Fórum

Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Szeret és elment

Watta

Létrehozva: 2003. január 11. 19:03

Csütörtökön elköltözött a másik felem. Másfél éve éltünk együtt. Egy csúnya házasság végén ismertem meg, elváltak, de az asszony ki akarja semmizni. Hozzám költözött, és ezernyi lelki sérülést kellett megoldanunk. Kiálltam mellette, imádtam, segítettem neki. Nagyon érzelmes típus, mindent a lelkére vesz. Most azt mondta, pánikérzése van, fél, de nem tudja mitől. Problémái vannak, magányra vágyik, de nem akar elveszíteni, szeret. Mégis elment. Állítólag gondolkozni akar, nem tudja mit akar. Most is pánikban van. Fél, hogy valami helyrehozhatatlant követett el. Állítja, hogy nagyon szeret. De levegő kell neki. Hiányzom neki. Telefonálgat. Időt kér. Én meg azt gondolom, hogy vége. Hiszen elment. Vele akartam leélni az életemet. Ő volt a másik felem. Nem vagyunk már irtó fiatalok, ő 37 lesz, én 27. Boldog voltam vele. Istentelenül hiányzik. Talán rá fog jönni, hogy mit tett és vissza akarja majd csinálni. Még utolsó este is úgy ölelet, úgy simogatott, mint minden este. Más nője nincs, ebbeől a szempontból nagyon konzervatív és nagyon megbízható. De elment. Mert őrlődik a volt felesége hadjárata miatt, amiatt, hogy a saját húga ki akarja túrni az örökségéből, amiatt, hogy jelenleg nincs saját tulajdona, amiatt, hogy még soha életében nem volt igazán független és önálló, hiszen iszonyú korán házasodott és onnan azonnal hozzám jött. Úgy érzem, hogy ezt nehéz lesz túlélni. Van arra esély, hogy valóban rájön, hogy a legjobb dolgot dobta el az életéből és megpróbálja helyrehozni a dolgokat? Hallott már valaki ilyen "sikersztoriról"? Ja, itthagyott egy pár dolgot, szerinte csak átpakolt máshova, és ez nem jelenti azt, hogy végünk. Csak egy kis időt akar. De hát együtt éltünk!!! És már nem. Vissza szeretném kapni őt, de nem akarom, hogy sajnálatból vagy hirtelen döntésből jöjjön vissza. Azt mondtam, legyen vége rendesen és van egy kis idő a meggondolásra, amíg még vissza lehet csinálni. Azt mondtam, ne hívjon, ne keressen. De hív. Én meg belehalok. Legszívesebben lerombolnám a lakást a földig, mert itt minden kettőnkről szól. Nem tudok így élni. Ebben a bizonytalanságban. De én sem akarom elveszíteni őt. Tehetetlen vagyok. Csak sírni tudok. Soha nem voltam még olyan boldog, mint az elmúlt másfél évben. Miért ment el? Visszajön? Túlélem?

Rendezés időrendben

- Rendezés időrendben
- Bejelentem moderátornak

824 hozzászólás

nekezd

2003. január 14. 01:3051.

Kedves Watta! Remelem nem bantottalak meg, az oszintesegemmel, hidd el megertelek, most akarom elhagyni a ferjemet 20 evi hazassag utan, nehez dontes, hidd el. Szeretem ot es o talan jobban szeret engem, de van valami, amit a legnagyobb joszandekom ellenere sem tudok elviselni. Meg halogatom a vegso lepest, de mar latom, hogy elkerulhetetlen.

előzmény:

Watta (45)
nekezd

2003. január 14. 01:2250.

HA en szeretek valakit, csak akkor vagyok kepes elmenni, ha valami olyasmit tesz velem, nekem, amit nem tudok megvaltoztatni, de nem is tudok egyutt elni ezzel a dologgal, amit tesz, de akkor bizony en orokre megyek el. Ha nem tesz ilyet nekem, akkor nincs okom elmenni es ketsegek kozott hagyni azt, akit szeretek. En igy elek, lehet, hogy ez a fiu maskepp gondolkozik. Kivanom, hogy visszakapd ot.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
plüssmackó

2003. január 14. 00:2149.

mellesleg megjegyezném hogy semmire sem vágynék jobban mint arra hogy a szerelmemmel élhessek. . . de csak ismétlem CSAK akkor ha Ő is így gondolja. . . ugyanis ez kettős döntés. . és nem sok köze van a szerelemhez. . . max annyi hogy ha szeretsz valakit akkor állandóan jó és kényelmes a közelében lenni. . . nahát Jóéjtbrumm

előzmény:

plüssmackó (48)
plüssmackó

2003. január 14. 00:1848.

