Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Élesztő-sütőpor -szódabikar
Sziasztok!
Valaki felvilágosítana az élesztő-porélesztő-sütőpor-szódabikarbóna közötti különbségekről? S, mindenkitől elnézést, de a szalalkáliról aztán végképp semmit nem tudok... Melyiket mikor használjuk, mennyit használunk belőlük, hogyan működnek, helyettesíthető e egyik a másikkal, s ilyenkor mire lehet számítani... stb. Nagyon örülnék ha írnátok tapasztalatokat, s mindegyikkel recepteket is...
köszönöm!
Hű ez is érdekes:
Kérdés: Az egyik napilapban azt olvastam, hogy érdemes réztálat venni, ha gyakran verünk fel tojáshabot. A réz reagál a tojásfehérjével, és ezért nagyobb térfogatú hab képződik, mint más edényekben. Igaz ez? Ha igen, mi történik a tálban?
válasz a linkbe
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m00/rez.h tml
rákerestem és jól emlékeztem:
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/joghurt.htm l
Kérdés: Hogy lehet joghurtot készíteni?
1. válasz: A joghurt hevített tejbôl készül erjesztô mikroorganizmusokkal. A közönséges aludttejtôl csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Fôleg Lactobacillus bulgaricust és Streptococcus thermophilust tartalmaz (ezeket tiszta kultúrákban tenyésztik), míg az aludttej a tejben levô baktériumok (pl. Bacterium lactis aerogenes, Streptococcus lactis) közreműködésével keletkezik.
Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 46% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hômérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik. ...
Én úgy tudom, de aki jobban ért hozzá javítson ki:
a kefir nyers tejből van az van meg altatva kefir gombákkal, ennek az íze savanykásabb.
a joghurt, a felforralt tej van beoltva és megaltatva, ennek az íze nem olyan savanyú mint a kefíré
Következő bomba:
egyes sütireceptekben fel kell verni a tojásfehérjét habbá, más receptekben pedig nem.
Hogyan működik a tojásfehérje? Melyik esetben mit csinál a tésztával?
BOCS!
Én is azt hittem, mert valahogy durvábbnak tűnik a rétesliszt. Aztán egyszer a kenyérhez túl sok sikért adtam (a normális adag élesztő mellett), és rendesen kicsorgott a sütő szélén a tészta. Bár amikor megláttam, nem nevettem, az idegbaj kerülgetett.
Pastsimple, a péksütikhez egyáltalán nem értek. Az tény, hogy más az íze, de hogy mitől? Rejtély nekem is.
A sütemények kétféle módon nem sikerülnek:
csodás a küllem, de pocsék az íz, az állag: ehetetlen
összeesett, csúf, ragacs, szétlapult tészta, de isteni finom íz: legalább ehető ! (Csukott szemmel észre sem veszi az ember a különbséget ! :DDDDDD )
igen, csak hát a sütéshez való dolgok meglehetősen drágák... a kísérletezési kedvemmel nincs is baj, csak a pénztárcám korlátozza, hogy hány nem sikerült sütit dobhatok ki. Ezért indítottam ezt a "tanuló topic"-ot.
Pl. tudja valaki, hogy mitől más a kifli tésztája mint a kenyéré? Mert ugye, hogy más? Könnyebb, ízesebb...
De már sok megválaszolatlan kérdés is van mögöttem... Tudom, most mindenki "karácsonylázban" ég, de majd ha lesz időtök...
Köszönöm !
Én meg pont fordítva hittem, hogy a rétesliszttől nehezebb lesz a tészta...ezek szerint pont fordítva.
Sziasztok!
A réteslisztnek nagyobb a sikér, vagyis a fehérjetartalma. Egyébként sikért lehet kapni külön is. Egyszer finomliszt helyett a kenyérsütőbe fele réteslisztet tettem, mert nem volt elég a finomliszt, és kicsit olyan lett, mint a kalács, olyan foszlós lett egy kicsit. De ha a recept réteslisztet kér, akkor mindenképpen azt kell használni, vagy külön adni hozzá sikért.
Azt is megköszönném, ha egy "nagytudású" megosztaná velünk az alaptitkokat. Gondolok arra pl., hogy süteményrecept kitalálásnál pl, kb. mennyi sütőpor, élesztő, vagy szódabikarbónát kell számítani mondjuk 10 dkg liszthez, kb. mennyi cukrot kell számítani 10 dkg liszthez, kb. hány tojást, mennyi folyadékot... stb.
Nem vagyok teljesen hülye, tudom, hogy ahány süti annyiféle variáció, de talán vannak alapok, amire lehet építeni - pl. ha majd már oda fejlődöm, hogy én szeretnék recepteket kitalálni, ill., hogy nagyon ne lehessen elrontani egy sütit...
aztán a sütés hőfokok: mitől függ... maga a hőmérséklet is és a sütés időtartama is a kérdés...
Szia! Azt én sem tudom, hogy mi a különbség a két liszt működése között...
De: a palacsintát pl. mindig réteslisztből csinálom és azt tudom, hogy míg a simalisztből rögtön lehet sütni, a réteslisztes tésztát állni kell hagyni legalább fél órát (inkább egyet) - mert a liszt "megszívja" magát, aztán kipótolni a folyadékot, s utána sütni a palacsintákat. Szóval, kicsit hagyd pihenni... Viszont a réteslisztes palacsintám sokkal finomabb mint a finomlisztes!
Sziasztok !
Meg tudnátok mondani, hogy mi a különbség a rétesliszt és a finomliszt között sütésnél? Sok süteménynél rétesliszt az alapanyag, az úgy tudom nehezebb. Nekem még sosem sikerült réteslisztből a süti. Vagy nem az volt az oka ?
Most pl. egy sütőporos burgonyás fánkot réteslisztből kellene készíteni.
Jó reggelt! Akkor tehát ha mondjuk egészség szempontjából nézzük akkor talán a szódabikarbóna a legkevésbé "ártalmas"?
S a másik: ha ma a fánkreceptemet amiben kefír szerepel kipróbálom joghurttal - tudja valaki, hogy mi lesz az eredmény? Kidobott pénz, vagy finom fánkocskák?
Vagy próbáljam ki, s utána írjam be ide, ugye?
A joghurtban másféle baktériumok vannak mint a kefírben? Vagy mitől más?