Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Titokzatos. Eberhardt látnoki képességgel rendelkezik, többször felfedeztem már. Most kerestem elő naplóm részletét. Tegnapelőtt volt kerek egy esztendeje, hogy írtam: "Karomra hajtott fejjel hallgatom Mozart muzsikáját és majdnem belehalok."
Nagyon különös. Egy éve szól szívemben bot fülem helyett a muzsika. Azóta része életemnek. Azóta forrása a gyönyörűségnek.Jutka írta reggel:
Fejem a hegedűre hajtom
És szívem belétemetem,
Most olvad, mint a gyöngy a borban,
Egy dallamba az életem.
Katám, lényege, hogy humoromnál maradjak: semmit sem szabad! Ezért aztán elrontom folyton! Valójában lavírozok egyik módszertől a másikig - eredmény nélkül. 72 kilogramm alá képtelen vagyok menni, persze, magamat okolom érte, szerencsére, anélkül, hogy "bűnözésnek" tekinteném. Mert más sem hiányozna, mint valami hülye bűntudat! Na, az aztán hizlalna, egészen biztos!Megismertem a kényszeres evés borzalmát, amikor a legmélyebb gödörben voltam.
Belevágok a 90 naposba, de nagyon elromlik tőle a kedvem másfél-két hét alatt. Egyszerűen rosszkedvű leszek tőle, és, nemrég tudtam meg, minden rák így van vele, ha egyszer rosszkedve van, akkor nagyon rosszkedve van. Új önismereti tény. Nem „saját” hülyeség. Pedig nem borzalmas a diéta, lényege, reggel gyümölcs, amit máskor is érdemes betartani, aztán négyféle nap következik, fehérje, zöldség, szénhidrát és gyümölcs. Egyáltalán nem vészes. Már a feketekávét is megtanultam ismét üresen, keserűen inni, mint ahogy ittam szinte egész életemben, mert „adtam” magamra, aztán egyszer csak, persze a klimax után, értelmetlennek találtam a folytonos résnél levést, és most ennek iszom a levét.
Nos, megelégelem a 90 naposat, áttérek a Norbi félére. Könyvét bújom, lelkesedek. De aztán mégsem jó.
Na, átnyergelek a fehérjediétára, semmi szénhidrát, csak például halászlé vagy sonkásrántotta kenyér nélkül. Vacak.
Mindehhez hozzátartozik, hogy szinte mindent tudok a fogyókúrákról, az egészséges életmódról, a gyógyírtó ételekről, sőt, van könyvem a negatív kalóriájú ételekről is, bazi drágán vettem anno, még talán az átkosban, és megtudtam belőle, hogy negatív kalóriájú, aminek tápértéke annyira kevés, hogy az emésztés több energiát von el, mint amit az étel ad. Például petrezselyem zöldje. Bumm.
Az egészséges életmód 8 hetes programjából és társaiból legalább annyit megtanultam, hogy zárjam ki életemből a napi politikát, a televíziók hülye műsorait, de a séta, az már nem megy! Utálok sétálni. A kertben dolgozni szeretek. Most cipeltem le föntről egy hatalmas növényt, tudom, nagyon káros egy idős gerincre, de megoldottam, és szívesen tettem. Ezek nem esnek nehezemre. Talán egyebek azért, mert többségükben olyan dolgok, melyekhez társ kellene. Barátnőim viszont távol élnek, a közelebbi 21 kilométerre, Újpesten. Zsófim szerint a baj, hogy nincs igazi motiváció, ha valakinek tetszeni akarnék, más lenne. Azt megerősíthetem, hogy az egészségügyi érvek, a magas vérnyomás, s cukorbaj és társai kevéssé ijesztenek, annál is inkább, mert egyelőre nagyon rendben vannak. Egyszerűen teljesen egészséges vagyok.
Na, kipihentem a cipekedést, folytatom a téliesítést, mint Kusza, aki, hála a Jó istennek, és leginkább Kuszamuszának, felhívta rá figyelmemet. Köszönöm. Bár csodaszép napsütéses időnk van ma még.
Nekem eveken at okozott fektorest, hogy a fuszernovenyek angol nevet az otthoniakkal azonositsam- nem mindig ennyire konnyu, mint a safrany eseteben... Orommel latom otthon is mennyire elterjedt megint a hasznalatuk- visszajottek nagyanyaink korabol! Mikor en kezdtem fozocskezni a hetvenes evekben, ez nem egeszen volt igy. Ma, ha otthon vagyunk folpakolom Kotanyi finomsagait- igy hoztam egyszer gyozedelmesen a csombort- borsikafuvet- vegre azt is magamenak tudhattam! kesobb derult ki, hogy "summer savory" neven igen jol ismert itt is...azaz, orrom elott volt, csak nem tudtam. Most kedvemre duskalhatok benne... /Persze csak nagyon keves etelbe hasznalom.../
A fuszerek hasznalata szinte meghatarozoja az etel "hovatartozasanak". Mi magyarok egeszen mas izkombinaciokat kedvelunk, hasznalunk mint errefele...es eppen a belerakott izesitok miatt- hiszen a nyersanyag szinte ugyanaz...
Nagyon szeretem az indiai, marokkoi izeket, a spanyol, francia, gorog konyhat...olaszt... azsiait. DE a magyar konyha szerintem ugyanolyan "vilagszinvonalu" . Meg szerencse, hogy ez egy kozismert igazsag...
Klara szivem, elnezest, hogy kora reggel mar megint fozni kezdtem- talan mert eppen a piac fele indulok hamarost, csak egyelore tul sotet van- Ugyan meseld mar el mi a dietad lenyege...mit szabad, mit nem???
Fejem a hegedűre hajtom
És szívem belétemetem,
Most olvad, mint a gyöngy a borban,
Egy dallamba az életem.
