Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Undorodom magamtól
Létrehozva: 2005. augusztus 18. 13:35
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni Tõletek! Olyan pszichológust keresek Bp-en, aki kóros elhízás kezeléséhez tud segítséget nyújtani. Az elmúlt 3 évben különbözõ okok miatt több mint 30 kg-ot sikerült magamra szednem. A fogyókúrákat nem tudom betartani, abban a pillanatban, amikor leadok 3-4 kg-ot, pánikszerûen elkezdek zabálni, Sorry, de nincs jobb szó rá. Olyan, mintha félnék eldobni a kilóimat. Persze, nagyjából tudom, hogy ez miért van így, de egyedül nem tudok megbirkózni a helyzettel, ezért kérek segítséget. Tudtok ajánlani valakit?
Gratulálok, nagyon ügyes vagy! a 90 naposon már tavaly nyáron túlestem, az összes kolléganõm leadott 8-10kg-ot, bezzeg én...
Feltehetõen már az összes fogyókúrát kipróbáltam, de ilyen súlytöbbletnél már nem segítenek a különbözõ kúrák, életmód változtatásra lenne szükség, de arra egyedül képtelen vagyok, ezért keresek segítséget.
Valóban a lelki nyugalom a legfontosabb és én is voltam kineziológusnál, egy nagyon nagyon jót tudok ajánlani.
Viszont tudd, hogyha kineziológust választasz és még nem ismered mindenképpen tartsd szemelõtt hogy ahova mész ott a kineziológus szimpatikus legyen. Ha nem az, azonnal menj el és keress másikat. Ezt komolyan mondom.
szia!
nekem két észrevételem lenne ahhoz, amit irtál a kórházról, ahol fél kg.-t fogytál.
hidd el, nem bántani akarlak, csak segíteni.
1. Te mire számítottál? meghizni sem egy hét alatt híztál meg, így a fogyás sem 2nap alatt történik meg! ehhez nagyon nagy kitartás, és akarat erõ kell. de ha elkönyveled, h. ez nekem úgy sem megy, mert egyedül nem tudom megcsinálni akkor tuti, h. nem fogsz lefogyni. ez elhatározás kérdése! Minden este mondogasd magadban, h. "erõs vagyok, le tudok fogyni a magam erejébõl is. majd én megmutatom a világnak, hadd irigykedjenek." és hasonlók... hidd el a kimondott szónal nagy ereje van! csak rajtad múlik. ha gondolod látogass el erre a fogyókúrás topicra, itt támogatást is kaphatsz. http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=forum&forum=1767
2. nagyon csodálkozom azon, h. 500ckal-ás diétára állitottak, és nem meglepõ, h. alig fogytál, hiszen a szervezeted óriási mennyiségû kajához volt szokva az 500ckalhoz képest. ilyenkor nem érti a szervezted, h. mi ez az éheztetés, igy el kezd raktározni, minden bevitt falatot felhasznál, és nem akar a készletekbõl "adni", hiszen ki tudja meddig tart, ez az inséges idõszak.
szóval szerintem egy normális adagokkal kellene elkezdened fogyózni, úgy, h. nem vonsz meg magadtól mindent, nem éhezel, mert ennek így megint csak zabálás lesz a vége.
szerintem nézz fel arra a topicra, mert sok hasznos tanácsot tudnánk adni!
sok sikert! és hidd el, csak rajtad múlik!
Kedves Undorka,
Három évig a szülésem után én is ebben az állapotban leledztem. Aztán valóban eljött az a pillanat amikor már egyszerûen a gyerekhez nem tudtam leguggolni. Nagyon el voltam keseredve (ráadásul a párom is elhagyott, depressziós voltam és csak zabáltam). Aztán egyszer - már nem is tudom milyen inditatásból elkezdtem minden reggel fél hatkor kelni. Nem csináltam mást csak minden reggel csináltam egy kis tornát. A feladatokat magam találtam ki, de úgy hogy elõtte megnéztem a Norbi kazit, meg a Biró Icát. Úszni mindig is szerettem. Levágattam a hosszú hajamat rövidre és elmentem úszni. De nem uszodába. Oda nem mertem volna. Volt tõlünk nem messze egy bányató oda mentem. Minden-nap átúsztam. A barátnõm vigyázott addig a fiamra. Szép lassan elindult a változás. Megváltozott a testem... elkezdtek figyelni rám. Pedig még mindig kövér voltam. De jól éreztem magam, lesültem a tónál, a gyerekkel is sokkal kiegyensúlyozottabb lettem. Nos én nagyon magas vagyok 180 cm és 116 kg-ról kezdtem fogyni. Most 100 kg vagyok. Még 20 kg-ot kell. Találtam egy négynapos diétát. Lehet enni csak szét kell választani. 90 napos a neve. A www.mindmegette.hu-n találsz hozzá instrukciókat. Nekem bevált. (80 kg-ra szeretnék lefogyni). És egyáltalán nem nehéz tartani (kivéve talán a gyümölcsnapokat ).
Minden elismerésem, mert ezek szerint jó úton vagy, ha már ezeket a problémáidat fdelismerted és fel is vállalod!
Én a helyedben orvossal "paktálnék". A Kossuth Rádión szokott lenni egy hírdetés, én ha érintett lennék hozzájuk fordulnék. Nekem szimpatikus,amit ismerek róluk. Szemmel tartanak, vigyáznak rád és segítenek. Orvosok és dietetikusok együtt, telefonon is tartják veled a kapcsolatot. Szerintem ez ingyenes lehet, bár nem tudom a részleteket.
Nézz bele ebbe: www.sulykontroll.hu
SOK SIKERT ÉS KITARTÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!
