Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elvesztettem a kisbabámat
Torolt_felhasznalo_736777
Létrehozva: 2003. január 4. 20:54
Augusztusban 24 hét 3 napra megszületett a kisfiam, 17 napot élt. Nem kaptam magyarázatot arra, hogy miért történt mindez és nem is tudom túltenni magam a történteken. Szeretnék, ha hasonló cipőben járók-de bárki más is- hozzászólna a témához. Talán könnyebb lenne együtt.
Ne izgulj Krisztys! Ahogy olvasgattam, sokan voltak hasonló helyzetben mint most te és minden rendben lett! A lényeg a pozitív gondolkodás!
Bár én is most nagyon para vagyok, mert az elmúlt két hónapban négyszer mensiztem. Nem tudom, hogy mi lehet a probléma! Pedig már nekünk is lassan letelne az a fránya 6 hónap, erre megint történik valami rossz!
Krysztis, és a 3. császárom után 4 hónappal estem teherbe, nem vékonyodott a heg, semmi bajom nem lett Réka 39 hét 5 napra született 3 és fél kilóval.
Ennek a hegszétválósdinak nagyobb a füstje mint a lángja, hidd el!
aZ INDEXEN van egy topik Császár után szabadon címmel, olvasgass bele!
Én is alig vártam, hogy ujra Babás legyek... Aztán meg... Talán most tartok ott, hogy valóban elmerjem hinni, felmerjem fogni, hogy valaki növexik itt bent megint!
Persze...
Az is hozzájátszott, hogy most múlthétem 16 hetesen az AC-után láttam először UH-n 'Gombóckát'...
Addig mindíg olyan orvosokat sikerült kifognom a kórházas Uh-kon, akik csak helyettesitették a dokim... Hiába volt megbeszélve, hogy akor megyek amikor Ő van Uh-ban... Mindíg közbejött neki egy szülés, vagy valami halaszthatatlan dolog.
Érdekes, de nekem a heg sosem fájt! Egy percig sem... Inkább felette, meg a köldököm közti rész fájt-fáj néha. Rettenetesen nagy volt nekem is a hasam, maradt is jócskán 'bőrlebeny'. Ez fáj...
Remélem nem lesz velünk sem semmi komplikáció...
Örökösen van miért izgulni, egy terhesség alat... Hát még nekünk...
Annyit éreztem, hogy feszül a hasam, de azt mondták, az egy nagyon jellegzetes fájdalom lenne ha válna szét a heg...de nem árulták el milyen, mert azt mondták, akkor tuti azt fogom érezni, mert annyira rettegtem, és már mindent bebeszéltem, magamnak.
Feszült a régi hegnél a hasam, és szúrkált. Minden viziten elmondtam, és nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, viszont minden nap szinte megnézték a hegvastagságot uh-gal.
És csak azért volt 5 hónap, mert azt hittem megbolondulok, hogy nem is leszek már soha terhes, stb, és amikor várandós lettem, felcsillant a remény, újra volt értelme élni...bár rettegtem végig.
Éreztél valamit másként, mint heg nélkül... Eseleg vannak ötleteid, tapasztalataid mire figyeljek oda?
Esélyem nekem is megvan elvileg a nagy Babára, Klaudiám 4005/53 cm volt.
Őt megszültem simán... De megkinylódtam vele nagyon. Olyan kis husi-golyó volt, hogy csak na.
Igazság szerint én most igy a történtek után, talán jobban örülnék egy csaszinak.
-Kristys.
Szia Kriszty!
Akkor ha olvastál, tudod, hogy nekem is mindkettő császár volt. Az első után 5 hónap telt el és újra terhes lettem. Nagyok voltak a abáim, első 4580g, második 4000g, tehát a heget ez is vékonyította hogy iszonyú nagy volt a hasam.Ha odafigyelnek rá kellőképp, nem lesz baj! Momndjuk neke m e miatt feklüdnöm kellett, mert azzal is lehetett óvni a heget, levettük róla a terhet így.
Minden jót!
Angi!
Olvastan a Bemoldaladon írottakat
Ahogy számolom, Te is rögtön ahogy lehetett teherbe estél, a történtek után. Mivel engem császároztak 2006 Novemberében, kénytelen voltam kivárni a fél évet.
Igaz...
Na... De!!!
Erre Ti nagyon jó példát szolgáltatok. Mégegyszer Gratulálok!!!
Krisztys.
ja értem, majd leírom,, de most épp itt üvölt mellettem
puszi
Szerintem az ilyen tortenetek azok, amik mindannyiunkat arra osztonoznek, hogy lehetunk mi meg boldogok, termeszetesen a mi kis Angyalkainkkal a szivunkben!
Szia Adri!
Már megírtam a történet végét, a Brúnó történetének folytatásaként tette be Kriszta!
Puszi
Latom Te is idetalaltal...