Köszönjük, Eberhardt! Nagyon szép!
Kolcseynek eme verset mindig kedveltem...ugy ereztem nagyon sok igazsag van benne a remenytelen remenykedesrol, illuziokrol. Pedig milyen regen irta koszorus koltonk...megis aktualis.
Allegoriak, koltoi kepek kavalkadja...
A mellekelt kep multkori kirandulasunk elvarazsolt fai kozt keszult. Meg szeptember hajnalan, a balnanezes kozben.
Sáfrány (Spanyol sáfrány)
(Crocus sativus)
Vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer: az ételt néhány szál is aranysárga színre festi.
Régi fűszernövény, ükanyáink mindennaposan használták levesek, mártások színezésére, ízesítésére. Mivel a fűszer a virág bibéje, gyűjtése nagyon fáradságos munka, ez indokolja rendkívüli drágaságát. a sáfrány hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében.
Spanyolország bizonyos tájékain elterjedt zsirdús ételek fogyasztása azért nem okoz gondot, mert konyhaművészetük gazdagon alkalmazza a sáfrányt, melynek krocetin nevű anyaga csökkenti a koleszterinszintet. Szívhatásait erősíti vérnyomáscsökkentő hatása is.
Borsos árát magyarázza az is, hogy termesztése sem egyszerű: liliomszerű virágai rejtik a három darab sárgás-narancs színű bibét, melyek a valódi kincs hordozói. 160 000 virágra van szükség egyetlen kilogramm fűszer nyeréséhez.
Nyugodtan helyettesíthetjük sáfrányos szeklicével.
Sáfrányos szeklice
(Carthamus tinctorius)
(Pórsáfrány, olajözön, amerikai sáfrány)
Nevezik még vadsáfránynak, festővirágnak is. Mint a változatos elnevezések is sejtetik, ez egy kevésbé nemes változat magas zsír- és olajtartalommal, ezért egyes országokban nagyban termesztik. Hazánkban is ezért terjedt el levesek, főzelékek, mártások ízesítésére, színezésre. Olcsóbb, kiválóan pótolja az eredetit, s ami igen fontos, nem káros az egészségre.
A fűszert a növény virágából kicsipegetett szirmok adják. Lángvörös, gyenge illatú, kesernyés ízű növényi fűszer: Ősidők óta használják ételek színezésére, sáfrány helyettesítésére. Sárga festékanyaga vízben, a vörös zsírban oldódik.
Azt tartják, hogy a sáfrányt megfelelő mennyiségben fogyasztó személyek hosszú távon pénzt takarítanak meg, hiszen e gyógynövény csökkentheti a szívrohamok kialakulási kockázatát.
visszajottem, mert talaltam valamit...
Krókusz vagy sáfrány (latinul crocus), család: Iridiaceae (fel)
A sáfrány neve az arab eredetű za’faran szóból származik. Jellegzetes mediterrán növények, mert 80 fajuk közül a legtöbb a Földközi-tenger medencéjében és a Közel-Keleten található. Kultúrtörténetük az emberiséggel egyidős, hiszen már egyiptomi papiruszok és a Biblia is említik. Legismertebb a jóféle sáfrány (Crocus sativus), amely évszázadokon keresztül a ritka, értékes fűszer, a sáfrány alapanyagát adta, de gyógyászati szerepe is kiemelkedő volt. Angliában már a 1300-as években megjelent és a középkorban az európai kereslet tetemes részét Essex tartomány kertészetei elégítették ki. Mára a termelés nagy része már Spanyolországban történik, ahol a növényt még a mórok honosították meg a középkor derekán. A hagymáját régen nyersen és főzve is fogyasztották Törökországban. Magyar-országon négy ritka és védett faja ismert: a fehér sáfrány (Crocus albiflorus), a tarka sáfrány (Crocus reticulatus), a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) és az illír sáfrány (Crocus tommasinianus).
A legismertebb nagyvirágú kerti fajtákat a tavaszi sáfrányból (Crocus vernus), míg a korán nyíló kis virágú fajtákat a korai sáfrányból (Crocus chrysanthus) nemesítették ki. Főleg kora tavasszal virágzik, de számos fajuk ősszel hozza színpompás virágjait. Talajra nem igényesek, a napos és elvirágzás után a száraz helyet kedvelik, de egyes fajok a nedves környezetet is elviselik. A virágai jelennek meg először és csak utána hozza hosszú, keskeny, csíkos leveleit. Tömegesen, foltokba ültetve mutat jól, alkalmas erdei hatású kert kialakítására. Fák alá és gyepszőnyegbe is ültethető, mert még jóval a fák belombozódása vagy az első fűnyírás előtt elvirágzik.
Crocus imperatiCrocus ligusticusCrocus nudiflorusCrocus ochroleucusCrocus speciosusCrocus tommasinianus Lilac BeautyCrocus biflorusKorzikai sáfrány - Crocus corsicusAranybrokát sáfrány - Crocus angustifoliusJó éjt! Webi!
Kuszám, elköszönök Tőled is. Te barangolsz tovább a neten, érezd jól magadat. Csodás az iwiw! Rátaláltál a kedves ismerősre! Néhány összejön, az már nagyon nagy dolog! Jó éjszakát! Szép álmokat!
Volt egy rövid időszak, amikor többször találkoztam Valcsival, ő már Szergejjel élt, aztán leköltöztek Kecskemét mellé, tanyára. Náluk jártam az utolsó esték egyikén, mielőtt elmentek. Fergeteges este volt! Szergej úszott a boldogságban, hihetetlen humoros sóműsort adott elő nekünk. Katonai kezeslábasba volt öltözve, katonai bakancs, Valcsival fetrengtünk a nevetéstől! Sajnos, a részlelteire már nem emlékszem, csak úgy általában, ahogy rohangált, kúszott, szökdelt, meg mit tudom én, mit csinált a hosszú, boldog fiú. Arról győzködött, hogy hozzám katonai terepjáró illene, rózsaszínű, forgó radarral a tetéjén. Különös Krisztus szobrot mutatott, mozgott keze-lába, ördöglakatra emlékeztetett.