Kedves Watta. . . .
végigolvastam az egészet. . . szóról szóra iszonyú hoyyzút írhatnék teletűzdelve a Te szavaiddal. . . én 10 év után válok. . . és amit leírtál abból világosan kiderül hogy MEGFOJTOD a pasit. . . és közben persze marhára sajnálod hogy elmenekült tőled. . . bocs hogy ilyen "kemény" vagyok. . de szerintem csak egy "objektív" szubjektív :) vélemény tud rádöbbenteni arra. . önző mód szeretsz. . . add fel magad. . . és ne zsarold -magadat sem- érzelmileg. . . és sokat nagyon nagyon sokat gondolkodj azon hogy miért is nem engedted el a párod "egyedül" kirándulni. . vagy miért is nem veled. . vagy miért is kellene megfelelni ??? úristen mekkora határtalan a TE "szereteted" ???? Jó gondolkodást és jó éjt

előzmény:

Watta (45)
appleveell

2003. január 13. 23:5947.

Ez alapesetben igy igaz, de kategorikusan nem lehet kijelenteni. Eletunket annyi minden mas minositi!
Amikor nem akarsz a szerelmednek
"rosszat" tenni, bizony bizony az alapesettol el kell terni, ha megakarod ot tartani, sot, azert teszed, mert szereted! Szoval,
lehet nem vilagos, de egyszerubben nem tudom leirni.

előzmény:

nekezd (44)
appleveell

2003. január 13. 23:5246.

Szia Watta
Azert en nem latom olyan tragikusnak a helyzeted. Szerintem valamit nem ertettel meg, es most pont ezzel "gyartod" a rosszat magadnak. :( . . . s persze neki is. .
Persze lehet keson jottem erre a topicra, mert ugy latom, volt mar
koztetek egy telefonbeszelgetes.
En nem tettem volna! :(
Nehez ezt most itt igy leirni, de
megkiserlem, hogy erezd mennyire nem akart nektek "rosszat"
En mar jocskan elmultam 27 eves :))) ezert hozzateszem, bizonyara en is igy ereztem volna, vagyis nem ertettem volna meg.
Egy tortenetet irok le, ugy talan egyszerubb es erthetobb lesz.

Egyetemi eveim alatt tolem joval idosebb evfolyamtarsnom evekkel tanulmanyaink megkezdese elott elvalt a ferjetol, pedig nagyon osszeillo es egymast nagyon szereto hazastarsak voltak, illetve ma is azok. . . :) A no is
es a ferfi is kulon lakasban laktak a valas utan. Megsem ertettuk, hogy hogy van akkor, hogy megis mindig egyutt vannak. . .
Imadta a ferfi a not. Lehet hihetetlen, de igy van. Evekig egyutt eltek, azt hiszem harom evig, s utana azert ment el a ferfi, s ugy irom, ahogy o mondta:
"a szerelmet nem akarom megolni".

