Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Külföldön élö magyarok
Létrehozva: 2002. november 25. 13:38
Münchenben élek a férjemmel és 6 hónapos kisbabámmal. Senkit nem ismerünk itt és nagyon szívesen megismerkednénk olyan magyar házaspárral, akiknek szintén van kisbabájuk és Münchenben élnek, nincs barátuk, nincs ismerettségük, és szívesen megismerkednének.
anita106
anita106
Sziasztok
én is be-be néztem de láttam, hogy senki sem irt hát modnom én sem fogok most itt monológozni.
Citrus tényleg hihetetlen, hogy ezt megcsinálhatjákl veletek, itt pont az ellenkeezője van, itt meg aztán mindenért a körmödre koppinthatnak és sokszor meg is teszik, nem tudok még élvezik is talán?
A vezetési stilus emlékeztet a görögökére de talán azért ennyire nem vad, de ott is mindig életveszélyben érzem magam ha az autóval utazunk
A gyerekeknek, hogy tetszik, hogy költözködtök, nem volt még belőle gondotok?/már nem a lakásra, hanem az országra gondolok/
Igen, nekem most egy kicsit tenyleg kevesebb idom van. Ugyanis szinte minden nap jarok vezetni. Mielott elindulnek itt a ket gyerkoccel, ugy gondoltam nem art egy kis gyakorlas. Ugyanis itt szornyu a kozlekedesi moral. Pl a savokat senki nem tartja, ide-oda lavirozik mindenki termeszetesen indexeles nelkul. De ami meg szomorubb es sokkal veszelyesebb, hogy a zarovonalat sem tartjak be, igy siman szembejonnek veled. Ebbol aztan rengeteg baleset van. Valojaban nem eri meg nekem kocsival jarni, mert nagyon olcso az iranytaxi, amit barhol leinthetsz. De 2 kicsi gyerkoccel esoben, hoban ez egyszeruen kivitelezhetetlen. Ezert dontottem ugy, hogy inkabb en vezetek. Aztan a szellemi ehsegem kielegitesere pedig folytatom az orosztanulast is.
Fatko, en Kijevben elek a magyar parommal, akit 5 eve szolitott ide a munkaja. Ez egy nagyon erdekes hely, remek orszagtanulmanyt lehetne irni. Tobbek kozott arrol is, hogy milyen a jogrendszer. Ami irasban letezik ugyan, de gyakorlatban nem. Nem egy torvenykoveto nep ez. Mi is ennek lettunk aldozatai. Hiaba volt berleti szerzodesunk 2 evre fix arral, a tulaj gondolt egyet, irrealisan megemelte a dijat es mi meg koltozhettunk.
Eger, visszamesz dolgozni? Vagy miert megy bolcsibe a kicsi lanyod? Nekem sajna ilyen fajta tapasztalatom nincs, itt csak ovi van 3 eves kortol. Azt meg remelhetoleg csak januarban kezdjuk. Habar vannak ketsegeim...
udv citrus
Itt Berlinben szuper ösz van, még mindig 20 fok körül vagy még melegebb van nappal, és süt a nap
Most megyek, mert hét közben olyan sokat dolgozik a férjem, hogy alig látom, így most ki kell használni az alkalmat...
üdv mindenkinek, írjatok megint!!!
Szióka,
nállunk nem igazán volt gond, hogy a fiúk egyszobában aludjanak, mert mindig ugy volt, hogy valamelyiknek együtt kellett aludni a másikkal. Amig van picur , megpróbálom egyedül lefektetni mert a fiúk már nagyobbak és még dumálnak, olvasnak stb. a kicsi soha nem fog elealudni, de emlékszem a többiéknél, hogy majd el jön az idő amikor magától akar majd a fiúkkal aludni.
A nagyok már megthetnék, hogy ne aludjanak együtt de ők szeretnek, jókat sutyorognak egymással mielőtt elaludnának.
Szerintem nem baj az, hogy nem jut mindegyik gyereknek külön szoba, ahhoz nekünk egy villa kellene legalább
Igy is ugy is sokat vannak együtt, majd ugyis szólni fognak ha már szeretnének egyedül aludni.
Miért kellett elköltöznetek és bocsi én nem tudom, hogy hol éltek?
Sziasztok!