Vali mondta, Szergejnek már megvan az útlevele, övét várja. Félt, nem kapja meg. Mondta, ha Szergej egyedül indul el, soha többé nem jön vissza. Megérti. Elengedi. Orosz szíve mindig Franciaországba húzta.
Nem olyan nagy munka az a sütés. A fagyasztóban van hály, mi is baracklekvárral szeretjük. A tetejét bemártom tolyásfehérjébe, majd cukros dióba. Az unokákkal nincs semmi gondom, már nagyok. Ádám 15 éves, Benedek meg most dec. 9-én11. Csak annyi a baj velük, hogy a számítógépen vesznek néha össze.
Mélyen és jól alszol. Ez következik ebből.
tudom, hogy nincs alom nelkuli ejszaka, de en mar regen magamtol mindig ugyanabban az idoben ebredek, es semmi alomra nem emlekszem. regebben alom-dus ejszakaim voltak, zaklatottan aludtam, es ejjel sokszor felebrentem, igy tele voltam alom-emlekekkel.
arol nem isz szolva, hogy pattanas ki az agybol, es rohanas a munkahelyemre, ez a reggeli programom.
nekem is ismeros, majd csak leesik a tantusz...
Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: "Ne menj el, mesélj" -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.
mindenesetre a vers illik az estenkhez.
Na, tessék! Kiselőadás! Ilyenkor inkább magamnak mondom ám, hogy összegezzem saját számomra a témával kapcsolatos ismereteimet, gondolataimat.
Katának is kedvenc virága, májusban számára fényképeztem eszeveszetten egy csokorral. Küldök belőle Neked. És képzeld el, van gyönygyvirágkölnim! Nagyon olcsó volt, afféle pacsulinak tekinhető, de imádom. Emberek közé nem megyek vele, de itthon néha magamra teszem, és különös benne, nem lehet hozzászokni, újra és újra elkábít az illat. ... Lám, lám, ilyen kisded szórakozásaim vannak ... ilyenkor szoktam kérdezni József Attilával, "mi jöhet még?" Ugye, Te vagy szakértője a költőnek, a Thomas Mann üdvözléséből van? Igen? Néha kissé babitsosnak találom, ezért vacillálok.
nem illik a temahoz, de a sivatagrol eszembe jutott egy abszolut vicc. ket porszemecske repul a sivatag felett:
- leszaljunk? , kerdezi az egyik a masikat.
- ebben a tomegben?, valaszolt a masik.
Hát ez az! Ilyen hagymákat vagy gumókat - eszembe jutott a szakszerű meghatározás, ma olvastam a Google-n - hagymagumókat! kaptam Katától. Meg kell várnom a levessel a februárt! Nincs mese!
E kép már ismerős a topicon. Számodra talán új. Harmadik éve él velünk a kis veréb, Csipcsip, őt eteti Beni.
Ezek a fránya vesszők! Némelykor hiába tűnődöm, mondatrészeket választanának el, vagy két mondatot. Kellenek-e vagy sem. Mint most is.
Tegnapelőtt vettem egy új helyesírási szabály könyvet. Isteni csemegék vannak benne. Majd alkalomadtán idehozok egy-egy szép példát. Nálunk Csínomjank a nyelvész. Sajnos, mostanában ritkán jön. Pedig nagyon kellemes, szellemes és fontos tagja társaságunknak. Hiszen tudod! Ő hozott ide Téged!
Mondd, honnét veszed azokat a gyönyörűszép képeket?
Hilad második ajándéka:
Két barát ment a sivatagban. Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, és anélkül, hogy szólt volna bármit is, beleírta a homokba: "Ma legjobb barátom lekevert egyet!"
Mentek tovább, oázishoz értek, elhatározták, megfürödnek. Az a barát, aki a pofont kapta, fuldoklani kezdett, és a másik kimentette. Magához térve kőbe véste: "Ma legjobb barátom megmentette életemet!"
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette társát, megkérdezte:
– Mikor megütöttelek, homokba írtad. Most meg kőbe vésted. Miért?
A másik azt válaszolta:
– Amikor valaki megbánt, azt csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat. De ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el.
Tanuld meg sérelmeidet homokba írni, jó szerencsédet pedig kőbe vésni!
Most Hilad ajándékait adom át, másik topicról kaptuk tőle. Köszönjük!
"Azt mondják, különleges emberrel találkozni, akit tisztelsz, egy pillanat műve. Megszeretni egy nap elég, de az illető elfelejtéséhez már lehet, hogy kevés az élet."
Gyönyörű és igaz.
Csokonai Vitéz Mihály
A reményhez
Földiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak REMÉNY!
Kit teremt magának
A bóldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan. --
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig ültetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt,
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
LILLA szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zöld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Ó! csak LILLÁT hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, ó, Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem földbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt. --
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák! --
Isten véletek!
(1803)
Katám! Múltkor idéztél egy verset. Nekem szintén nagyon emlékezetes. És aktuális a napokban. Idehozom.
Elment Gregor József. Legyen számára könnyű a föld.
Olyan nincs...kenyeret azt MINDENKI fogyaszthat! Ne add a fejed olyan fogyokurakra amiknel egy -egy etelfajta TILTVA vagyon!
Ha azt mondod limitalt mennyisegben / KET SZELET ?!!/ es csak teljesorlesu, egeszseegs fajtat- az mas. Az rendben.
