Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Becsúszott babák?
Létrehozva: 2005. augusztus 28. 17:36
A napokban kezembe akadt egy újságcikk és azóta foglalkoztat a dolog.
Arról volt szó benne, hogy a terhességek fele "tervezetlen", és ez nemcsak a tizenévesekre jellemzõ, hanem úgymond érett, 30-as párokra is. A cikk az okokat taglalja, és errõl eszembejutott, hogy hányszor hallom én is, hogy "becsúszott a baba", "nem akartuk, csak véletlenül besikerült". Néha persze tényleg védekeztek, és annak ellenére, de nagyon sokszor (általában) nem.
Azt szeretném kérdezni a tapasztaltabbaktól, hogy Szerintetek mi van ilyenkor az illetõk fejében? (Nem rosszindulatból vagy elítélõen vagy ilyesmi, tényleg érdekel.) Arra gondol, hogy hátha megúszom most az egyszer, vagy arra, hogy végül is nem lenne nagy baj, bár kifejezetten nem akarom? Vagy akarunk majd késõbb, csak nem most, de nem baj, ha kicsit korábban jön, mint hogy akkor majd ne sikerüljön? Vagy zavarja a védekezés macerája? Szóval csak próbálom elképzelni.
Szerintetek?
...és közben biztosan tudjuk, hogy mi az, ami kell?
...tárgyakkal leírható?
...pénzért vehetõ?
A szingli életmódot lehet elutasítani...meg van akinek gyerekkel jobb.
De azt ne mondja nekem senki, hogy olyan nagy élvezet fogzós gyerekhez éjjel 6x kelni.
Aki nem vállalja - nem vállalja. Joga van hozzá. Aki vállalta, csinálja becsülettel.
Jogod van a véleményedre...csak ne felejtsd el, hogy errõl vannak más vélemények is.
Lehet, hogy Te boldog voltál - tisztelet Neked.
Én nem lennék soha boldog ilyen körülmények közt.
Nem boldogít a meglevõ egy gyerekemmel az, hogy van egy vezethetetlen autónk, amit egyszerûbb összeverni, mint vezetni, és képtelen vagyok megtanulni...jobbra meg nincs pénzünk.
Nem boldogít, ha öt ember vitázik egyszerre azon a lakásban, hogy mi hogyan legyen, ki menjen a fürdõszobába, vagy ki kinek a holmiján bukdácsoljon át. Ez nekem piszokul nagy stressz.
Boldogít, ha meg tudok venni egy szép könyvet a gyerekemnek...vagy ha el tudom vinni játszóházba, vagy állatkertbe!
Engem nem az boldogít, ha mások felnéznek rám adott esetben, hogy milyen szuper vagyok, a semmire gyereket vállalni, és aztán elõteremteni belõle kínkeservesen a valamit. Engem az boldogít, ha a minimumfeltételek közt kulturáltan élek, minél stresszmentesebben és kiegyensúlyozottabban, az egy szál gyerekemmel.
Nekem van egy szint, ami alatt nem élnék. Ez a szint nem a csillagokban van, hanem a minimumfeltételek.
Kedves Sunny
Igen BKV-tam gyermekkel... mint olvashattad
Nem egyszobásban nem... ellenben háromszobában 6 emberrel már igen.... (mellesleg boldog voltam)
Nem .. nem a fejlesztõ játéktól hanem a szülõi törõdéstõl lesz a gyermek olyan amilyen.. s az fáradságba kerül nem pénzbe
Amikor gyermekem az elsõ született 30 e (mostani szinten cca 80 e) ft-ból éltünk... a gyermek anyja fõiskolás volt és 21 éves én pedig dolgoztam és 24.... Bokros csomag volt .. GYES nem
Tehát azt hiszem tudom mirõl beszélek...
Bizonyos szinten... fedél+kenyér nem ezen múlik
...vidéken, ....20 percre a bolttól, buszmegállótól....
És négyen voltunk egy szobában......
albérlet volt...........
Mert egy baratnommel pont errol beszeltunk, hogy eleg sok korabeli baratja , baratnoje, volt osztalytarsa/tarsnoje mai napig szingli, vagy csak barattal, baratnovel tengeti az eletet, nem akar gyereket, mert fontosabb az egyedullet, vagy csak a nem tul komoly kapcsolat, es a bulizas, hogy haverokkal lehet ide-oda menni csavarogni, szorakozni, kirandulni stb?