Szia!
Szerintem itt, az nlc szakértõi között is van pszichológus. Írj neki! A Nõk Lapja c. újság függõségekkel foglalkozó pszichológusa pedig Gerevich József doktor. Írhatsz neki is (mert a zabálás is függõség ám!), a Nõk Lapja címén, gondolom. Én anno - fõiskolásként - nála végeztem el egy spec. kollégiumot (kábítószerfüggés), s mondhatom, állati jó fej, nagyon szerettük. S ami a lényeg: roppant megértõ is!
Egyetértek eszteerrel!! Bár nekem még csak egy tizes ment le, de kellett, hogy távol legyek az egész régi frusztrációktól.
És az elsõ öt kg után már jött az önbizalom, már nem a tehénruhákhoz megyek a boltba, hanem a 44-eshez. Én 53-ról híztam 88 kg-ra! Most 78 vagyok.
És a sport. Erõt ad, feszesít, megnyugtat, fogyaszt, formál, endorfint termel és egészségesebbé is tesz állítólag! :-)) Ha más nem, elmegyek egy keveset kocogni, vagy felüléseket végzek. És nem eszem ki naponta a hûtõt, a nagybevásárlás nem fél óra alatt fogy el, sõt, sokszor nem is kívánom már az étel felt, pedig anno több adag ment egyszerre.
Biztos fogja valaki ajánlani a SOTÉ-n dr. Túry Ferencet, õ ennek szakembere. Ha akarod, keresd fel, bár sztem nem az igazi...
Ajánlanék egy könyvet, most olvastam:
Ruediger Dahlke: Méregtelenítés, salaktalanítás...(még 1 szó volt a címben)
tök jól leírja az ilyen problémák lelki hátterét, lényegében 3 féle oka lehet:
- szeretethiány miatti evés (Önjutalmazás..)
- orális örömszerzés, más örömforrások (pl. csók) hiánya miatt
- a zsírréteg mint "védõbástya"
A túlsúly egy "teher" amit cipelsz magaddal mert valamit (valakit) nem tudsz elengedni, túllépni, elbocsátani, megbocsátani.
Akármilyen fogyúkúra hatástalan (mint azt sajnos tapasztaltad) ha lelki blokk megmarad. Ha viszont azt elkezded feloldani, a fogyás megindul.
Mindenképp szakembert javasolnék, nem biztos h. pszichológus kéne, lehetne pl. homeopátiás orvos, aki szintén lelki-testi egységet vesz figyelembe.
Szerintem nagyon jó úton haladsz, mert nem menekülsz önsajnálatba, és mindenféle védekezõ hazugságba, hanem kimondtad hogy problémát jelent számodra a dolog amivel nem tudsz megbírkózni egyedül. Sok sikert!
Ja, és annyit még, hogy nekem leginkább a kezdet volt nehéz, amikor megindultak lefelé a kilók, akkor nõtt az önbizalmam, ezzel a falási kedv is jócskán csökkent. Ami rengeteget segített, az a sport. Egyrészt jó közérzetet biztosít, másrészt pedig megszûnteti a lelkiismeret furdalást egy-egy nagyobb kajázás után. És - talán a "régi idõk" emlékére - még ma is néha rámtör a csúnya és kövér vagyok érzés, és ilyenkor idióta hülyegyerek módjára semmi másra nem koncentrálok, mint hogy azt mondogatom magamnak, hogy szép vagyok és karcsú
Környezetem nevet rajta, én önhipnózisnak hívom, de egy alvászavaros ismerõsömnek is segített, és egy nagyon önbizalomhiányosnak is.
Eszembe jutot még egy dolog, de gondolom, ezen már túlvagy. Hormonháztartásodat kivizsgáltattad? Vagy nincsen egyéb szervi problémád? Az is lehet a háttérben. De ha már itt tartasz, akkor azt hiszem, ilyen vizsgálatok már mögötted állhatnak.
Szitu ismerõs, én egy év alatt híztam majd 35 kilót. Utáltam magam, tükörbe nem néztem, 2 nap fogyi után egy délelõtt kamatostól pótoltam be a kimaradt kaját.
Nekem anyukámmal voltak konfliktusok. Nem szándékosan költöztem el otthonról, egyszerûen így alakult, de mind egy szálig lementek a kilók, koplalás nélkül, tartani sem okoz gondot. Mostmár nem bánom az akkori kövérséget, még a rengeteg terhességi csíkkal is megbarátkoztam, azonban biztos hasznos lett volna egy szakember segítsége akkor. Sajnos segíteni nem tudok, de szerintem azzal, hogy bevallottad magadnak a problémát és nyitott vagy a külsõ segítség irányába, az elsõ lépést már megtetted, és sok sikert kívánok az eredményes fogyókúrához!
Szia! Bár szakembert most nem tudok ajánlani, de a helyzet hasonló volt: öt év alatt feljött 35 kg. Fogyókúra max. fél napig, aztán újra kajahegyek. utáltam.
Aztán szétmentünk 2 hónapja a sráccal, kiszabadultam egy béklyóból, és azonnal lefutott 10 kg!!!!!
Mert nem otthon szánom magamat, mert nem mást és magamat okolom még az idõjárásért is, mert nem másnak akarok megfelelni, hogy lefogyjak, mert más boldogságot is találok magamnak, mint az evés.
Nem tudom, hogy tudsz kijönni ebbõl a szituációból. Nekem ennyi volt, hogy a sráccal szétmentünk. Egy kicsi lépés a kívülálló számára, a lelkem viszont úgy tûnik, fellélegzett.
Meg tudsz szabadulni attól, ami most nyomaszt?????