Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sziasztok! Én is reménykedem, bár eddig még sok előjele nincs a dolognak... 2 éve vagyunk együtt a párommal, sokat beszélgettünk már ilyesmiről, de eljegyzés még nem volt.
Lehet, hogy nálunk inkább a 2008 lenne reális egyébként, dehát a topicindító hsz-ban a REMÉNY volt a kulcsszó....
Az pedig megvan. Remélem, mindenkinek összejön, aki erről álmodik!
Jaj, ez tényleg nagyon szép!
Add kölcsön az anyósod egy kicsit!
Nekünk is azt mondták anyuék, h. majd ők fizetik, stb., aztán eljegyzés után változott az álláspont, mondván, h. nincs miből. Az a ciki, h. én beleéltem magam az ígéretbe.
Nyugi, minket is sürgettek, egészen addig, amíg el nem mondtam, h. mi marhára szívesen összeházasodnánk, de nincs miből. Találj ki vmi jó dumát, amivel el lehet őket hallgattatni, mert ez idegesítő lehet. A babáról én is álmodom... ma éjjel azt álmodtam, h. kishúgom született, és amikor felébredtem, rájöttem, h. csak álom volt, hát úgy elszomorodtam, és úgy elfogott a vágy egy ilyen édes kislányra, mint álmomban volt! A húgocskát meg biztos azért álmodtam, mert amúgy is nagy korküönbség van a kishúgom, meg köztem, és egy ideig mondtam anyuéknak, h. még egy tesót összehozhatnának, de azt mondták, most már én jövök...
Zsumbi, az ügyeskedés itt kevés...
Bár, ha ügyesen tudsz bankot rabolni...
Nos, az eljegyzést azért vállaltuk be, mert ahhoz valahogy volt kedvünk, és tény hogy azóta jobban összetartozunk, a gyűrű, az eljegyzés emlékei...
Anyósom azt mondta h a költségekkel nem kell törődni, sőt ő mindent megszervez.
Nomármost, ők sem állnak jól anyagilag, tudom. Nem értem mire fel jelentette ezt ki egyrészt, másrészt én azt szeretném ha én is jócskán kivehetném a részem a szervezésből és olyan lenne amilyet szeretnénk. És mondjuk a saját pénzünkből mégis csak más lenne, nem? Persze nem azt mondom hogy ne segítsenek be ha akarnak, de mégis...
persze sok bajom nincs vele, évente egyszer látom, és az pont jó
SZóval nem vagyok egyedül ebben a témában. Megnyugodtam.
Nem is tudom, mit szeretnék. Fura.
Anyósomék pedig szabályosan sürgetnek, hogy hát komolytalannak tartják mások hogy ha nincs esküvő eljegyzés után 1-2 évvel, meg már unokát szeretnének. Nekem a világon semmi bajom nincs az anyósommal, kivéve ezt. Nem neki szülök majd unokát elsősorban, hanem NEKÜNK gyermeket...