Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mondjatok egy jó könyvet!
Létrehozva: 2002. október 29. 08:09
Most fejeztem be egy könyvet, és ilyenkor napokig hiányérzetem van, keresek-kutatok egy másik jó könyvért. Pillanatnyilag nincs ötletem, mondanátok valami jót?
Ez a Ken Follet halálra idegesített, azt mondták, jó könyv a Vadmacskák, de ennyi marhaságot benne, hát kár volt elolvasni. . . Na ne már, hogy a Gestapo egy igazolványt úgy elfogad, és nem tart gyanúsnak, hogy a csaj a szemöldökceruzájával átfesti a fényképen a haja színét. . . meg hasonló badarságok. Nem tudom, olvastátok-e, nekem nem tetszett. Valami tényleg jó könyv kellene. . .
Ez a Ken Follet halálra idegesített, azt mondták, jó könyv a Vadmacskák, de ennyi marhaságot benne, hát kár volt elolvasni. . . Na ne már, hogy a Gestapo egy igazolványt úgy elfogad, és nem tart gyanúsnak, hogy a csaj a szemöldökceruzájával átfesti a fényképen a haja színét. . . meg hasonló badarságok. Nem tudom, olvastátok-e, nekem nem tetszett. Valami tényleg jó könyv kellene. . .
:-)
és hogy a témához is szóljak. .
Heller: Valami történt
"Száll a kakukk fészkére,
Ki lesz kakukk vesztére"
Hírből és a filmből többen ismerhetik. Érdemes elolvasni.
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
Mérő László: Észjárások
E kettőt azoknak ajánlom, akik az emberi gondolkodás sokféleségét szeretnék kicsit jobban megismerni. Nekem nagyon tetszettek. Néha kicsit nehezebben emészthető, de megéri.
Női sors a XVII. században. Elég kemény, de olvasmányos és szép a nyelvezete. Nekem nagyon tetszett, esténként alig vártam már, hogy folytathassam az olvasását.
Péterfi András - Szivarfüst és régi mesék
Írtó jó könyv, ha tudjátok, szerezzétek be, olvassátok el! Ajánlásként egy vélemény:
"
Ezek a mai bölcsészek már a legmodernebb kor gyermekei. Szabadon és szabatosan élnek és beszélnek, szörfölnek a világhálón, kedvükre utazhatnak be távoli tájakat. A szerző -- aki maga is még az egyetem padjait koptatja -- számítógépbe fogalmazta első regényét. A régmúltban e témában talán szonetteket ír az imádott nőhöz. Mert ez a könyv örök emberi érzelmekről a szerelem mindent elsöprő érzéséről szól.
Valós történet ez, hús-vér szereplőkkel és valódi drámai fordulatokkal a szerző életéből. Szerencsére nem lett belőle személyes tragédia, a nagy megrázkódtatás irodalmi művet érlelt. Egy csapodár leányzó iránt érzett heves vonzódás viszontalansága önmagában magánügy. De az elsőkönyves írónak sikerült olyan regényt írnia, amelyből a magashőfokú szenvedély és szenvedés érzete csendül ki.
Talán nem feltétlenül kell több megrázó csalódást elszenvednie az életben, hogy megvalósítva jövőbeli terveit, újabb kötettel lépjen a nagy nyilvánosság elé. "
No ajánlanék valamit. Én debreceni vagyok. Ha megkezdődik a suli, bemegyek a Dóczyba, és megnézem a tablóképét, és, hogy van e rajta Cili.
Különben most megint elolvastam az interjút, és ott olyan is van, hogy Cilinek modellje is t, tehát szerintem egy létező figura átírása lehet Cili.
A szűlők háza helyén a zárda tornacsarnoka és új épülete áll.
A másik házat meg lebontották már rég, odaépítették a művelődési központot, aztán most azt is lebontották. . . Nagy bontogatósok vagyunk :(((
Az apa-anya szálak kidolgozatlanok. Cili és Magda alakja viszont nagyon erős.
