Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Túlélni :((((
Létrehozva: 2002. november 27. 08:22
Hétfőn lesz egy hónapja :( vitáztunk telefonon. Bántott :( Barátságról zagyvált. Az a férfi akit Őrülten Szeretek!!!!!Egy pár soros email amit már egy hete megírtam elindult útjára . . . . Hozzá :( pedig sose akartam elküldeni. A lelkem kiöntésére szántam akkor.
A soraimból kiderült, hogy nagyon hiányzik és érzem, hogy már nincs szüksége rám. Szépen kértem, hogy ne reagáljon a levélre s ne keresse velem a kapcsolatot. Amikor meghallom a hangját elgyengülök s látom ez így a helyes :(((((((
Azóta csend van. Ezek szerint túllépett rajtam :( !!???
Nincs valami tanácsotok????Mit tegyek??????
Lelkileg teljesen kész vagyok :(((((
A soraimból kiderült, hogy nagyon hiányzik és érzem, hogy már nincs szüksége rám. Szépen kértem, hogy ne reagáljon a levélre s ne keresse velem a kapcsolatot. Amikor meghallom a hangját elgyengülök s látom ez így a helyes :(((((((
Azóta csend van. Ezek szerint túllépett rajtam :( !!???
Nincs valami tanácsotok????Mit tegyek??????
Lelkileg teljesen kész vagyok :(((((
naja, én is ilyen vagyok.. mindenkivel próbálok normálisan viselkedni, de nem kényzserből, egyszerűen ilyen vagyok.. ha meg egyszer nem figyelek valakire, én leszek a szemét állat.... amúgymeg tök természetes, hogy mindenkire előbb figyeljek mint magamra.. és ezt már unom.. akarattal úgysem tudok megváltozni, de mostanában tényleg csak azokra próbálok koncentrálni, akik velem is rendesek, a többiek kevésbé érdekelnek, legalábbis bűntudatot nem fogok érezni..
igen, most nekemis tök oké minden... a pasikat kivéve.. egyre jobban érzem magam a munkahelyemen is, aranyos ott mindenki, kivéve mikor nem
csak ez a kis hülye nagyon hiányzik, és vele kapcs tényleg nem tudom mit akarok.. és hogy minek lenne értelme.. ezzel az egy dologgal kapcs nem tudok tudatosan cselekedni.. sajnos az érzések dominálnak :/
Én is erre jöttem rá, hogy nincs igazi, mert valahogy a következő mindig jobb, mint az előző.
Bennem nagyon megváltozott valami, én nem ilyen voltam, hanem a jóság és a hűség mintaképe, már túlzásba is vittem, de megváltoztam.
Végül is az olyan embereknek, mint én voltam, nem sok babér terem a világban, de már azt mondom, hogy ha úgy találom meg a boldogságom, ahogy nem szabadna, akkor azt élvezem ki addig, amíg lehet.
Szerdán lesz a vacsi, már alig várom
, teljesen ki vagyok virulva.
Most megyek angolházit írni...
És mindenkinek fel a fejjel, az idő mindent megold, meglátjátok.
Szia Mosoly!
Én úgy gondolom, akit éppen imádunk, azt mindig az igazinak érezzük, aztán jön más, és számunkra ő lesz az igazi, nem? Valójában pedig nincs is igazi....
Hogy sikerült elérned, hogy ne tudjon beléd taposni? ez érdekelne!
Amúgy én már azt hittem, rég túl vagy ezen az egészen, de úgy látszik tévedtem
viszont ha most tényleg jobban vagy, annak örülök! 
múlt hétvégén voltam, ott történt meg a "baleset".. fura.. éjjel vele álmodtam elég rosszat, ébredéskor pedig szintén ő jutott eszembe, de másképp.... remélem ez semmi rosszat nem lehet, de épp elég béna a helyzet így is.. pár napja még elterveztem csomó mindent vele kapcs, de most valahogy megint kilátástalan minden.. egyelőre én magam sem tudom mit akarok...
akkor tudod meg, hogy túl vagy rajta, ha mással ugyanolyan jól tudod magad érezni.... nekem nagyon nem megy ez még..
egyetértek Crysler-rel... próbáld meg, abból baj nem lehet! sőt, ráadásként tiszta lappal indulhatsz, ha esetleg ezt közlöd a férjeddel is... ha tényleg xeret, talán még le is szokik az alkoholról, bár tudom, hogy nehéz!
bár 20 évesen ezekről a dolgokról én még mit sem tudhatok..