A TILTO es megszorito es lehetetlen dietakat nem lehet betartani. Es nem is geszsegesek.
Nahat.
Ó, Katám! Nem ehetek kenyeret! Tiltva vagyon. De a tégla, az jó ötlet. Talán az nem hízlal. Különösen, ha alufóliában párolódott zsír nélkül.
A hozzáértők úgy írták, egy liter leveshez 1 bibe kell! Úgy belelkesedtem, vettem ma tanyasi csirkét, mert a növesztettekből lehetetlen levest készíteni, de aztán későre kerültem haza, fáradtan, és bedugtam a mélyhűtőbe. Megvárom talán a krókusznyílást, hogy sáfrányra szert tegyek. Most elköszönök. Nagyon elfáradtam - mint Hildácska, aki e szavakkal eltűnt. Bárcsak előkerülne! Nagyon szeretnétek Ti is.
Jó további napot, Kata! Jó estét, szép éjszakát mindenkinek! Webikém, Neked füldugóra lenne szükséged. Segítene talán. Jó éjt!
Csakugyan...krokusz, nem hibiszkusz. En kaptam egyszer nagyon finom fajtat, ha emlekszel egy hosszu es unalmas mesemre baratnom kislanyarol aki Isztambulban a "kalifa" milliomos-szonyeggyujto vendege volt masfel napra. o hozott nekem egy kis uveggel. De a Nagycsarnokban is lehet kapni a sok egyeb csoda mellett, otthon! Tenyleg a huslevesbe szoktam rakni- neha rizsetelbe / ha nagyon "igazira", nagyon "pilafosra" probalom varazsolni...webi meg csinomjanka el tudna meselni ok hogy keszitik/ Azt tudom, par kanal forro huslevesben elore fol kell oldani, ugy belerakni, mileott kesz. De ha sokat hasznalsz akkor olyan "medicina" ize lesz.
Napokban gondoltam rad amikor meleg szendvicset csinaltam, en nagy szendvicsbarat vagyok, mint minden igaz magyar...
Ismered azt az egyszeru trukkot, hogy forro serpenyoben "megsutod" megbuvolod a ket szelet koze gyomoszolt finomsagokat? Az olaszok hires "panini"-je, amit midnen jobb helyen-nyilvan Pesten is! meregdraga grillezo masinakkal krealnak neked jo penzert. Ugyanezt megcsinalhatod sajat otthonodban, nem kell hozza masina, komplett konyha...csak egy fozolap es egy serpenyo. meg egy nehezekfele amit raraksz a felso kenyerszeletre, ez osszenyomja a ket darab kenyeret, mintha presben lenne. Azaz a grillezo csodamasina ket femlapja kozt.... A serpenyobe par csepp olajat teszel, attol meg finomabb a pirult kenyer- amikor az also fele mar jo / max 2 perc/ akkor ugyesen megforditod es visszarakod a nehezeket a most mar megpriult felso kenyerszeletre...igy a masik kenyerszelet is ropogos, izes lesz. Ezenkozben a ket kenyer kozti finomsagok "osszepreselodnek" es osszeolvadnak- mert sajt az kell, az ragaszt...
A TV-ben lattam, a spine' egy egyszeru mezei teglat /tisztabb fajtat/ elegansan alufoliaba csomagolt, azt hasznalta nyomopresnek. De rarakhatsz egy kistanyert es arra mondjuk egy keznel levo konzervet, vagy mas sulyos targyat a gyujtemenyedbol...
Legfinomabb es legolaszosabb ha az also kenyerre egy szelet sajtot teszel, arra egy sor paradicsomkarikat, arra megint sajtot- ha van par bazsalikomleveled akkor racsipkedsz egy kicsit belole...Aztan johet salatalevel es ugy a felso szelet kenyer. Az olaszok nem is raknak ra salatat... Ugyanez persze gepsonkaval is nagyon jo / sajt-sonka-salata, paradicsom nelkul/ Massal meg nem probaltam...
Fogadjunk Zsofi is szeretne!
Na ebbe jol belebonyolodtam...De legalabb kiprobalnad kedves asszonytars!
Allitolag egy kalap munka var ram...jobb lesz belefogni safranyos tengelicezes helyett...
Az EN hibiszkuszomon EGYEBKENT ma reggel harom malomkereknyi virag volt! Egesz nyaron csak keszulodott, flancolt odakint, miota behoztam tele van bimboval. Ki erti ezt?? Az oleanderen is van egy-ket kisebb virag, csak ugy mutatoba...pedig az kint is szepen viragzott, ez olyan lepcsohazi gondolkodas csak reszerol, utolagos.
Nagy hajszaban vagyok napok ota, nem tudtam jonni, pedig nagyon hianyzik mindenki, es foleg a topic atmoszferaja... ahova megpihenni jovok...
Csak annyit meselek, hogy a hetveget prananadi kepzesen toltottem, es nagyon jol tettem.
Egyik baratnom is velem volt, aki hetfon indult Pestre a tudorakos ferjevel, a terv szerint szerdan beutaltak es csutortok/pentek analizisek, majd jovo hetfon mutet. Erre fel tegnap reggel arra ebredtem, hogy Agirol almodtam. Delutan felhivtam es megtudtam, hogy a mutetet tegnap vegeztek el megis.
Azt gondolom, hogy szegeny Agi ejjel aggodott es en "vettem" a rezgeseit... maskor is volt mar hasonlo.
Pl. amikor aposom Amerikaban sulyos balesetet szenvedett...
Nem tudtam visszaolvasni, de remelem mindenki jol van.