Ha a kicsik (nagyok) mellett van egy kis időtök (és kedvetek) mondjatok véleményt ennek az oldalnak a nevelési elveiről: http://www.parentleaders.org/articles.html Nagyon kiváncsi lennék a véleményetekre.
Citrus, örülök, hogy összeszoktak a fiúk. Én a minap tettem egy röpke kísérletet az egy szobába költöztetésre, de hamar feladtam. Folyton felsírták egymást.
Mondjuk elvetélt egy ötlet volt, mert Csilla még sokszor ébred éjjel (Tündi csak akkor, ha esetleg rosszat álmodik).
Igen, igen sokkal jobb a helyzet. Osszeszoktak a fiuk. Nem volt mas valasztasuk, hiszen egy szobaban vannak. Mar sokszor mindkettonek meselek (persze azert neha fellangol a feltekenyseg a Marknal) aztan amikor a kicsi nyugoskodik, beteszem az agyba es szerencsere eleg jol el is alszik. Mi meg meg folytatjuk a Markkal.
Nem is meseltem, hogy teljesen varatlanul el kellett koltoznunk. Hala a helyi jogrendszernek. Mult kedden megneztuk a lakast, penteken szerzodtunk (remelhetoleg most tobb sikerrel) es vasarnap koltoztunk. Haat nagyon orulok, hogy tul vagyunk rajta!!! Itt lett volna lehetoseg arra, hogy a fiuk kulon szobat kapjanak, de mar nem akartam, annyira megszoktak egymast.
Fatko, nalatok hogy voltak anno a fiuk elszallasolva?
ne akard a kettot egyutt csinalni! ("Simizem a nagyot, szoptatom a babat")
nalunk a nagy lefektetesi ideje kb 10-15perc (megerdemli
, h csak o vele foglalkozzak ekkor), tejivas +mese
szval, nalunk ugy volt, h amig a lanyok nem egyutt furodtek (kicsi-reggel nagy-este), akkor a szopit probaltam, ugy intezni, h a furcsi elott 1oraval legyen, de ha ez nem igy jott ki, akkor a nagy furdetesi ideje alatt kapott 1cicit a kicsi.
ha egyedul vagyok veluk a lefekteteskor, akkor a kicsit viszem a nagy szobajaba, es a maxi cosiban -hintazas sokat segit- uldogel (cumi kez kozelben!!, mert biztos, h razendit
 
, amig a nagy megissza a tejet es elolvastam a meset (ez alatt van simi). es csak ezutan kap tejet a kicsi.
ha pedig ferjem itthon van, akkor bizony az o feladata a kicsi 10perces szorakoztatasa
.
Szia Citrus!
Már akartam kérdezni, hogy javult valamit az esti ágyba bújás körül a helyzet? Sikerült változtatnod valamin?
A felvetett kérdésed nagyon érdekes, én nem hiszem ,hogy annyira "tragikus" lenne 3 egynemű gyerek, hogy emiatt be kellene avatkozni. 9 egynemű után már nem mondom... elgondolkodtató. De szerintem aki annyi gyereket (be)vállal, az többnyire úgysem problémázik ilyesmin.
Szia Spenót!
Csak így tovább, látod, Te is megállapítottad, hogy szalad az idő!
A féltékenységet talán úgy próbáld leszerelni, hogy mindenbe bevonod Efraimot. Nálunk ez bevált. Ha szoptattam, Tündit magunk mellé ültettem az ágyra valamilyen játékkal, és őt igyekeztem szóval tartani: megmagyaráztam, miért szopizik a baba, és közben dícsérgettem, hogy milyen ügyesen játszik mellettem, amíg az én kezem foglalt. A pelenkázáshoz is magammal vittem és mivel elég nagy a pelenkázónk, mindig felültettem a kicsi mellé és őt kértem meg, hogy adja a kezembe a pelust, a krémet, stb. ...