"Egy kritika Magdát tartja főszereplőnek" - dobta be az újabb fejtörőt Horváth Györgyi.
Némi vivódás után konszenzus jött létre: Cili és Magda között nem igazán lehet megosztani a főszerepet.
A regény címének apropóján a zeneiség témáját járták körül az ítészek. Volt, aki operához, volt, aki dalhoz érezte közelebb a művet. Szerkezetét tekintve a spirál formában egyeztek ki, az ismétlődő részekre alapozva a megállapítást.
A trianoni árvák sorsáról bőséges tudásra tehetünk szert a történetet olvasva. Ám ez ismét becsempészte a dokumentum fogalmát, mely egyre makacsabbnak tűnt a mai estén.
Elérkezett az idő, hogy a hallgatóság is szóhoz jusson. Egy fiatal hölgy úgy érezte, hogy védelmébe kell vennie a szerzőt. Számára bántó volt a mű ilyen alapos felboncolása. Kálmán C. György frappáns válaszában tisztázta a félreértést: a Szextett tagjai nem azért szedik apró darabokra a regényt, mert nem szeretik, hanem azért, mert egy mondatban képtelenség megfogalmazni, hogy miért jó vagy rossz valami. Ők csak elvégezték, amire hivatottak, a maguk tudása és becsülete szerint.
Rendhagyó pillanat következett: Szabó Magda a Szextett közé ült.
Egyáltalán nem sérelmezte a kemény bírálatot. "Kedveseim, nem vagyok cukorból" - mondta mosolyogva, és hogy örül, hogy a fiatalság ilyen bátor és szókimondó. Egy igazi írónak ezt ki kell bírnia. Ő pedig szereti és tiszteli az ifjúságot. Ezért egyenesen a kozmetikustól jött közénk. Aztán váratlan leleplezésekre kerített sort.
Körbeadta Cili fotóját.
Elárulta, hogy a kézirat a gépelés folyamán elveszett, majd megkerülve összekeveredett.
Ez az oka a jól észrevett ismétlődéseknek, az időbeliség furcsa szekvenciáinak, az utólagosan magyarázó részeknek és a textuális háló megszűnésének.
Köszönő szavaival mégsem vehetett könnyed búcsút, mert a Szextett tagjai sorra nyújtották át dedikálásra a köteteiket. Ezen felbátorodva szempillantás alatt kígyózó sor alakult a publikum tagjaiból is.
A hat szerep keresett egy szerzőt, és megtalálta. Bizonyságul ott lapul mindegyikőjük Für Elise példányában a becses szignó.
It t az ominózus Cili cikk.
Nem, Budapesten lakik, Júlia u. 5. XII. kerület.
Ugye, Debrecenben él most is Szabó Magda?
Sajnos pont lemaradtam egy író-olvasó találkozóról legutóbb, ahol dedikálta a Für Elise-t.
Vajon mi van most vele? Jól van?
Tényleg, Szabó Magda! Imádom az ö könyveit is. Legutóbb a Für Elise-t olvastam töle, gyönyörü volt!
Amik nekem az életemben segítettek egy-egy változást feldolgozni:
Steinbeck, John: Édentől keletre
Szabó Magda: Freskó
Szabó Magda: Danaida
Déry Tibor: Felelet
Én már kétszer olvastam újra Steinbeck: Érik a gyümölcs c. könyvét, utoljára valamikor tavaly. Nagyon kevés könyvet olvasok többször, de ez olyan megrázó és szép.
Gyerekkoromban Alfred Amanda: Eroica c. könyvét olvastam, ami Beethoven életéröl szólt. Annyira tetszett, de annyira! Könyvtári könyv volt, vissza kellett adni, de azóta se találom sehol, a Libri ajánlatában egyáltalán nincs, talán csak antikváriumban lehetne valahol fellelni :-(
Macska és Egér, valamint Kutyaévek.
Most viszont megvettem Martel: Pi élete c. könyvét. . . Nagyon izgatott vagyok:)))