Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Hm. Zsuzsa, azért talán még nem. Rengeteg 90 fölötti hölgy szaladgál, fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel. Szilveszter fiam mondta ezt, mire válaszoltam, hogy hát azok nem én vagyok.
Most visszaálltam a szigorúan betartott poros diétához, kombinálom egy testsúlycsökkentő kapszulával, hogy ne legyek éhes. Fogynom kellene, mert lábam, derekam nem mai súlyomhoz van kitalálva.
Zsuzsám, mi az a pszichogalaxy, és ki az avatar?
Étteremből mi is csomagoltatjuk a maradékot, sőt már rendelésnél is szempont...
Dudorászás, sőt fütyülgetés... Nekem szinte könnyebb fütyülve visszaadni a dallamokat, mint énekelve. Tegnap egy népzenei műsort hallgatva eszembe jutott, mutálásom előtt még szólót is énekeltem, énekkarral versenyekre jártunk. Évenként volt "nagy szereplés" az iskolában. 6.os lehettem, amikor egy jelentben a fonóban, rokka mellett, öreg asszonyként szomorúan énekeltem a "Bújdosik az árva madárt". A többiek vidáman táncoltak.
Tényleg fantasztikus és borzasztó is egyben az öreg agy- emlékezet. Látom ahogy Nagymama egy magas falú- belül feketére színeződött-kis fazékban főzi a pótkávét. Már felemelkedik, mindjárt kifut, csillog rajta a hab,félre húzza a sparhelton, majd ráönt egy kis pohár hideg vizet, s lassan leülepszik.Csoda volt számomra. Emlékezem, közben ott állok mellette s mégis minden kifut a gázon....!
Végre tudom már ki az a Náncsi néni, keresgéltem az emlékezetemben, de sehogy se tudtam rájönni, hogy ilyen rokonod vagy ismerősöd lenne. Szépen meg ünnepeltétek a névnapodat!
Köszönöm Klárám a magot! Remélem sikerül felnevelnem . A komposztból kikelt klasszikus szarkaláb, olyan , amilyen anyukám kertjében is volt. Inkább lilás , szedtem én is magot . A veteményesemet megfeleztem. , lassan redukálódik a virágos kertem is. A fehér klemátiszom elhagyott . Az volt az avatárom a pszichogalaxyban , mondtam, hogy lassan és is követem .....
Ugye, Zsumikám, mennyire másként étkeztünk, és finom volt minden, örültünk az ételnek. Csak néztem ma, hogy Dodikánk miképpen piszkálgatja a drága étteremben a vadast. Hazahoztuk a "maradékot", Zsuzsu már csemegézett belőle, sokat nem adhattam neki, mert kövér, mint gazdája, úgy nézem, jó ebédünk kitelik belőle.
Természetes volt hajdan a főtt krumpli vajjal. A baj, hogy ma már a vaj ízetlen. Egyáltalán nem vajszerű.
Na, a pirítós az a régi a fokhagymával. A magyarral. Nagyon vigyázok rá, hogy sose kínai legyen, amit veszek. Mármint az üzletben. Mert itt, az interneten, az más. És nem ennivalókat veszek.
Ma, miközben dolgozgattam, a kedves dalocskát énekelgettem, hogy "erdő szélén nem jó lakni". Unokáim nem énekelgetnek. Fiaim? Ők sem. Kár.
Magdikám, bajuszos lesz-e? Reménykedem...
Ez a csodaszép peóniabokor! Na és mellette a gyűszűvirág!
)
Kellemes esténk volt, sajnos, Benike nélkül, mert valamiféle vírus környékezi, nem tudott velünk lenni. Hoztunk neki egy "vasárnapi húslevest". Kérte.
Náncsi néninél minden fantasztikus. Hiszen ez kell ahhoz, hogy Budapest peremén megtöltsenek nap mint nap egy étterem mellett hatalmas kerthelyiséget, méghozzá elég barátságtalan ételárakon. A fő, hogy minden nagyon finom volt. Bazsival rengeteg sört megittunk, olyan cseles magas és vékony, de vastagfalú korsóik vannak, hogy hidegen tartják az italt. (Vagy mi fogyasztottunk túl gyorsan?!
Summa summárum az este remekül sikerült.
