett fízetnem.
Mert elmondása szerint otthon felejtette a pénzét.
Megígértem hogy válaszolok.Na megvolt az elő nlc-s randim.Szóval nem jött be.Az etikett szabálya szerint illet volna meghívni modjuk egy kávéra, de ha nem is tetszettem neki akkor is a buszmegállóig illet volna elkísérni.Ő kocsival volt.
Sarolta
Ha eltalál a szíkra akkor ott mindennek vége.
És ha csak az egyik ember szikrázik akkor tovább kell tudni lépni.
De azt hiszem az egyoldalú szerelmen a legnehezebb tovább lépni.
De lehet azért mert soha sem lett a milyénk.
Mert mi emberek ha valamit megszereztünk már annyira nem tudjuk értékelni...
én a kölcsönös szerelemre gondoltam...
nagyon negatív vagy! mint írtam már nekem is történt már az életemben olyan, hogy valakibe én voltam szerelmes és belém nem lettek.. mégse utáltam meg.. a szerelmet nem lehet kierőltetni, az megmagyarázhatatlan!
Még annyit: direkt nem raktam fel magamról fotót, meg is mondtam mindenkinek, akit érdekelt, hogy miért: rólam még nem készült olyan fotó, ami nekem legalább egy kicsit tetszett volna, nem vagyok egy fotogén tipus, pedig amúgy nem vagyok (túlságosan
 
ronda... Akkor pedig hogy várjam el egy idegentől, hogy neki tetsszen??? A saját esélyeimet rontottam volna
Aki így is kiváncsi rám - ám legyen! MEGÉRDEMLI A SORSÁT!!
Köszönöm mindenkinek, aki jót kivánt nekem-nekünk. Igazán ránkfér, mindkettőnkre, elhihetitek
Te valamit nagyon félreértettél!
én egy szóval sem mondtam hogy úgy élvezze az életet, hogy azzal másnak fájdalmat okozzon, vagy ne törődjön a másik érzéseivel!
Miközben a saját hibáinkat észre sem vesszük.
Ez olyan furcsa emberi hozzá állás.
De ez azért van, mert mindenki más és más, de éppen ezért olyan szép az élet.
Mert több fajta emberrel találkozunk!
Mindenkinek más erkölcsi feltételei vannak.
Szia!
Ez így helyes, nem is szabad eltitkolni semmit!
Előbb-utóbb mindenkire rátalál a szerelem!
a szerelem mindig csak úgy jön, megmagyarázhatatlan
jó volt olvasni a történetedet, légy sokáig ilyen boldog!
De soha sem tudható mikor érkezik a nagy Ő!!!
GRATULÁLOK és kívánom légy nagyon boldog!!
Sziasztok,
Nem olvastam végig a topicodat, de az biztos, hogy mindenképpen időbe telik, amíg az ember társat talál
Én nem szoktam hazudni magamat illetően, és nem ovodáskori képeket rakok fel magamról.
Mondjuk ez az öszinteség alaposan megszűri a jelentkezőket, tekintve hogy nem vagyok egy égi meszelő, és a fogyatékosságomról nehéz úgy írni, hogy tulajdonképpen ez egy pozitiv dolog
Viszont a való-életben vannak barátaim/ismerőseim akiknek még soha sem okozott problémát a fogyatékosságom. Teljesen természetesen kezelik ezt.
Szóval tudom, hogy igy sem teljesen reménytelen a dolog, és ha párt nem is, de barátokat már találtam a neten
...csak biztatásként az én történetem: 2003 nyarán regisztráltam itt, az nlc-n, társkeresés miatt. Gondoltam, ezt is kipróbálom. Jött néhány levél, volt 1-2 találkozás (tényleg gáz volt...) Aztán én is szétnéztem a bemoldalak között. Írtam egy fényképes bemoldalra levelet. Jött válasz, elkezdtünk e-mailezni egymással. Aztán megadtam a telefonom, felhívott. Aztán azt mondta, hogy kiváncsi rám, találkozzunk. Ide utazott (én Budapesten lakom, ő 200 km-re). Elment mellettem úgy, hogy a fotó alapján nem ismertem meg (ő nem kapott fotót rólam). Amikor megláttam az első gondolatom ez volt: Úr Isten! Hogy fogok én megszabadulni ebből a szituból?? --De azért sétáltunk egyet, beszélgettünk. Hazautazott. Na, ennyi...gondoltam. Két nap múlva azzal jött, hogy hiányzom neki. Újra találkoztunk, séta. Egyszer csak megfogta a kezem (elég nehezen szánta rá magát...) és én úgy éreztem, hogy nem akarom, hogy többé elengedje!!! Úgy egy órás kézenfogva sétálás után jött az első csók. Még most is érzem! FANTASZTIKUS VOLT!!! Megszünt a világ körülöttünk, röpködtek a szikrák. Egészen addig azt hittem, hogy velem ilyen már nem történhet (sok-sok év egyedüllét után...) Egy csapásra szerelmes lettem! Hogy mitől? Fogalmam sincs!!! És ez a mai napig tart, sőt az idővel még súlyosbodott is a dolog, totál egymásba zúgtunk, minden este a telefonban sóhajtozunk, hogy mikor találkozhatunk újra. PEDIG AZ ELSŐ TALÁLKOZÁSUNKKOR ÉN IS BECSAPVA ÉREZTEM MAGAM A FOTÓ MIATT!!
Szóval: csak bátran tovább, vannak még csodák. Mint azt itt már többen is elmondták....
a boldogság?
egy rövid ideig tartó érzelmi állapot
Mert én valahol itt tartok most........
Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogyan a legtöbb ember elképzeli.
Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, 3000.-ért egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi!
Mennyire nem lenne ez így jó!
Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy a férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jó kedv!
Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!
Legtöbben egy életet töltünk el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan keresgéljük a boldogságot.
Terveket dolgozunk ki gyűjtjük a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával!
S mire véget ér az életünk, vissza tekintve rá lell jönnünk! L
Boldognak is kellet volna lenni, közben.....
S erről megfeledkeztünk!!!!
Szia