Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egyedülállók tartsunk össze !!
Torolt_felhasznalo_728675
Létrehozva: 2003. január 17. 13:28
Kedves SINGLE-k !!
Talán érdemes lenne beszélgetnünk, ki, miért van egyedül. Hogyan szerezzünk új barátokat, hogyan ápoljuk barátságainkat. . .
Az egyedülálló nő, vagy férfi valóban magányos-e? Mit teheteünk, hogy ne maradjunk egymagunk. . .
Hogyan lehet, érdemes, tartalmasan kitölteni szabadidőnket. . és főleg kivel. .
Szóval ilyen dolgok foglalkoztatnak mostanában, ahogy kezdek kifutni a 40-es éveimből, s közeleg az 5. X :)
Kedves "SZINGLIK" fogjunk össze !!!
Várom véleményeiteket, üdvözlettel, Éva, aki még 49 éves:))
Talán érdemes lenne beszélgetnünk, ki, miért van egyedül. Hogyan szerezzünk új barátokat, hogyan ápoljuk barátságainkat. . .
Az egyedülálló nő, vagy férfi valóban magányos-e? Mit teheteünk, hogy ne maradjunk egymagunk. . .
Hogyan lehet, érdemes, tartalmasan kitölteni szabadidőnket. . és főleg kivel. .
Szóval ilyen dolgok foglalkoztatnak mostanában, ahogy kezdek kifutni a 40-es éveimből, s közeleg az 5. X :)
Kedves "SZINGLIK" fogjunk össze !!!
Várom véleményeiteket, üdvözlettel, Éva, aki még 49 éves:))
Szerintem is jó dolog, hogy létrehoztad ezt a fórumot, és hogy így koordinálod is, mint egy igazi tyúkanyó:))
Én is úgymond szingli vagyok, bár nem szeretem ezt a kifejezést, mert ennek van egyfajta pozitív, rátarti értelmezése, mintha az embernek jólesne, hogy egyeül van. Hát én ezt a helyzetet egyálétalán nem élvezem. Lehet, hogy azért, mert sokáig voltam magam, aztán megtapasztaltam, hogy mennyivel másabb egy társsal, és most kifejezetten hiányzik.
Örülök, hogy egy új kapcsolatod indul, légy is boldog!! Ha jól érzed magad benne, csináld, s érezd jól Magad !! :)))
Nagyon jó a fórum! A barátságokat tényleg nagyon nehéz megtartani. Vagy inkább a kapcsolatokat? Régen sok "barátom" volt, akikkel megszakadt a kapcsolatom, mert valamelyikünk párra talált. Ma már nem állítanám, hogy ezek igazi barátságok voltak. Ma kevés barátom van, de ezek a kapcsolatok mindent kibírnak. Ezt tapasztalatból mondhatom.
Én két és fél éve vagyok egyedül, rövid futó kalandokkal. Nem akarom elkiabálni, de most találkoztam egy sráccal egy hete, aki két és fél év óta az első férfi, akiből kinézek egy kapcsolatot. Mondtam is az ismerősöknek, hogy túl normális ez a fiú, attól félek hogy felébredek, kinyitom a szemem és ő eltűnik. Szóval most reménykedem, hogy hátha. De az elmúlt időben sok élményem volt. A csúcs a 45 éves agglegény unokabátyám, aki minden alkalommal megkérdezi, hogy mikor megyek férjhez, mert anyukám unokát akar. Mindig azt válaszolom, hogy majd akkor, amikor ő nősül, és kettős esküvőt rendezünk, de nem érti, hogy neki miért kellene nősülnie, és hogy az ő anyukája is unokát szeretne.
Kicsit zagyva lett, bocs, de így péntek este már nem vagyok teljesen friss szelemileg.
En is csatlakozom, ha szabad. Nehany eve egyedulallo vagyok, kisebb-nagyobb megszakitasokkal. Es vegul is szinte mindennel egyetertek, amit mondatok: nehez az ismerkedes, tobb ev fuggetlenseg utan mar nehez az alkalmazkodas, es ha az ember elert egy eletszinvonalat (most nem csak anyagiakra, vagyis foleg nem arra gondolok), nehez megalkudni, es csak azert valasztani, hogy legyen valaki. Es nehez megtartani a baratsagokat, ha az egyik felnek lesz valakije. Talan a hiusag, talan nemi feltekenyseg miatt is. Csak egyvalamivel nem ertek egyet: hogy elobb-utobb mindenkinek valasztania kell tarsat. Nem allitom, hogy mindig a tokeletes boldogsagban lebegek, de ugy latom, a parkapcsolatban elo baratnoim sincsenek igy ezzel. De miert gondoljatok (vagy gondolja valaki, pl. Fekete lo), hogy az egyedulelo csak felember, hogy meg varnia kell valamire/valakire?
Kicsit provokativabb lett, mint akartam, mert nagyon kell sietnem, bocs!!!!
zs
Amúgy, hogy visszakanyarodjak az eredeti témához: nem feltétlen azok hagyják el a barátaikat, akik párt találnak. Nekem a munkám miatt a legtöbb barátom a munkahelyemről volt. 1 barátnőm volt máshonnan. Amikor összejöttem a férjemmel, a barátnőm lassan eltűnt. Pedig folyamatosan hívtam. Valahogy sosem ért rá. Lehet, hogy zavarta, hogy nekem van valakim. Az sem lehet, hogy az volt a baj, hogy túl sokat áradoztam a szerelmemről. Ugyanis abszolút nem volt hajlandó velem 2-3 percnél tovább beszélni velem telefonon. Most meg hogy én maradtam egyedül, a többiek (a férjemmel közös barátaink) hagytak magamra. nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Ők pár évvel idősebbek nálam (30-40), mindnek családja lett közben. Egyedül már nem tudnak mit kezdeni velem.
zs
Én még csak igen fiatalka vagyok, de már magam is megtapasztalhattam, milyen érzés, ha az embert szó szerint otthagyják az utcán. Sajnos az utóbbi időben nem is igazán volt kedvem bármihez is kezdenem. Hallottam már olyan véleményt is, hogy a mi városunkban nincs is egy valamirevaló lány. Ezek után kinek van kedve próbálkozni?
Remélem nem találjátok úgy, hogy letámadás volt ez a pár mondat részemről. Jó hétvégét nektek!