Klára, hogy Te milyen aranyos vagy, hogy ilyen hosszú levelet írsz, így próbálsz meg lelket önteni belém. Igazad van,hogy a gyermekeimbe nagy örömöm van. Nagyon jó gyerekekkel áldott meg az Isten. Igaz nagyon sokat aggódom értük. A nagyfiamért azért, mert már egy jópár éve elkezdték a ház építését. Az anyagiak miatt, nem tudják még mindig befejezni. A lányom, tudod, milyen távol van, vele is nagyon sokat foglalkozom, gondolatban. A kisebbiknek is hiába van meg a tanári diplomája, nem tud elhelyezkedni, tanári állásba. Még jó, hogy elvégezte az edzőit, mert most mit csinálna. Néha össze szidom magam, hogy miért elégedetlenkedek. Ami a legfontosabb az egészség, az megvan, a többi gond, majdcsak megoldódik.
klaranak (szerintem nem kell odairni a forrast, ugyanaz-mar talan unalmas is vagyok)
Szeretni kell a csalfa köd-eget,
Szeretni kell száz csillag enyhe képét,
Fölnézvén a szív könnyebben feled
És föltalálja tán az örök békét.
Csókolni kell az élet-mart sebet,
Csudálni kell a lányszem tiszta kékét,
Dalolni kell a bánatok felett
S nem kérdni, hogy vén Földünk meddig ég még.
Tisztelni kell az öregek kezét,
Símogatni az ifjúság fejét
És bátor hittel élni, ölni, csalni.
Halotti torban folyjon drága bor,
Nem szabad sírni soha, semmikor
S ha halni kell, hát vígan menjünk halni.
hat, ezek a zsufolt hetvegek fel-feltoltenek, de nem a tanulashoz , vigyazz magadra, legyel jo kislany, de meg kell igerned, hogy jovo heten tanulni is fogsz! mama webi
kulonos modon a cstazaj delelott lecsokken, szerintem potoljak az ejszakai nem alvast. napnyugta utan meg kezd erosodni
jazmin hala istennek jol van, mar nem kell gyogyszert szednie, de meg mindig ritkan mozdul ki itthonrol, ami nem jellemzo ra. dudi meg nem tud semmit valirol, de hogy utannajar- e, vagy nem, azt nem tudom, mert a masodik levelemre meg varom a valaszt.
en amikor eloszor hallottam a "zaghrouta"-t, leallt a szivem egy pillanatra, de mar hozzaszoktam, es mar azt is megertem, hogy ez olyan oromvijjongas.
Sziasztok!
Ma csak be-és elköszönni jöttem. Szép hétvégét kívánok mindenkinek, tartalommal, szeretettel spékelve.
Ma délután meglátogatom a barátnőmet, ahol két "angyali-kisördög" társaságát is élvezem, majd előkészítem a holnapi vacsorát, holnap van 2 masszázsom korán reggel, majd biofogászatban alkalmazott fémkivezetés, méregtelenítés témájú tanfolyamra megyek, este mozi, vasárnap pedig a Kedvessel lógunk. Lehet, hogy fürdőzünk egyet.
Ma reggelre másodszor álmodtam azt, hogy vizsgázom, és kissé nyomasztott, hogy nem készültem föl rendesen, több mint a fele anyagrészt el sem olvastam. Ami napközben időnként átvillan az agyamon, az előjön álmomban is. Végülis van még másfél hetem, úgy terveztem, hogy 1-én és a november első hétvégéjén tanulok ezerrel, és esténként is egy keveset.
a maganynak is meg van a maga pozitiv oldala, na meg a korunknak is. maga az, ahogy a dolgokat szemleljuk, eleg. milyen butak is voltunk regebben, emlekszel?
neked kuldom ezt a szep jozsef attila verset, bar nem teljesen illik ide, de en szeretem.
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.
Spanylországból hazafelé, a reptéren, gyönyörű kis üvegben árultak, hoztam Évámnak 1! grammot! Terjedelemre persze nem annyira csekély. Most elszomrodtam, miért is nem hoztam magamank is? Ó, persze, mert mindenem még nekem sem lehet!!!!! És mert Sasa és Hangyalány és Te főzöl aranyló húsleveseket, nem pedig én!!!!!!
Sose bánkódj az elütések fölött! Rémes az ilyen csatazaj, amelyről beszélsz. Mindettől függetlenül, ünnepelni jó. Fiad esküvője is köszöb előtt van, úgy említetted. Elkészültetek mindennel, ahogy terveztétek?
Jázmin meggyógyult?
Soproni barátnőd tud-e valamit Valiról?
Azt a rémes nyelvpörgetős hangot hallottam a tévében. Asszonyok szokták csupán, vagy férfiak is? Tőlem annyira idegen, hogy föláll tőle hátamon a szőr. Irdatlan hang. Vagy csak nekem tűnik így?
Ó, Drágám! Nagyon rossz az ilyen reggel. Felkavarta lelkedet a sok emlékezés, melybe belevittük egymást. Azt gondolom, Kuszácska, amikor megtörtént dolgok miatt ismét szenvedünk, azért van, hogy megszabaduljunk a bánattól, amely még bennünk munkálkodott. Mert napvilágra kell kerülnie, hogy eltűnhessen, elpárologhasson vagy elgurulhasson - tegyen bármit, csak iszkoljon el!
Már előző álmod ezt készítette elő, amikor kifosztott voltál - saját értelmezés szerint az üres szekrény a lelkedben levő űrt jelképezte, amely támadt férjed halálával és szeretett lányod másik országba való távozásával, rövid boldogságba. Neked két nagy fájó "távozás" jutott ki, és biztos vagyok benne, kissé igazságtalannak tartod az életet. Mint ahogy az is. Közük sincsenek az eseményeknek az igazsághoz.