Masfel ev egyutteles sem nevezheto sok idonek. Persze relativ mi a sok, mi a keves. . . DE most gondolj arra, hogy a hetkoznapok problemai,
ha akarod, ha nem begyuruzik a parkapcsolatotokba. Akar neked, akar neki van. Es ugy tunik neki most nagyon sok van!:(
Egeszen mas "randira" menni hozza,
vagy neki hozzad, mert akkor feltudtok toltodni. . . Kizarjatok a problemat a kapcsolatotokbol. . .
Nem biztos, hogy neki jo, ha latod a millio problemajat, szeretne nem a nyakadba akasztani, es o maga AKARJA megoldani. Mintahogy neked sem lenne jo, ha te faradtan zuhansz haza, es nem tudsz ra ugy odafigyelni. Ebbol hidd el, barmekkora is a szerelem, csak a problemak jonnek elo egy ido utan. Ez csak atmeneti ido,
de ha meg kered is, hogy ne hivjon,
egyaltalan nem ertetted ot meg, es meg magadnak is problemat okoztal.
Miert nem orulsz annak, hogy nem akar elvesziteni. Ez akkora butasag, hogy azt gondolod, csak akkor a tied ha veled van!
Szerintem meg nem veszitetted el,
bar. . . . amiket itt utoljara irtal. . . nagy butasag velemenyem szerint. Hagyd most ot, ha hiv az jo, szeret! Hivjad te is. Beszelgessetek! Csinaljatok kozos programokat. . . Erezzetek, hogy szuksegetek van egymasra! Hivd meg hozzad vacsorara, s ha menni akar engedd. Ha nem akkor milyen boldog leszel. Es o is az lesz. De ha o
elakar vonulni mert igenye van neha a maganyra, hagyd ot! Ettol jobban nem is tudnad kimutatni szereteted, es nem kell lemondani rola. (Talan nem keso!:()
Azt kivanom legyel nagyon boldog ha ot szereted Vele, de most mindenkeppen fogadd el, hogy neki ez a jo. S hogy miert azt font mar egy idezetben leirtam! :)

előzmény:

Watta (45)
Watta

2003. január 13. 22:3545.

Nos, megfogadtam nők_apja tanácsát, bár kicsit gyorsan. Felhívtam, tök nyugodtan és beszélgettünk. Mostmár tudom, hogy mi az, amire számíthatok és mi az, amire nem. Szeret, mert jó neki velem lenni, hiányzik neki a sok simogatás és minden más. Viszont annyi sok csalódás és kiszolgáltatottság után túl gyorsan mentünk bele ebbe az együttélősdibe. Önállóságra van szüksége, nem tud most megfelelni egy olyan szoros kapcsolatnak, mint a miénk volt. Egy kicsit le akar csillapodni, meg akarja várni, amíg a pánikérzése elmúlik, és akkor higgadt fejjel szeretné eldönteni, hogy kezdjük el újra, találkozgassunk, építsünk fel egy új kapcsolatot és költözzünk ide vagy oda, vagy pedig addigra esetleg elmúlik az érzés és fejezzünk be mindent. Ahogy a szavaiból kivettem, itt minimum hetekről van szó. De lehet, hogy hónapokról. Nem akar más nőt keresni, nincs erre szüksége, de most még a szexre sincs semmi ingerenciája. Azt mondta, néha úgyis találkoznunk kell, hiszen hozzám jönnek például a levelei. És azt mondta, néha jó lenne kávézni, moziba menni, de aztán mindenki haza, hogy érezhesse, független, önálló élete van. Ezekből a kis kávézásokból aztán (de ez már szerintem) talán kialakul újra az a vágy, hogy egyre több időt töltsünk együtt. Vagy arra is rájöhetünk, hogy elmúlt. Én azt hiszem, most úgy érzem, hogy inkább a második fog bekövetkezni. El fog múlni belőle, le fog mondani a kapcsolatunk újraépítéséről. Már nem sírok. Mostmár tudom, hogy kár mindennap azt lesni, vajon itt van-e, mire hazaérek. Kár olyan meséket gyártanom, hogy majd felhív, találkozunk és a karjaimba omlik, mert nem tud nélkülem élni. Tud. És tetszeni fog neki. Emlékszem, amikor én megkaptam a független életet, egészen pontosan hét évig élveztem a nagy önállóságot. Ő mondjuk nem ilyen magányos típus, ő nem bírja sokáig, hogy ne legyen társa. De talán az már nem én leszek. Le kell mondanom róla, élnem kell az életemet. Ha pár hét múlva mégis megkeres, hogy szeret, akkor legalább történt végre egy csoda az én életemben is. De addig nem szabad magam hamis reményekben ringatni. Véget ért egy álom, összeomlott egy kártyavár, ami tervekből volt felépítve. Ennek így kellett történnie, biztosan megvolt ennek is az oka. Fáj, persze, hogy őrülten fáj. Fogok én még ezen a fórumon sírni. De mivel nagyon szeretem őt, ha neki most így a jó, vagy később végleg nélkülem a jó, akkor legyen neki így jó. Az a fontos, hogy boldog legyen. Minden mást elrendez majd az idő. Egy biztos. Ezt a csodálatos másfél évet életem végéig nem felejtem el. Mert volt egy férfi, akitől megkaptam mindent, amire vágytam. Azt hiszem, a szorosan átölelt éjszakáink még nagyon sokáig hiányozni fognak. Egy kicsit mindig szeretni fogom őt. És ki tudja, talán még egyszer egymásra találunk.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
nekezd

2003. január 13. 20:0744.