Én - most úgy tűnik -, az előző exen teljesen túl vagyok, legalábbis szerda óta, amióta megtörtént a legújab fellángolásom
És az ex elfelejtése miatt annyi energia szabadult fel bennem, hogy nem is hiszem el. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy 3 hónapon belül megtörténik, mert évekig, hónapokig szoktam szenvedni. Rá kell jönnöm, hogy a mindenkori exek után mindig van jobb!
Egyelőre elvagyok így, és meglátjuk.
Jó 7végét Nektek!
Ui.: voltál valahol bulizni, vagy mész a hétvégén?
Sziasztok lányok!
Én sokal jobban vagyok már....
Feladtam, mert rá kellett jönnöm Neki én semmit se jelentek.
Utoljára már nem hagytam ,hogy ismét belém taposson.Fáj,hogy igy lett vége dehát sehogy se lett volna jó.
Az igaz szerelmem elmúlását meg kell szenvedni...
Talán nem is volt "igaz szerelem" vagyis csak részemről volt az.
Heló, sziasztok
Ma léptem be és most ismerkedem ezzel az oldallal. Jónak tűnik.
Nekem elég sokoldalú a problémám ,és jó néven venném ha kapnék hozzászólásokat.
Mert érdekelne egy teljesen kívülálló véleménye.
23. éve vagyok házas. 10 éve beadtam a válópert, az alkoholizmusa miatt.
A két lányunk még tizenéves korban volt így visszavontam a válást, mert elég veszélyes lépés lett volna agyerekekre nézve.
Azóta felnőttek 22 és21 évesek. Én még nem érzem magam idősnek, hanem egy érett normális csajnak,aki után megfordulnak a pasik.A tarkómon vagy egy virág tetkó színes és nagyon szép.
Eljutottam odáig, hogy most változtatni szeretnék eddigi életemen.
Van egy srác , velem egyidős és a neten ismerkedtünk meg.
Nagyon vonz és nemsokára meglesz az első találkozónk is. Nagyon izgulok, hogy sikerüljön.
Jól néz ki és tetszik és neki is tetszem a képek alapján.
Az a kérdés , ha összejövünk merjek e lépni.
Mert az alkohol még mindig megvan sajnos.
Szóval jó lenne egy két vélemény tőletek szerintem sokat segítene.
Előre is köszi
az a baj, hogy egyszer el kell MINDENKIT engednünk!!! muszáj! ez az élet rendje.. én sem tettem még meg, és jó ideig nem tudom még...
olvastam egy idézetet, szóról szóra nem emléxem, de a lényeg: "Egyszer mindenkit el kell tudnunk engedni, azt is akit nagyon nagyon szeretünk.. Fáj, de elmúlik.. Aki erre nem képes, az meg sem érdemli, hogy újból boldog legyen, hisz az nem egész ember."
na itt sikerült elpityeregnem magam
viszont látom a piros szivet nálad! történt vmi?
én már észrevettem, hogy az ilyen pasikat, akikről tudom, hogy sokkal jobbak mint az a... ki se mondom... nos, mintha nem becsülném meg őket.. nem tudom miért... fura! talán még nem nőttem fel eléggé..... sőt...
de jó lenne, ha te nem így látnád, és kialakulna valami!
viszont így hogy tudod, van családja, ne éld bele magad semmibe! én tudom milyen az amikor a xerelmed foglalt (oké, ő nem volt nős, meg gyereke sem volt, de.... )
szóval sok sikert!
igen, a régi pasi.... kiábrándítottam még jobban magamból egy hülye esettel.. fújj... utálom érte magam, meg őt is, hogy hiába értette meg.. attól még távolodott
annyira rossz érzés!!!