Este az altatás nekünk sem ment egyszerre. Előbb Tündi fürdött, majd a szokásos esti rituálé (dajkálás, mese) alatt az apja dajkálta a kicsit, és ő csak utána következett. Legfeljebb megszoptattam, ha úgy jött ki a lépés, hogy ne üvöltsön apa kezében. Ha az apjuk nem volt otthon, akkor rövidre fogtam Tündi esti dajkálását, akkor is megmagyarázva, hogy hát ott üvölt a baba a másik szobában és miután ágyba tettem, legfeljebb még a kicsivel visszamentem hozzá egy kis beszélgetésre. Így persze a kicsi elég későn került ágyba, de ez a hónapok múltával, ahogy egyre jobban alakul a napirend, lassan javítható. Biztos vagyok benne, hogy őt egyáltalán nem zavarta a kései lefekvés.
Szia!
Valóban egyre több magyar jön ide, ámbár pontos adatokat nem tudok. Az a benyomásom, hogy kicsit a szerencsevadászok paradicsomának hiszik minálunk ezt az országot, pedig legfeljebb a turisták paradicsoma. Annak tényleg kiváló.
Távoli, ebben igazad van. Igazán csak itt tudatosult bennem, hogy gömbölyű föld ide vagy oda, ez mégiscsak a "világ vége". De ridegnek nem mondanám. Kicsit szeszélyes, már ami az időjárást illeti, ámbár az sem durva szélsőségek között.
Szóval nem rossz, az emberek igazán segítőkészek és barátságosak, de pl. a fizuk sokkal alacsonyabbak, mint akár csak AUS-ban is. Nem véletlen, hogy több szakterületen hiány van szakképzett munkaerőből. Az NZ-i diplomát sokfelé elfogadják, jó híre van, a kiwik meg szívesen mennek külföldre, mert jobb a kereset. Kicsit megalapozzák a jövőjüket, aztán hazatelepülnek (vagy nem). Itt meg mindenféle náció egyedeivel igyekeznek betölteni a keletkező űrt. Hogy ezen miért nem változtatnak a politikusok, azt nem tudom, de emiatt főjön az ő fejük.
Szerintem mindenképpen barátságosabb hely, mint az E. Államok, ámbár ott csak néhány hetet töltöttem és ez biztosan kevés a megalapozott ítélkezéshez.
Lanyok,
mar regota meg akartam kerdezni, hogy nektek mi a velemenyetek arrol a lehetosegrol, hogy a 3.baba neme megvalaszthato legyen, ha 2 azonos nemu gyereketek mar van.
Minket akar erinthetne is a dolog, de en nagyon kockazatos beavatkozasnak tartom. Nem hiszem, hogy belemennenk. Meg amugy is, mi megall(t)unk a kettonel.
Szia,
nalunk is nagyon zurosek voltak az elso hetek. Nekem soha nem ment egyszerre az esti lefektetes. Eloszor megszoptattam a kicsit, addig olvastunk a nagyobbal. Amikor a kicsi kidolt, szabad volt a palya a nagyobbnak.
Holnap lesz egy honapos a masodik kisfiam. Szalad az ido.. en legalabb is most igy erzem.
Ami talan a legnehezebb, hogy Efraim az elso szulottem feltekenykedik. Es nem tudom hogyan szereljem le. Uti is a picit. Annyira duhos tudok lenni ra ilyenkor, pedig tudom, hogy amit csinal, abban neki teljesen igaza van. Milyen lehet latni azt, hogy egyik pillanatrol a masikra a mama karjaban allandoan ott van egy baba, akit szopiztat, olelget...
teljesen megertem.
Estenkent a lefektetesnel ti hogy csinaljatok. A baba ordit... a nagynak aludnia kene... Simizem a nagyot, szoptatom a babat, de igy is sokszor nem sikerul ez a felallas es akkor kesz a kaosz.
A parom sokat segit, de a fiamnak en kellek az altatashoz.
Szia Tüncsi!
Most olvastam, hogy Új-Zeland-on éltek.
Milyen az az ország?
Mi az USA-ban élünk, de hallottam, hogy most nagyon sok magyar költözött Új-Zéland-ra. Mi is gondolkodtunk azon, hogy meg kellene próbálni, milyen is ott az élet, de nekem valahogy olyan távolinak és ridegnek tűnik az az ország. Neked hogy megy a beilleszkedés? Barátságosak, segitőkészek a helyiek?
Hova lett a hozzászólásom?!
No, mindegy.