Lehet, hogy en nem jol latom, de akit szeretek, azt nem tudnam elhagyni, nem tudnek neki ilyen fajdalmat okozni. A szeretett ember mellett akarok ebredni es vele akarom megoldani a problemaimat, nem nelkule.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
Watta

2003. január 13. 19:5043.

Oké, de én vissza szeretném kapni őt. Amikor elküldtem, azért tettem, mert láttam rajta, hogy szenved. Amikor végül nem ment el, elmondtam neki, hogy mennyire szeretem, és megköszöntem, hogy maradt. Elmondtam neki, hogy együtt, ketten megoldjuk a problémákat. Felajánlottam neki a legnagyobb kompromisszumot, hogy ha a húga és a nagymama miatt mindenképpen a nagyihoz kell költöznie, akkor én szívesen vele megyek, vagy legalább éljünk kétlaki életet. És ha a nagymama meghal, mert ez sajnos várható, és a páromé lesz az a lakás, és annyira ragaszkodik ahhoz, hogy végre saját tulajdona legyen, akkor nagyon szívesen bevállalom, hogy én odaköltözök vele és akkor másfél évig laktunk nálam, utána meg lakunk nála. Aztán majd mikor már kialakulnak a dolgok, megoldódnak a problémák, akkor ha ő is úgy érzi, majd elkezdünk gondolkodni valami közösön. Minden lehetséges kompromisszumot felajánlottam, és úgy tűnt, ez némileg meg is nyugtatta őt. Csak aztán jött a húga ezzel a lakáselfoglalásos dologgal és a kedvesem úgy érezte, hogy lépnie kell. Végig azt mondogatta nekem, hogy az érzelmekkel semmi baj nincs, ezek csak külső körülmények. Tudom, hogy szeret, de most úgy érzem, úgy próbál megszabadulni mindentől, hogy inkább elfogadja, hogy fáj neki is. Félek, hogy engem a legegyszerűbb kidobni az ablakon, mint gondot. Hiába tudja, mondja, hogy őt így még senki nem szerette. Az előbb majdnem küldtem neki egy üzenetet, de mióta veletek beszélgetek, kicsit nyugodtabb lettem. Még dolgozom. Majd ha hazamegyek, az lesz a nagyon rossz.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_394653 (44)
Ylva

2003. január 13. 18:2742.

Es mi van akkor ha annyi a gondja hogy nem akar ezzel teged terhelni? Vannak olyan emberek akik meg ha tudjak is hogy terhelhetik a masikat, elvonulnak. (en pl ilyen vagyok azert latom igy a dolgokat) Egy het nem ido. 5 nap meg plane! Szerintem. Egy honap mar igen. . .
Es mi van akkor ha o komolyan vette hogy elkuldted es addig nem jelentkezik mig kerted? Ez nem azt jelenti hogy nem szeret, csak hogy megteszi amit kersz. Varj meg nehany napot nyugiban.
Na mostmar tenyleg mennem kell, sziasztok!

előzmény:

Watta (40)
Torolt_felhasznalo_946299

2003. január 13. 18:2641.

Szerintem túl sokat agyalsz mostmár ezen! Picikét rázd már fel magad!!! Tele van gonddal az a szegény pasas és nem könnyíted a helyzetét! Egyáltalán nem komplikálják a férfiak annyira agyon a dolgokat, mint mi nők, ahogy az előbb Ylva is megírta! Sokkal egyszerűbb recept szerint működnek. Ha nem vagy okos, elveszíted, ha okos vagy, visszakapod. Csak picit hozd helyre magad!!! Ez a nő, aki most vagy, egészen biztos nem kell neki! De egyetlen férfinek sem!!

előzmény:

Watta (40)
Watta

2003. január 13. 18:1840.