Ha körülnézünk magunk körül, nagyon sokan vagyunk, akikkel - úgymond - elbánt az élet. Ha tehette. Mert Veled például nem tudott elbánni. Szép, gondoskodó, eseménydús - na, nem annyira dús, de azért eléggé! - életet szervezel magadnak. Megtalálod a jelen örömét a hegyen celebrált szentmisével, lányod és fiad látogatásával, azzal, hogy szép fényképeket készítesz, és amit ismerek otthonodból: gyönyörűszép ablakot kreálsz magatoknak, amelyen öröm kinézni főzés közben, ráadásul a táj is gyönyörű.
A veszteségek csak akkkor veszteségek, ha akként kezeljük őket. Pedig mindösze az életből fakadó változásról van szó. Sok minden kell azonban, hogy ezt így érezzük, igazán tudom, mennyi minden kell hozzá. De leginkább az, amit Te megteremtettél magadnak: jó kapcsolatod gyeremekeiddel, ha nincsenek is veled minden pillanatban, néhány program, a szép otthon élvezése. Kusza, édesem, ez a mi gyönyörű öregkorunk! Más, mint fiatalságunk, hiszen már nem vagyunk annyira fürgék, de ha lehántod életérzésedről, amit a társadalom ránk aggatott, akkor átérzed Te is, milyen nagyszerű időszak ez! Éppen olyan szép, mint az ifjúság. Én nagyon élvezem. Neked is lehetőséged van rá!
Nagyon, nagyon rossz hangulatban ébredtem! Olyan rossz álmom volt. A beteg férjemmel, és szintén a beteg vőmmel indúltam el vásárolni. Útközben a vőt elveszítettem szem elől, borzaztó volt az a tudat, hogy beteg, és nem tud magyarul. Amit nem szeretek, hússal álmodni. Tele volt a szatyrom hússal, már olyan sok volt, hogy szakadt szét a szatyor. A Keleti p.udvar környéken járkáltam, amit bontottak le, alig lehetett menni, csak bukdácsoltam a romok között. Ez az álmom, már reggel volt, 6 órakkor már felvoltam, majd visszaaludtam.
Lehet, hogy a hús vásárlással azért álmodtam, mert telefonált a fiam, hogy jönnek a jövőhéten. Azon gondolkodtam, hogy mit is főzzek, és mennyi húst vegyek.
nem soproni, de azert gyonyoru, lementettem cyklamen-klara neven. kora reggel ota probalok idejonni, de hat nalunk unnep van, es kb. a fele egyiptom (75 millio:2+?, eleg tekintelyes szamot kapunk) chattel, a tavoli szeretetteivel. ha nem lathatjak egymast szemelyesen a webcamera segit. ennek koszonhetoen az internet annyira lelassult, hogy szerintem mar a webcamera sem tud segiteni. mellette alig tudunk alundi, mert vegre annyira lecsokkent a homero higanyszala, hogy kikapcsolhattuk a klimaberendezest, es kinyithattuk az ablakot. a nyitott ablak az oka mindennek, ugyanis a kulonbem is zajos keleti utcakon most meg ejjel-nappal pattognak a petardak (itt az unnepnekez egy termeszetes megnyilvanulasa. a bojt-honap utan, az unnepek alarr pedig rengeteg az eskuvo, innen-onnan lakodalok zaja hallatszik be(zagharit=a nyelv porgetesevel elojovo udvrivalgas sajatsagos hangja. keptelen voltam megtanulni).
szoval, ha a nagy zajban meghalljatok a hangomat, akkor kellemes unnepeket!
Szerintem Ne Aggodj, nem fognak szentkepszamba venni! Annal szkeptikusabb a vilag- de minden bizonnyal boldog mindazert amit megteszel!
Persze, igy van, magunkon tudunk valtoztatni- es kell is.
En is sokszor probaltam "megjavulni" szegeny anyosom utolso eveiben- akkorra szivem helyen mar egy jegcsap logott es azt mar nem szerettem...Rugdostam magam /csondesen/ tudvan ha szebben, jobban, kedevsebben szolok hozza, nekem is jobb /szebb...kedvesebb.../ Neha sikerult is...Borzaszto konnyu beleszokni egy rossz rutinviselkedesbe de nagyon nehez belole kitorni. Most mar SOKKAL okosabb lennek....
....pislogta szomoruan a beka miutan az uthenger atment rajta...
Na ideje hazaballagnom, var a hideg kutya...maganyos konyha. Vagy forditva?!
Ma este Serpenyos Burgonyat fogok alkotni.
Webi, e virágot Neked hoztam haza. Most nyújtom át, mert fel nem tűntél, pihenj sokat, tudom, nagyon fárasztók ezek a napok. A lecsengés időszaka. Jó éjt!
Persze, tévedhetek... a tévedés lehetősége mindig, mindenben ott van.
Elköszönök. Remélem, Galathien, Eniflóra visszatalál hozzánk, és talán Csinomjankó is fel-feltűnik egy-egy ragyogó képével előbb-utóbb. Kár, hogy Andrea elveszett, már meg tudnám mondani neki, mit jelent fia álma, amikor takaróján skorpió árnyékát látta mászni.
Jó éjszakát! Álmodjunk szépeket!
Milyen rendes votlal amiert szo nelkul elfogadtad a vendegloi megoldast! Nem jo dolog hideg konyhaba hazaerni!! Nehany eve, meg anyosom is elt, par napra elutaztunk, nagylanyom es ferje vigyaztak a nagyira, foztek neki. / jajistenem nem volt konnyu!!/ De vejemert rajongott, mindent elnezett neki- sot, boldogan parirozta amint kihuztam a labam a konyhabol... / a ferfiak sokkal konnyebb helyzetben voltak nala... / Vasarnap, keso este jottunk haza, faradtan, atfazva- es a draga gyerek pulykasulttel vart minket! Teljesen meghatodtam...! Azt mondta "gyakorolni" akart rajtunk, mert nehany het mulva fiatal baratainak szandekozott "igazi amerikai Halaadast" rendezni, amikoris ugye a pulyka elmaradhatatlan... Mi meg orultunk neki.