Igazad van, tényleg kellek ide. Mit rontottál el? A régi pasi?
Tisin, ez így nem lesz jó Neked!
Mi itt mindannyian átestünk ilyen és még ennél cifrább dolgokon is (hidd el...), és nem tudjuk, milyen megmérettetések várnak ránk az életben. Ezeken keresztül erősödünk meg. Figyelj, engem amikor elhagyott az első pasim, hasonló állapotban voltam, mint Te, de nem engedtem, hogy eluralkodjon rajtam, megtaláltam a céljaimat, vágyaimat egyedül is. És te is meg fogod, és rá fogsz jönni, hogy jobb ez így. A környezeted nem érdemli meg, hogy így lásson, és Te sem engedheteted meg magaddal szemben, hogy annyira ne szeresd magad, hogy ennyire bántod magad.
Tudom, hogy rossz neked most ezt és hasonlókat olvasni, nekem is rossz, amikor magam alatt vagyok, és ilyen hozzászólásokat kapok (
), de segít.
Vigyázz magadra!
nincs ilyen....
Itt vagyok újra, pár napig irtó rosszul voltam, de már jobban vagyok sokkal. Nem tudom, mik ezek a hullámok, de két-három nap alatt képes vagyok megéli a poklot is, aztán most meg itt énekelgetek. Végre eljöhettem két nap szabira
Lányok, tegnap történt velem valami... Már október eleje óta udvarol nekem egy férfi, és nem törődtem vele "úgy", elmentem mellette, bár amúgy is baromi keveset találkozunk, és akkor is csak társaságban. Nekem is tetszett, mert felnéztem rá, tiszteltem, csak nem érdekelt eddig. Tegnap egy rendezvényen találkoztunk, és oda jött hozzám hosszasan beszélgetni, egész este engem dicsért - a munkámból és a hobbimból kifolyólag elég sokat vagyok pasik között, tehát "megszoktam" az ilyeneket, de ez más
Hihetetlen okos, intelligens, mindenről lehet vele beszélgetni, jól néz ki, és nem is akárki - egy gáz van: sokkal idősebb nálam és van családja (mondjuk róluk abszolút nem tudok semmit, nem tudom, milyen a házassága). És tudjátok, nem olyan undorító módon udvarol, hogy jól megnéz, hanem mosolyog, beszélget, érdeklődik, stb. Szóval elvesztem...
Hamarosan lesz egy vacsora, ahová mindketten hivatalosak vagyunk, tegnap úgy váltunk el, hogy megkérdezte, ugye jövök majd oda is...
Még sose csináltam ilyet, és érzem, ahogy elsodor az ár - akkor is, ha nemet mondok majd. Az ex ennek a pasinak a kisujját sem éri...
Az ilyen történeteket olvasva jövök rá, hogy az én problémám semmi ehhez képest, mégis a legnagyobb gondnak érzem
Örülök, hogy Neked sikerült! Remélem sokunknak fog egyszer!!!
Jez! Kitartás... tudom, nem ér semmit ez a szó.. bár érne
mi van itt csajok?????
nem jövök egy hétig és mindenki a padlón van?? én ugyanezért nem jöttem, de Ti ezt nem tehetitek! Ne legyen már ez
kezdek megkattanni, nagyon nagyon nagyon elb*sztam MINDENT!!! itt már csak a csoda segít, talán az sem...
és most jön a Karácsony, ami eddig nekem még sosem telt el szépen, boldogan, és ezért utálnom kell
Crysler veled meg mi történt? olyan jó volt olvasni nemrég még a bíztató szavaid, és a hozzáállásod is más volt, mint most......
jajj keljünk fel már!
Tisin! Ez a legnagyobb hiba... Nélküle azt hinni, hogy nincs is miért élni... sajnos pont így érzem én is, ezért tudom milyen..... utálom, hogy más érzésétől függök!!!
nagyon fáj minden.én már beszélni se beszélek senkivel.a postámat zároltam,telefont fel se veszem.mit ér nélküle bármi is???????