De már ő sem hív, hogy találkozzunk. Elfogadta, amit mondtam, hogy legyen addig vége, amíg gondolkozik. Most csend van. Nem hív, nem üzen. Azt mondta, nem azért csinálja, mert hitegetni akar. Állítólag szeret. De ha annyira szeretne, már hívna. Szerintem le akar mondani rólam. Elmondtam már neki, hogy nagyon szeretem. Elmondtam, hogy hiányzik. Elmondtam, hogy boldog voltam vele. Elmondtam, hogy bárhol élnék vele. Elmondtam, hogy szükségem van rá. Mit mondhatnék még? Ugyanezeket még többször? Semmi értelme. Kicsit muszáj várnom. Ha egyedül akar lenni, hagy legyen egyedül. A kérdés csak az, meddig várjak? Meddig várhatok úgy, hogy magától a várakozástól nem sérülnek az állítólag rendben lévő érzelmeink? És ha mondjuk egy hétig nem hív fel, nem keres, akkor az már annyit jelent, hogy vége? Tudjátok, nem hiszem el, hogy ha valóban annyira szeret, amennyire mutatta és mondta, akkor kibír még napokat vagy heteket nélkülem. Nem lehet, hogy ő már nem szeret engem, csak így valahogy könnyebb neki az elválás? Á, nem tudok semmit.

előzmény:

Ylva (38)
Ylva

2003. január 13. 18:0439.

ne kuldd el, ne bantsd meg te is. Ha a hugom ki akarna semmizni engem is a padlora rakna :( Akkor oldodnak meg a gondok leghamarabb ha ugy erzi mellette allsz es nem ellene :)

előzmény:

Watta (37)
Ylva

2003. január 13. 18:0238.

na vegigolvastam. haaat. Egyet mondanek. NE PANIKOLJ ENNYIRE! Nincs itt nagy gond, az van hogy a pasi egy kis szabadsagot vett ki. Kell neki. Mindenkinek. Irtad egyszer hogy talan keves volt a szabadsaga. A nokkel ellentetben ok nem birjak az allando megkotest, de ha nagyon szeretnek akkor jobban. Eld a sajat eleted, neha talalkozgass vele, aztan majd meglatod visszajon-e (szerintem vissza fog csak meg lehet hogy fut nehany kort, de nem hiszem hogy masik novel probalkozna. . . ) Szerintem nehany heten belul megoldodik, csak gondja van es egyedul akar lenni. (en mondjuk ilyen vagyok. . . )
Ezen kivul teljesen egyetertek nok_apjaval :)))
ja, megegy: ne probald magyarazni a dolgokat (a pasik nagyon egyszeruen tudnak gondolkozni nem ugy mint mi :))), hallgass a megerzeseidre es ne arra amit hosszu agyalasokon talalsz ki. Probald meg egyszerubben nezni a dolgokat. Persze jol sajnald meg magad, de ez csak 1 napig tartson, de akkor teljes erobedobassal :)) Aztan tedd felre :) Az elhatarozas sokat segit.

előzmény:

Watta (35)
Watta

2003. január 13. 18:0237.

Az okok, amiket felsoroltam, hogy miért ment el, biztosak. A csütörtöki költözés egyrészt hireteln ötlet volt tőle, miután megtudta, hogy a saját húga is ki akarja semmizni. Másrészt viszont vasárnap óta beszélgettünk folyamatosan a gondjainkról, az érzéseinkről, a pánikjáról, a menekülési vágyáról. Én vasárnap elküldtem őt, össze is csomagolt, de végül nem ment el, mert azt mondta, nem akar elveszíteni. Elmentünk sörözni és egy sör mellett megbeszéltünk mindent. Ezért, innen tudom olyan biztosan, hogy mik a problémák. Nem tudnék már többet kérdezni. Nekem már csak egy kérdésem lehet hozzá, az, hogy hogyan folytassuk az életünket.

előzmény:

nok_apja (36)
nok_apja

2003. január 13. 17:5236.