"Erdekes" azota kicsit megcsappant a lelkesedes, kulonosen miota ifju apa, nem rajong ANNYIRA a konyhai teendokert!Ha foz, akkor teljesseggel egyeni es eklektikus mod varial, mindent belarak a fazekba...ujit. Tegnap csilibabot keszitett, Agnes kicsit huzta az orrat, mert volt abban minden...makaronival bezaroan...Az osszhatas nem rossz...csak megis...
Azota mar rajottem, az ejszakai alom fazos aspektusat foltehetoen haloingem hossza es a takaro kozotti kedvezotlen arany okozhatta...!
Nagyon sok minden van amin nem tudunk valtoztatni. Azt olvastam egyszer,25 eves kor utan mar szinte lehetetlen gyerekkori szokasokat megvaltoztatni. Kulonosen a masik felben nem.
Mindamellett az en tapasztalatom ezugyben inkabb pozitiv. Finomitani, javitani mindenkeppen lehet. A tobbit meg? elfogadjuk, elviseljuk, megszokjuk...
Persze a ket fel nagyon sokban kezd hasonlitani egymasra az evek mulasaval- gondolkodasban, velemenyalkotasban-anelkul, hogy tudatos lenne.
Azt is hallottam, hogy a ferfiak konzervativabbakka valnak , a nok pedig egyre "liberalisabbak" a vilag megiteleseben...Persze mint minden altalanositas, ez is feligazsag. de melyik fele??
István nagy idegenvezető volt. Többször láttam a nevezességeket, de többnyire autóból, nem lehetett kiszállni. Azért néhol, persze, igen. István nagy sóhajjal nézte a város fölötti sétahelikoptert. "Az, igen", mondta elismerően. Nahát, gondoltam, nagy szerencsém, hogy nem szuperszónikus repülőgépe van, mert arról csodálhatnám a világ fővárosát!
Majd meséld el, mit olvastál Horthyról. István nagy tisztelője.
Érdekes ,ugye , Miket produkál az élet?!!!!!!!
„Ti meggyújtottatok engem, és elgondolkodva, eltűnődve nézitek a fényemet. Talán egy kis örömöt nyújtok Nektek? Én mindenképpen örülök, hogy égek! Ha nem égnék, akkor a többi gyertyával együtt egy kartondobozban lennék elhelyezve. Feladatom akkor van, ha égek, és fényt adhatok. Most pedig éppen égek és világítok- a feladatomat teljesítem.
Azonban mióta égek, mindig kisebb leszek. Nekem számolnom kell azzal, ha mindig fogyok, akkor a végén a saját csonkom marad. Két lehetőségem van:
Vagy megtartom a formámat, és egészben a kartondobozban maradok, akkor nem fogyok el. Ebben az esetben azonban nem tudom, hogy tulajdonképpen mi hasznom van.
A másik lehetőségem, hogy fényt és meleget adjak- akkor tudom, hogy mivégből vagyok én! Fel kell magamat áldozni? Ez szebb, nemesebb, mint céltalanul a kartondobozban lenni!
Így történik ez nálatok embereknél is?
Ha csak magatokkal törődtök, akkor nem mentek tönkre, de akkor nem tudjátok meg, hogy mi a feladatotok a Földön, és mi a célja az életeteknek.
Vagy a saját odútokban maradtok, mint én, a gyertya, a kartonban, vagy – a másik lehetőségetek, hogy magatok körül fényt és melegséget sugároztok, örömöt szerezve ezzel magatoknak és az embereknek.
Így nem lesz haszontalan egyetlen pillanatotok sem. Az a fontos, hogy saját magatokat adjátok! Az örömötöket, barátságotokat, szerelmeteket, szomorúságotokat, félelmeket, vágyaitokat. Nem kell félnetek, ha ezáltal megrövidültök, mert ez csak kívülről történik, belülről ti mindig értékesebbek lesztek. Ti nyugodtan gondolhattok arra, hogy a gyertyát nézitek, mert ti magatok lesztek a gyertya. Én csak egy kicsi, egyedüli gyertyácska vagyok, az én fényem kicsi, és kevés meleget ad.
Én egyedül kevés vagyok. Azonban, ha több gyertya ég, akkor nagyobb a fény, és sokkal melegebb van.
Így van ez nálatok, embereknél is. Egyedül csak kis fényt tudtok sugározni és kevés meleget adni. Azonban ha többen összefogtok, akkor sok emberhez eljuttatjátok a fényt, a világosságot, a meleget, mert közösen hatalmas erőt képviseltek.
A fény így terjed.”
Remélem, elég inspirációt ad számotokra is a fény,és szeretet sugárzására.
Szép estét kívánok mindenkinek!
Ne haragudj Klara de hangosan felnevettem ! Mivel vizuális tipus vagyok azonnal láttam amint sapkában szopogatják a csontokat További szép napot, indulnom kell Tacsi edzésre !
Ölellek Benneteket !
Olvastam Horthy István "legényének", azaz tisztiszolgájának naplóját nemrégiben. Nagyon jó ember volt Horthy István. A későbbi vád, hogy részegen zuhant le, hazugság volt. Nagyon becsületes és tisztességes ember volt.
Viszont nem olvatam H.M. menyének könyveit, amelyeket ajándékba vittem Éva nővérem férjének. István azt mondta, nagyon-nagyon értékes és értelmes visszaemlékezések. Talán láttátok a tévében, gyönyörű, nagyon intelligens arcú fiatal nő volt, és ma is nagyon szép.