Két babakocsis korú gyerekkel, autó nélkül, Budapesten, GYES-en, pl. segítség nélkül, hová tudsz elmenni?
BKV-ztél már valaha kisgyerekekkel?
Na ezért kell az autó.
Egyszobás lakásban éltél már harmadmagaddal? Iszonyú stresszes, nap mint nap veszekedések, semminek nincs meg a helye, mindenkinek szûkös, mindenki mindenkit zavar.
Na ezért kell megfelelõ élettér minden embernek.
Nem az ötödik játék kell (bár néha megjegyzem, az ötödik igencsak hasznos lehet pl. fejlesztõ játékok esetén), hanem a minimumfeltételek.
Sok embernek a mai hitellehetõségek ismeretében erre sincs esélye. Felvennél te 3 emberre jutó 130 ezres bevétel mellett pl. havi 50-80 ezres hitelt? Na ugye nem. A hitelbírálat költségeit nem tudják kifizetni ezek a házaspárok adott esetben.
A gyerekvállalás igenis anyagi kérdés (IS). Szerintem.
Két dolog jutott eszembe, mikor a második terhességemmel ültem a ctg alatt, hárman kacsintottunk össze az elõzõ garnitúrából. ....hárman szültük egyszerre az elsõt és a másodikat...szoptatós-baleset...
Mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, azt hittem meghalok nyomban, a párom újongott....
A másik:...ha az ember nem vállal egy gyereket (értsd elveteti), az nem a körülmények miatt van,...az az õ felelõs döntése...és ha vállalja, az is az...
...vagy nagyon idealista vagyok?
...ja, a harmadik gyereket "ráerõltettem" a férjemre....: õ a szemefénye...., mikor a kórházból hoztuk ki, majdnem agyoncsapta nõvétkét, mert szerinte huzatba állította a plexi kocsival.....
Mi pl úgy voltunk vele hogy Õ is nagyon akar én is.. de egy évvel késõbb hiszen ki akartuk egymás társaságát még élvezni mielõtt közösen szülõk leszünk....
Õ genetikailag terhelt az anyasággal 
/vagyis született anya, s ha ránézek teherbe esik/ próbálkoztunk mi védekezni de Zsófi jányom jöni akart.. s azóta már meg is érkezett szerelemben boldogságban.. Õ életem eddig (remélem nem egyetlen) plátói szerelme 
OFF Minden apa szerelmes a jányába....
Ha nem tudnátok a gyermekek választják a szüleiket
1) Mikor csak ugy nem vedekeznek, lustasagbol ,felelotlensegbol stb nevezzuk akarminek, es ugy csuszik be a baba
2)Komoly kapcsolatban, esetleg hazassagban elnek, es ugy vannak vele, jojjon a baba ,amikor jonni akar, mert van auto, haz vagy ha nincs is, akkor is fel tudnak vallalni
Ezzel az akarom mondani, hogy sokan azt mondják, á, nem tudom, hogy legyen, inkább nem védekezek, aztán lesz, ahogy lesz.
Szerintem meg az is döntés, ha nem védekezel. Ha nem védekezel, gyereket akarsz. Mindenképpen döntés.
hát én is sírógörcsöt kaptam hogy még csak egy volt akkor
ez manapság nem hogy természetes de egyenesen kivánatos sokak szerint....
A gyerekhez pár kell (vagy jó ha van) ... s a párnak felnõttnek s nem o. gyereknek kell lennie.... ez a mai pasikból.. (felelõsség, bátorság, stb) hiányzik... s ennek az oka paradox módon a mai nõ emencipáltsága.. nem arányban... szvsz.
Most jutott eszembe, egy unokatesom tavaly szult, o is terhesen ment ferjhez, mert mar uton volt a baba! De azota is egyutt vannak, megvannak, remelem egy eletre szol majd ez a hazassag es jol elnek majd, szeretetben ,szerelemben.
Akkor azt áruld el nekem, hogy ha együttjársz valakivel és nem védekeztek, az miért nem tervezés? Aki gyereket "tervez", az se csinál semmi mást, együttvannak és nem védekezik.
Ez mitõl becsúszott baba, aki a véletlenen múlt?