Egyáltalán ne hallgass. Igenis keresd meg, üljetek le és ess neki. Vallasd ki, de alaposan. Mintha mélyinterjút csinálnál egy közeli barátoddal. Álld meg, hogy véleményt nyílváníts, álld meg, hogy előhozakozol a saját érzéseiddel és semmikép ne légy számonkérő, felelősségree vonó. Az ilyesmitől tüskét ereszt és esetleg olyan választ ad amit te szeretnél hallani. Kérdezz, kérdezz, beszéltesd. Annak, hogy elment oka KELL, hogy legyen. Kell. És bár neked vannak elképzeléseid az okokról, de könnyen lehet, hogy nőként másképp rangsorolod a jelentősségüket. Aztán aludj rá egyet - kettőt - hármat. És miután hármat aludtál rá, akkor elgondolgozhatsz. Talán furcsának, túlzónak találod az ötletet, de akár fel is veheted egy diktafonnal. Persze nem titokban.
Jelenleg saját indulataid, érzelmeid rabja vagy. De ez normális is, hiszen csak pár nap telt el azóta amióta elment. Éld ki, sírd ki nyugodtan a bánatod, de amikor leülsz beszélgetni vele akkorra nyugodtnak kell lenned.

előzmény:

Watta (35)
Watta

2003. január 13. 16:5535.

Nők_apja! Te férfi vagy. Férfiként gondolkodsz. Végigolvastál mindent, amit írtam. És azt mondod, megítélésed szerint nincs velünk nagy baj. Meg hogy vissza fog jönni. Miért mondod ezt? Te mint férfi, hogyan jutottál erre a következtetésre? Nagyon érdekelne a véleményed. Mégis csak férfi vagy, azaz hasonlóbb a páromhoz.
És még egy kérdés hozzád: szerinted meddig hallgassak. Meddig adjam azt az időt, amikor nem hívom, nem keresem. Ha valóban szeret, mennyi idő alatt jön rá, hogy valamit muszáj változtatni, mert vissza akar kapni? Köszönöm előre is papi.

előzmény:

nok_apja (31)
Watta

2003. január 13. 16:3334.

Ez hülyeség. Csütörtökön pakolt el tőlem, tehát csütörtöktől vagyunk külön. Ötödik napja. Ne áltassam magam.

előzmény:

Watta (33)
Watta

2003. január 13. 16:3233.

Végülis csütörtökön ment el, és ma még csak hétfő van. A csütörtök-pénteket normális esetben is külön töltöttük volna, mert a gyerekeinél akart aludni. Tehát igazából eddig a szombat, vasárnapot töltöttük külön, meg persze a mai napnak is mindjárt vége. Most lesz akkor három napja, hogy nincs velem. Ennyi idő alatt ugye badarság lenne azt várnom, hogy "visítva rohanjon vissza hozzám" (ezt ő mondta nekem csütörtökön este, mikor felhívott, hogy úgy érzi nemsokára visítva rohan vissza). Ennyi idő alatt történhetett benne bármi változás? És miért beszél egyre nyugodtabban, akárhányszor felhív? Ilyen gyorsan múlok el belőle? Mindegy. A kérdés: meddig legyek most csendben? Meddig ne keressem, ne üzenjek, ne szólja semmit, még annyit sem, hogy nagyon hiányzol kedves. És ha majd megszólalok, akkor mit mondjak? Vagy hagynom kellene az egészet a fenébe és ne szólaljak meg egyáltalán, majd ős szól, ha változtatni szeretne?

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
Watta

2003. január 13. 09:0832.

Talán soha nem jön már vissza hozzám. Nem tudhatom. Telnek a napok, nélküle, távolodik a remény. Ha hasonlóképpen érzene, mint én, akkor már ő is alig bírná. Persze neki más gondjai is vannak. De ha olyan jó lettem volna, akkor már kezdene rájönni, arra, hogy attól, hogy más lakásba költözött, az egyéb problémáit ugyanúgy magával vitte, megoldani ugyanúgy neki kell, ellenben mindazt, aminek eddig örült, amit eddig szeretett, ami eddig a más bajok miatti pánikját csitította, ami jól esett, az most elveszett. Ha ő most nem érzi azt, amit én, akkor valószínűleg az esti simogatások, a folyamatos átölelgetések, a puszik, az összebújások, a kézenfogva alvások és reggeli szorítások nem voltak olyan fontosak, mint ahogy én hittem. Lehet, hogy ezek semmit sem jelentettek. Neki. Mert nekem mindent.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
nok_apja

2003. január 13. 09:0331.