Holnap a magokkal foglalkozom, borítékolom őket, és küldöm. Marika és Zsuzsa van eddig a listán. Ki kér még? Enyhén savanyú földet kíván ez a növény, amelyhez tőzeg kell, sőt, tapasztalatom szerint a kávézacc is remek összetevő.
Megérkeztek Kínából a tulipánhagymák. Mindenféle színű, fekete is. Minthogy a kis liliomfélék egyre-másra kivirágoznak, amelyeket tavaly vásároltam, ezekben is bízom. Most amarilliszeket és klemátiszokat vettem, nagyon érdekes virágúakat, például kék színűeket, amint megérkeztek, elültetem ezeket. A tulipánokat majd csak szeptemberben, és kint hagyom őket a hidegben, vigyázva, meg ne fagyjanak. Mert ha átfagy a cserép, akkor annak annyi. Viszont hideg kell a gyökeresedéshez.
Köszönöm a sok mosolyt, amivel megajándékoztatok. És a sok kedvenc kapott virágot.
Mindjárt készülődnöm kell, mert megyünk a Náncsi nénihez. Olyan, de olyan fáradt vagyok, hogy legszívesebben aludnék egyet. Reggel óta teraszom növényeit gondoztam, kiöntöztem vizes tartályaimat, mert tele voltak szúnyoglárvával. Dugványoztam is, és örömmel láttam, hogy a próbaként elvetett szarkalábmag kikelt. Szép egészséges növénykék, legalábbis remélem, hogy az évelő szarkaláb, mert teljesen elfeledtem.
A verbénnákkal is sokat foglalkoztam, dugványoztam is, mert felfedeztem, hogy földhöz érő ág gyökeresedik. Átteleltetni szándékozom őket, mert megtudtam, hogy ez a számomra nagyon kedves virág évelő. Csak nem annak szoktuk kezelni.
Gyorsan pihenek fél órát, aztán majd a vacsorát szilvapálinkával kezdem, hogy feltámadjak.
További szép napot kívánok.
Klára kedves!
Teljék ünnepként a mai napod, megelégedéssel az összes többi.
Egy angyalt küldök Neked, tegye szebbé az életed!
Tegyen pénzt a zsebedbe, vigyen boldogságot a szívedbe!
Vegyenek körül barátok, BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!Isten éltessen sokáig!Ezt a virágot a Zsuzsa kertjéből loptam.
Zsuzsa, úgy látszik Aradon gyakori volt az ilyen beszéd, mert pirítós készítés közben nagymamám gyakran mondogatta:
" Ha én magyar legény vónám, háj ennám, zsír ennám, zsíros pirítós ennám! De mivel hogy tót vagyok, mindig krumplit zabálgatok. "
Egyik nap fokhagymás, zsíros pirítós, másikon héjábafőtt krumpli volt a vacsora, így elég sokat hallottam ! Reggelire meg frissen főtt kávéval (1 kocka Zamat+1 henger Frank )a tejeskávé, hozzá lekváros kenyér.
A reggelivel várni kellett, hogy leülepedjen a zacc.
"dutyiba záratik! "
Ma már a napja van a Kláráknak, s ma is szeretettel gondolok Rád, Kláránk!
Legyél olyan vidám, mint ez a kislány a képen, s nemcsak ma, hanem mindig!
Visszaadatik !
Aranyos családi történet ! Apukám Aradon nőtt fel. Ott is akkor még kisbíró járta a belvárost. Sváb volt a lelkem, és a következőt hirdette ki.
Egy vörös szeplős gyerek megveszett. Elől simli, hátul semmi. Aki megtalálni, bevinni az városházába.
Apukám is vöröses hajú volt, kissé szeplős is. Így megkérdeztem . Nem te voltál az apuka ? Nevezett és kilátásba helyezett egy tacslit !
Zsumikám, ne legyen ezzel gondod: tényleg nem fontos mindent elmondani. Főként baklövéseinket felesleges közhírré tenni.
Eszembe jutott egy gyermekkori versike, de az utolsó sora nem.
Közhírré tétetik,
elveszett egy tarka tik,
akinél megtaláltatik
....
Tudja-e valaki?
Bizony Adyt vagy szereti valaki, vagy nem. Én nagyon. Ahogy Lédával elbánt az Elbocsátó szép üzenettel, az egyenesen disznóság volt. De csodaszép vers. Oltári pofátlan vers. A világirodalom egyik gyöngyszeme.
