Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nah, szervezõdünk rendesen látom!
Nagyon aranyos rólad ez a történet, Cucó!
Nekem is inkább szeptember lenne jó valamikor, bár ahogy mondtam a hétvégék nálunk tényleg nagyo zûrösek, úgyhogy jó elõre meg kell szerveznem mindent!
Egyébként a süti miatt ne aggódj, nem a kaja a lényeg, hanem az, hogy találkozzunk és személyesen is megismerkedjünk.
Gyursz, igazad van, természetes és jó is ez a kezdeti bizalmatlanság. Eleddig nagyon is bizalommal volt mindenki iránt és aggódtam is emiatt. Mert nem árt az elõvigyázatosság, annyi rosszat hall az ember. Amíg pici baba volt, nyilván mindig vele voltam, de ahogy egyre nagyobb lesz, meg is kell neki tanítani, hogy ne álljon szóba idegenekkel, ne fogadjon el semmit stb. Nekem ez utóbbit olyan jól megtanították, hogy apukám kollégájának az anyukája kínált náluk sütivel - lehettem úgy 6 éves - és majd meggebedtem, annyira szerettem volna enni belõle, de mindig azt mondtam, köszönöm, nem kérek. Apám sem értette... Csak otthon derült ki, hogy hát a néni nekem idegen és....
Ja, ez a hétvége még nem hiszem, hogy jó, mert a munkahelyem költözik és lehet, h be kell jönnöm, de az azután következõn elvben nincs akadálya a talinknak.
Most búcsúzom is, lassan indulok Kobakért.
szerintem is jó ötlet nálatok talizni, én szívesen sütõk fincsi sütiket, ha lesz rá idõm és nem pont a költözésben leszünk akkor...
Kobi, meg jól teszi, ha félélnk az elején, az úgy természetes...
Ez a találka ötlet tetszik nagyon, jó lenne már személyesen is megismerkedni.
Én sajnos nem vállalkozom sütike sütésre, ha jót akartok magatoknak
, mert nem lenn olyan jó vége...
én+a süti
De azért szívesen viszek inni, meg egy két vásárolt aprósütikét, rágcsálnivalót!
Ne agódj Cucó, hamarosan érkezik az a babó, én valószínûleg már csak majd az októberre fogok hajtani, de akkor nagyon de nagyon!!!
Szeptember meg pihenõvel telik majd, de már most olyan türelmetlen vagyok, mikor állhatunk rá ismét a babprojektre. Szeretném ha minél elõbb. Olyan nehéz lesz a várakozás...
Szóval: az álom nem baj, ha soká teljesül, csak a kisöcsit elõzze meg mielõbb egy hugica
A mikit légyszi kergesd már el jó messzire, hogy a közelünkbe se férkõzzön:-)))
Váleményem szerint Cucó az nagyon jó, ha Kobi eleinte félénk, majd feloldódik. Képzeld csak el, ha már az elején nagy-nagy bizalommal lenne mindenkivel szemben: idõnként tuti a frászt hozná Rád.
A találka házi készítésû sütikkel stb remek ötlet, részemrõl benne vagyok! (már most leszögezem, hogy fogalmam sincs, hogy állunk majd a lakásfelújítással, és hogy mire lesz idõm/energiám, de ha tudok akkor jómagam is sütök majd valami fincsit)
Kobold egyébként elsõ néhány percben megszeppent szokott lenni, de hamar feloldódik és be nem áll a kis csõröcskéje. Csak gyõzzétek hallgatni.
De jó lenne, ha az álomban Neked lenne igazad. Valahogy most sem érzem babásnak magam. A hétvégén lehet, hogy megint meglátogat a mikibácsi
Szia Cucó!
Ez nagyon jó ötlet! De akkor mi vinnénk a sütiket - mindenki valamit sütne, vagy venne-idõtõl függ! És akkor Kobinak is biztosan könnyebb lenne összebarátkozni velünk, ha a saját kis biztonságos otthonában lenne!
Egyébként, amit álmodtál, én úgy hallottam, hogy épp ellenkezõleg, hamar fog teljesülni!
Nagyon el vagyok havazódva mostanság, úgyhogy csak röviden.
Taliban én is benne lennék! Még jó, tulajdonképpen talán én hoztam elõször szóba.
Képzeljétek, ma éjjel azt álmodtam, hogy megszületett a Kistesó. Kisfiú volt, az abból derült ki, hogy kék lepelbe volt bebugyelálva, úgy mint annak idején a Kobi, és nagyon szigorúan nézett ki a fejébõl. Egyébként egész más pofikája volt. Csak az a baj, hogy azt tartják, amit megálmodunk, az nagyon soká teljesül csak....
Ducky!
A szocpollal kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy nekünk még mindig nincs lakhatási engedélyünk és mégis már megkaptuk. Persze, nem tudom, más-e, ha egyedileg vásárolsz házat és a lakóparkos történet, ami a miénk.
Mame!
Üdv. ismét közöttünk!
Puszi, Csajok, legyen vidám napotok. Ne güzüljetek túl sokat.
Ha minden kötél szakad, akkor lehet hogy felkeresem majd én is. Az egyetlen problémám vele az, hogy nekem egy kicsit kiesik
Ducky lehet, ha most láttad volna, az egy kicsit Téged is kizökkentett volna a fene nagy aggódásodból
Nekem is elküldöd, hogy mit írtál a dokiról, nem sikerült bejelentkezni a másikhoz, akit alányok ajánlottak a Clostis topikban, mert augusztusban szabin van....Így még én is keresgélek....
Tegnap néztem az mtv1-en a szívek szállodáját (azt hiszem ez a címe, csak elvétve szoktam nézni). Abban a szakácsnõnek tegnap volt az esküvõje, és az esküvõ elõtti éjszakán olyan hülyeségeket álmodott, hogy amiatt éjnek évadján felöltözött menyasszonyi ruhába (álmában elõször a ruhával, majd a fátyollal volt baja), aztán a kajával álmodott rosszat, na akkor rohant azon javítani, végül kikötött az esküvõi tortánál. A barátnõje alig tudta észhez téríteni:-)))) És ebben az volt a vicces, hogy akár az életben is megtörténhetne
Ez nagyon jó ötlet! Én is újra férjhez mennék a Kedvesemhez!
Nagyon jól éreztük magunkat az esküvõn vendégekkel együtt! Fergeteges buli volt!