Szai Watta! Ismét végignézve az általad leírtakat azt vettem észre, hogy mondanivalód 98%-ban nem a kapcsolatodról, nem a párodról, hanem rólad szól. Minden szavad, mondatod mögül az Én, Én, Én sejlik fel. Jelen állapotban, ez természetes. De ha változtatni is akarsz majd a jelenlegi állapoton, akkor lassan ki kéne lépned a saját önsajnálatodból, a saját érzéseiddel való foglalkozásból és elgondolkoznod kettőtökön, a kapcsolatotokon.
Megítélésem szerint nincs veletek nagy baj és ha józanságodat és tárgyilagosságodat visszanyerve, az ő szempontjait is figyelelmbe átgondolodjátok mi történt, akkor megtaláljátok (nem Te, nem Ő, hanem Ti) a megoldást.
Most még a bánat óráid éled és ez rendben van. De lassan kezdd el összekapni a korcot a szoknyád szélén.

előzmény:

Watta (25)
Watta

2003. január 13. 09:0130.

Ilyen a nő. De lehet, hogy általánosságban az ember. Ha bizonytalannak érzi, amit addig biztosnak hitt, akkor a hirtelen elvesztéstől való félelmében igyekszik még szorosabbra fűzni a szálakat, minden percet kihasználni. Pedig a szeretet nem csak abból áll, hogy folyton a kedvessel kell lenni, hanem abból is, hogy néha tudni kell engedni.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
Watta

2003. január 13. 08:5129.

Hát igen. Ha néha hagytam volna, hogy egy kicsit ellegyen csak úgy a nagy semmiben, ha néha megadtam volna neki a szabadságot, hogy mondjuk hétvégén hadd menjen el egyedül kirándulni (ezt imádná), akkor talán máshogy alakul. De sosem mondta, hogy egyedüllétet akar, sőt mindig hívott, hogy mikor érek már haza, menjünk ide meg oda, és minden nap elmondta, hogy hiányoztam neki (pedig csak dolgoztunk), és este mindig úgy fogadott, hogy percekig csak ölelt és puszilt. Nem mondta, én pedig nem jöttem rá (valószínűleg nem is akartam), hogy ha nem mondja, akkor is el kellene néha engednem, sőt rábeszélni, hogy legyen kicsit önmagával is.

előzmény:

Torolt_felhasznalo_603598 (0)
Watta

2003. január 13. 08:4828.

Megbeszéltük, tudom, hogy mi a baja. Amit eddig leírtam, tehát a volt feleségével való vagyoni harc, a húgával való harc az örökségen, az hogy jelenleg nincs saját tulajdona, pedig 37 éves lesz és egyszer már felépített nagy dolgokat, aztán az, hogy a sok gond és probléma minket elég szorosra fűzött és most megijedt egy kicsit a hozzám való kötődésétől is, illetve hogy a sok gond miatt sokszor veszekedtünk (bár egyre kevesebbet), és még az is, amit nők_apja is említett már, hogy kicsit sokat vártam el tőle, túl sok mindenben kellett megfelelnie nekem. Mert ugye minél jobban visszabújt a csigaházába önmarcangolni, én annál bizonytalanabb lettem és annál inkább próbáltam megtartani.

előzmény:

shine78 (27)
shine78

2003. január 13. 08:2427.

Szia Kedves Watta!

Lehet, hogy csak addig voltál jó, amíg beléd tudott kapaszkodni, amíg szépen rendbehoztad őt lelkileg. Persze, lehet, hogy nincs igazam, de azért annyit megérdemeltél volna másfél év után, hogy őszintén a szemedbe mondja, miért nem kellesz neki. Ha meg kellesz, akkor meg kellett volna beszélni az egészet, szerintem. Mert ugye csak nem várhatja el párod, hogy kitaláld, mi a baja?

előzmény:

Watta (1)

29 30 31 32 33

Fórum

Szeret és elment

Címlap

top

Ha így gondozod, a kerted éke lesz a hortenzia