Aztán az a kis Csinszka bakfis! Elképesztő teremtmény, aki aztán Babits szeretője volt fél évig, majd Márffy Ödön felesége lett.
Túl kell élni a hőséget, nincs mese. Persze könnyen beszélek a hűvös szobában, de volt ez bizony másképpen is. Zuhany, nedves fejkendő, ilyesmik szoktak segíteni.
viszont sokkal olcsóbb!!
Tényleg nagyon jó volt tervezgetni, de a kialakult helyzet
Emlékszel, Magdikám, és mindannyian, hogy egyszer beszélgettünk arról, hogy az élet mindig más. Ezúttal is. Aki őrizte volna a kutyákat, nem ér rá. Hirtelen nagyon elszomorodtam, de aztán Bazsi remek ötlettel állt elő: a jövő héten megy Sopronba, s együtt megyünk. Zsuzsunak csak egy napot kell elviselnie nélkülem. Reggel elindulunk, elvisz Palkóékhoz, beszélgetünk, megtekintem kertjét, aztán bemegyünk a városba - Palkóék a városszélen az osztrák határ felé -, ifjúságom kedvenc éttermében megebédelünk, aztán sétakocsikázunk az óvárosban és a Lővérekben, s hazajövünk.
Nagyon jó lesz így. És elég is. Bazsi kellemes útitárs, és nincs semmi bonyodalom.
Ady !Nekem sok szempontból rokon. Sokat tett azért, hogy szeressék, csak megváltozni nem tudott. Nem igazán lett szerethető , csak nagyon empátiás emberek értették meg . Fiam irodalomtanárnője mondta ,hogy sajnos fiam nem érti Adyt . Mondtam neki, hogy nagyon szomorú lennék, ha értené, mert sok szenvedésen kell átesnie annak, aki megérti. !.
Nekem is szívembe hatolt !!Úgy érzem néha szégyenkezve, hogy tolakodó esetleg a családom iránti szeretetem , és igyekszem visszafogni magam !
Marika, nekem az agyam is leállt.
Baklövéseimet nem is merem elmondani Tündinek, mert már komolyan féltenek.
Klára kedves, jó olvasni a készülődésről. Remélem a tegnapi vihar nem tett kárt a botanikuskertben. Majd teszel fel képeket?
Ady...Ady. Nem lettem boldogabb.
Ez a meleg... Lézengek, mert képtelen vagyok dolgozni, közben jár az agyam, hogy mit kellene csinálni.
Keresnem sem kell, naponta jobbnál jobb verseket talál és tálal egyik kedves ismerősöm.
Heltai Jenő - KÉRDŐÍV
Mikor elnémul megkínzott szíved,
Eléd teszik a nagy kérdőívet.
Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.
Mit fogsz felelni -- mert felelni kell! --
Az életedet hol hibáztad el?
Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyet?
Ha menned adná isteni csoda,
Mondd: visszamennél még egyszer oda?
Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?
Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?
Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is?
Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy?
Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint?
Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért?
Ennenmagának él mindenki, és ennenmagának hal meg. Társakkal pillanatokra találkozik csak, adásvevésben, hivatalos ügyekben, szerelemben, barátságban, örömben, fájdalomban. Egyedül vagy, és egyedül maradsz, mert másban is magadat szereted csak. Mindig ott csalódol, ahol a másikban magadra akarsz ismerni, senkitől sem kaphatod meg azt, amit magad adsz magadnak.
(Heltai Jenő - Ma 145 évvel ezelőtt született.)
Klára, nagyon remek programot terveztek, mindenki jól érzi majd magát! Nagyon elegáns leszel!
Évnyitó - valóban. Az idő igazán relatív, minden dimenziók közül. Kinek-kinek érzete szerint, s számomra egyre csak gyorsul. Minden kilengése ellenére ( viharok, forróság, stb) elrepült a nyár.
Mostanában kicsit "zakkant" vagyok, főleg az idő érzékem romlott. Hiába a naptár bejegyzések, sőt még meg is nézem, ezen a héten mégis több dologról lemaradtam. Eszem nincs, pedig noteszem van.
A jókívánságot köszönöm, az sosem felesleges. A család számos Zsuzsája közül egyedül én vagyok februári.
Klára nagyon örülök, hogy útra kelsz a családoddal, és találkozol a testvéreddel. Nagyon szép városban születtél!