Nekem az a "taktikám", hogy reggelente megnézem, van-e üzenetem, vagy történt-e valami a néhány fórumon, amit nézegetni szoktam. És átfutom a híreket. (Tévénk ugyanis nincs - új élet, új szokások
 
Aztán ha van valami érdekes, a csemeték délutáni alvásidejében megválaszolom. A kettő között úgyse történik semmi, hiszen arrafelé már mindenki az igazak álmát alussza.
Igazad van nagyon eltünt mindenki, bár megértem, Én ugy szoktam ,mikor van egy kis időm akkor gyorsan benézek ide-oda, irogatok, azután mikor ujra leülhetek, akkor megnézem ki mit irt.
Itt is elkezdődött a bevándorló dömping persze nem olyan vészesen, de ők már nagyon meg vannak rémülve tőle, szóval nem igazán nézik jó szemmel az idegeneket. Meg itt nagyon beléjük nevelték, hogy minden itt a legjobb, a legszobb, most félnek hogy ezt ela akarjuk venni és persze mindenki főleg meg aki "keletről" jön annak itt a földi paradicsom!!
Aha, akkor ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy miért nem érzed igazán jól magad ott, igaz? Korábban írtad, hogy ridegek és kissé kirekesztőek is.
Itt (legalábbis Aucklandben) azért nem vészes a helyzet, iszonyú sok külföldi van, igazi multinacionális hely, senki nem kapja fel a fejét a rossz angolságon vagy az idegen szavakon, legfeljebb kiváncsian megkérdezik, milyen nyelvet beszélsz. A Déli sziget állítólag más, ott alig találni "etnikumot". Persze szélsőjobbos szemlélet itt is akad, de még nem számottevő.
Igen, nincs sok időnk követni a netes történéseket. Ámbár sajnos ezt a topicot mostanában elég könnyű. Nem panaszkodhatunk arra, hogy túl sok mindent kellene végigolvasni. Sajnos.
Hiába, a kisgyerekes anyukák netezésre szánható ideje igen véges.
Bizony, ez a kis idő a net előtt semmire sem elég. Felfedeztem a topicot, amit indítottál, de nem volt időm olvasgatni. Jó társaság alakult ki?
Szóval ez a nyelv tényleg kacifántos dolog nálatok. És simán beletanultak mindegyikbe? Semmiféle zavart nem okoz nekik a váltás? Lenyűgöző!
Az ország tényleg szép, ámbár a nagyobb részét még én is csak fényképről ismerem.
A letelepedési politikájuk elég furcsa számomra (órákig lehetne írni róla, hát inkább meg sem próbálom részletezni), szerintem, ha olyan szakmája van az embernek, amiből itt hiány van, elég egyszerű a dolog. Pontosítok: egyszerű több évre biztos munkát szerezni. A letelepedés (az állampolgárságról nem is beszélve) egészen más dolog. No de mi nem is akarunk itt megöregedni.
Amit pl. nagyon nem értek, hogy miért jobb bevándorlókkal betölteni ezeket a helyeket, és ugyanakkor elengedni a saját jól képzett munkaerőjüket külföldre, mert ott jobban lehet keresni. (Pl. az egészségügy - és sok más terület - kínlódik ezzel a problémával.)
Jól kimaradt egy pár nap
de mindig ugy összejönnek a dolgok, ha meg leül az ember akkor meg olyan gyorsan telik az idő, a felével sem tudok elszórakozni, mire megint van valalami.
Szóval nálunk a nyelv elég kacifántos, én magyarul, a férjem görögül beszélünk a fiúkhoz, a suliban és a haverokkal meg norvégül beszélnek. A suliba meg ott az angol is, ugye
De nem rossz mert végül is minden nyelven megtanulnak, mert rá vanak kényszerülve és észre sem veszik, hogy tanulnak.Emlékszem én a suliba 8 évig tanultam oroszul és most meg sem tudok szólalni, pedig néha nem is jönne rosszul.
Egymással hol igy hol ugy beszélnek, attól függ, hogy éppen hol
vagyunk v. mit csinálnak. Mi pedig a párommal, főleg az utóbbi években inkább görögül beszélünk.
Nekem az összes fiú itt született, igazából ők is olyan mindenhollakók.
Gyönyörű lehet nállatok, láttam egy pár képet, csak azt sajnos
de azt hallottam, hogy elég nehéz ott letelepedni v.nem?