Ha legkozelebb jossz ird meg a tortenetetek "befejezeset" is, hogy igenis megeri kitartani es kuzdeni!
Puszillak!!!
Es koszonom a kepeket(varom az ujakat)!!!
Adri
Kedves Meszesné!
Először is nagyon sajnálom ami történt. Én tavaly ápr. 30án vesztettem el a kisfiamat Brúnót , 37hetes volt a pocakomban.
Ha gondolod, nézz át a www.angyalokszulei.hu oldalra, kimondottan gyermeküket elvesztett anyukák járnak oda, és emléket is állíthatsz ott gyermekednek.
Szeretettel: Angéla
Örülök neki, hogy jól vagytok! Remélem igy is marad már minden!!!
Csak naggyon-naggyon halkan súgom, hogy GRATULÁLOK!!!
Nehogy elkiabáljak bármit is!!!
Mi is jól vagyunk, most épp, köszönjük szépen
(lehet nálunk is lesz baba, de csak halkan súgom még meg
11.-én megvolt az AC-m.
Mivel tudtam mire vállalkozok, illetve voltam én 5 órával is tűvel a pocakomban, a magzatvíz lecsaplások alkalmával, eszembe sem jutott, hogy félnem kellene a 'komplikációktól-rizikóktól'... Teljesen az 'ismereteimnek' megfelelően történt a pocakszuri,összesen 6 percet voltam műtőben... És...
( Részletek a blogomban
Azért, hogy nyugodtan tölthessek el még vagy 5 hónapot...
Ha meg baj lenne, legyen egy papírom róla, és ne járja ugy mint az Ikrekkel...
Mindenki azt mondta, hogy kizárt hogy sikerüljön, de senki nem vállalta be' hogy meginditsa a szülést, mert a tetves bürökrácia miatt ebben a tetves országban ezt csak kb a 16. hétig 'kérheti' a Kismama...
Végül csaszi után rákérdezett a Dr Nőm, hogy miért csináltam végig? Miben bíztam???
Mondtam neki, hogy semmiben nem bíztam... Csináltam, tűrtem mert nem volt más lehetőségem...
Minden torturámat ismert, végül annyit mondott, hogy:
- Hát igen... Sajnálja... Tudja, hogy hivatalos lelet nélkül ebben az országban 'gyilkos'-nak lett volna kikiáltva az a doki aki bevállalt volna, és simán börtönbe csukhatták volna...
De Ő ha akkor mikor kimontduk a kimondhatatlant, vagyis hogy -Szakitság meg a terhességet! ismert volna, Ő eleget tett volna a kérésünknek...
Nos...
Így ha meglesz a lelet... Érted?
Sziasztok,
kérlek olvassátok el a Peter Cerny Alapítvány című topicomat a Babázzunk rovatban, hátha tudtok segíteni!
Köszönöm!
Jól szétszéledtünk mitagadás, de remélem majd most ha összerázódunk újra vidámabb dolgokról tudunk beszélgetni.
Igen... Babát várok, a 14. hetet tapssuk. Múlthéten ugy volt hogy meglesz a CVS, de hátsó falon van a placenta, emiatt nem lehetett megszúrni a pocakom.
Mindenesetre megyek a Szabolcsba 11.-én, meglesz az Uh, és majd meglátom mit mondt a DrNő. Eddig azt mondta, hogy egyedül az életkorom miatt lehetne indokolt a szúrás. A tarkóredőnk 1,6mm,ez jó, szerencsére! Nagyon örülnék neki, ha változott volna annyit a helyzet, hogy hozzá férnének a placentához, mert igy csak 1 hetet kéne várni az eredményre.
Különben jól vagyok, igaz most 1 hete szenvedek a bölcsesség fogammal...
Háátt... Velünk ez van... Remélem mindenki hasolnó jókat irhatna, ha írna
Pusszi, Krisztys.
Ákoskánknak készen lett a sirja.Mit is lehet erre mondani...hm szép lett.
De miért is egy siremléket kell dicsérni,és nem azt,h mekkorát fejlödött a srác...hmm
.
Lelkem gyogyulofélben.De sose fog meggyogyulni.
Remélem Ti Mindannyian,h jol vagytok és mihamarabb ujabb pocakosodásrol számoltok be.Minden jot nektek!Puszi:Mici!
Igen, szerencsére nincs itt nagy 'élet'.
Köszönöm a jókívánságokat, remélem most minden rendben lesz.
Veled miujság? Hogy vagy?
Töbek? Senki nem kukucskál már ide?
Krisztys 13+2.
Én csak most olvasom krisztys
Piros, ne aggódj, lemegy az a pár kiló, pláne ebben a melegben.
Mióta nem eszem Gravidát, kb. felennyit estem...
Jaaj, de unom már a meleget!!!
Többiek? Kivel miujság? Remélem mindenki jól van!
Pussz, Krisztys /8+2./