Sziasztok!
Csajok, mi van itt...??
Én nagyon-nagyon rosszul vagyok, és arra gondoltam, egy ideig inkább nem jövök fel ide. Monotonan telnek a napjaim, ami jó dolog történik, annak sem tudok örülni, semmi érzelem, ami van, arról jobb nem beszélni. Nem bírlak olvasni Benneteket, magamról sem bírok írni. Nem bírom végigolvasni a biztató hozzászólásokat, hogy igen, majd lesz más.... Egyelőre nem tudom elképzelni.
Sajnos nem tudok elszakadni az extől. Nem történt semmi, de már két hónapja nem beszéltünk, nem tudok róla szinte semmit, és nagyon rossz. Tegnap "nyomoztam" a Neten, és így szereztem róla egy-két infót, semmi különös, nagy változások vannak az életükben, de erről semmire nem lehet következtetni, és egy része várható is volt. Nem tudom, meg tudom-e állni az ünnepek előtt, alatt, hogy ne keressem.
Kezdek megőrülni, azt hiszem.
Sziasztok!
Én is ebben a cipőben járok, megpróbálom túlélni a hiányát.
Felfogni a felfoghatatlant, hogy két év, és akkora szerelem után, hova lett az emberem?? Vagy egy szava sem volt igaz? Megszakad a szívem, és minden reggel úgy ébredek fel, minek, minek ébredtem már megint fel??? 
Van ebből kiút?
Jez
Jézusom...ez reggel is ugyanúgy indult mint az elmúlt hétben a többi.kiténferegni az ágyból nyugatós alvás után,üresen végezni a mindennapi teendőimet....
de ez a reggel most valahogy más.Rmény keltette fel minden érzésemet.Egy nők lapja cafés képeslapot küldött valaki névtelenül.Se feladó se cimzett,s van rajta egy édes kutya, feje fölött a szöveg:SOHA NE HAGYJ EL.
Lehet hogy ő?dehát ő elment már rég!!?nem merek hinni.nem merek remélni.de a szivem és a lelkem remeg azért a gondolatért hogy igen,Ő VOLT AZ..
félek a fájdalomtól.a kinoktól amit a hiánya okozott.
húúú BASZKI
Látom,sokan vagytok abban a cipőben,amiben én VOLTAM. Igen, múlt időben, bár nem volt könnyű...egyáltalán. A vőlegényem lépett le 7 év után, az esküvő előtt...gondolhatjátok, totális padló, idegösszeomlás.
A történetemmel erőt szeretnék Nektek adni!! Tényleg borzalmas volt, ahogy 7 év után egyik este minden előzmény nélkül azt mondta, hogy be akarja fejezni, miközben már tökéletesen le volt szervezve az álomesküvő, álomruhával, mindennel!! Azt hittem megnyílik alattam a föld, és másnap totálisan kilépett az életemből Azóta sem beszéltünk...mint kiderült, megcsalt, és a mai napig azzal a nővel van.
Pokoli volt a köv. néhány hónap, csak nyugtatóval éltem, semmi mással.
Aztán miután eltelt 6 hónap, a saját érdekemben kezdtem másképp látni a dolgokat. Meg kellett látnom a szépet mindenben, egy dalban, egy jó filmben, egy finom sütiben...és ez segített!!
Ha rá gondoltam, igyekeztem pozitiv gondolatokat ébreszteni saját magamban. Ez nem volt mindig könnyű, dehogy!! Sokszor sírtam álomba magam, és őrjöngtem szabályosan, keresve a miért-eket!!!
Aztán most 2 hónappal ezelőtt találkoztam valakivel, aki megmutatta, hogy másképp is lehet élni, hogy igenis meg lehet bízni a férfiakban, aki megmutatta, milyen igazi nőnek érezni magam, egy pasi mellett!!!
Higgyétek el, nem lehetetlen!!!
a jelem és a fent levő képek rólam/rólunk mident megmagyaráznak....
TÚLÉLNI