Kusza, Te talán tudod, hiszen nemrég jártál Rómában! Láttam valamikor ott valami magyar csatahajó relíkviáját, talán horgony lehetett meg ágyú! És mintha H. M. lett volna neve! Találkoztál-e vele, mert már alig-alig rémlik valami!
Csakugyan ezt mondjak az amerikaiak? lehet , van ilyen felfogas is, de nem altalanos...
Erdekes milyen sokat almodom mostanaban veletek, rolatok. Tegnap ejszaka egy csodas szarit tekertem magamra- nem volt konnyu feladat! Diadalmasan vonultam benne, mikor valaki ram szolt, hogy a hatso felem nincs teljesseggel betakarva, ahogy kene...
De nem volt igazan zavaro, vagy kellemetlen erzes. Talan kicsit hideg...
A szari gyonyoru volt- arany-es teglavoros szinekben jatszott, nehez selyembol keszult, csodaszep...Olyan, amilyet mindig is szerettem volna.
Oh, a vasarnapi husleves varazsereje!! Nemcsak Krudyt ihlette meg...
Az en leendo parom is rajongott Edesanyam aranyssarga, zoldsegekkel telezsufolt inycsiklandozo kreaciojaert...ha semmi mast nem kapott volna masodik fogaskent akkor is boldog lett volna. Ezert aztan nagyon szepen kerte mikor az eskuvot tervezgetni kezdtuk, hogy nalunk, videken legyen a "lakodalom" es kulon kifejezte ohajat, hogy leves is legyen...azzal a csodas csigatesztaval... Edesanyam zokszo nelkul vallalta a feladatot- egy allo hetig szorgoskodtak a konyhaban amig osszejottek a hideg sultek, salatak, finomsagok... De a leves fozese tobb gondot okozott mint az osszes tobbi fogas- hiszen az frissen, melegen jo, az eskuvoi szertartas pedig Pesten volt, a Vajdahunyadvari kis kapolnaban... Maig sem tudom hogy szervezte, de a nasznepet otthon frissen varta a gozolgo csoda.../ voltak segitoi persze, nem tudta volna mindezt egyedul!/ .
Barhogy is probalom sosem fogom az o szinvonalat elerni a konyhaban- husleves belertve... Persze a csirke amit mi a fazekba dobunk nem kapirgalt a kert vegeben aznap reggelig...
Anyosom is jol fozott, igazan- tole is sokat tanultam / ha nem is vallottam be hangosan.../ Es szo nelkul, sot orommel etette a kollegista ehenkoraszt az elso perctol kezdve ahogy a VI. keruleti kis konyhaban megjelent...mint Szelvesz Kisasszony... Hiszen draga, egyszem fiacskajahoz tartozott...
Kozeleg a hetvege, finomakat fozzetek!!
Na, nekem nagyon tréfás emlékem van az anyósoméknál elköltött első ebédről. Kevésbé romantikus, nem baj?
A konyhában ültünk asztalhoz, ami valójában hall volt, vagy ebédlő, konyhabútorral rendezték be, és odébb, a kiskonyhában főztek. Tűzhely csak ott volt. Esett az eső. Bejött későbbi sógorom, és sapkával fején, ledobta magát az asztal mellé. Elhűlve néztem.
- Pisti, add oda a sapkádat! - szólt rá jövendő anyósom.
Megkönnyebbültem. Lám-lám, itt is fontos az illem. Hanem aztán jövendő anyósom folytatta: - Vedd le már azt a vizeset! Nesze, itt egy száraz! - és elővarázsolt valahonnét egy másik fejfedőt. Pisti fejébe csapta, és megkezdődött az ebéd.
Azt mondták, csirkét eszünk. Később nevettek, nyúl volt, de féltek, elutasítom. Ami szintén nagyon szokatalan volt - most ráz a nevetés, ahogy visszaemlékezem - a csontokat, mindegyiket, egymás után három-négyen is lerágták, leszopogatták! Anyám minket úgy tanított, nem eszünk bele egymás ételébe. Ő a főzés közbeni kóstolgatáshoz is mindig tiszta kanalat vett elő.
Tudod mit SchantI! Nem csodálkozom már ezen sem. Annyi mindenben lehet párhuzamot vonni A Ti, és a mi történetünkben, miért pont a kedvenc ételük lenne különböző? Szombaton vacsorára készítek paprikás csirkét nokedlivel, és uborka-salátával.
Hűűűű! Volt-e jogom ehhez?! Ott álltam asztalotok mellett, mögöttetek, azt láttam, fehér asztal volt fehér abrosszal, de lehet, csupán saját múltamból került elő. Ti azonban a Ti múltatokból.
Milyen jó, hogy van múltunk! Sohasem értettem meg az állítólagos amerikai szemléletet, hogy ami elmúlt, a nincs, és semmi jelentőséggel sem bír. Mert, igen, ahogy írtad, mánknak kell élnünk, ostobaság a jövőn csüggeni, mert elpocsékoljuk vele a mát, de a múltnak, igen is, nagy értéke van!
Igen, méltóság, bölcsesség, elfogadás. A természetben, és a kutyákban is. Mi emberek pedig gyakran ellenállunk, mert azt hisszük, a természet és a világ rendje emberek által, vagy eszmékkel, érdekellentétekkel teljesen megváltoztatható. Ellenállunk, megfeszülünk, majd mikor már erőnk is fogytán, mégis csak elengedjük azt, amihez annyira ragaszkodnunk elejétől fogva felesleges volt...
A természet Márai megfogalmazása szerint a' la jour, naprakész él. Az ember csak ritkán képes a' la jour élni, ezért aztán leginkább csak lélegzik, és egyéb életjeleket ad, de nem él igazán.....