Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Idősek előítélettel telve
Torolt_felhasznalo_413045
Létrehozva: 2005. Április 13. 09:44
Következő történt ma reggel:
Bp-en egy rendelőintézetben voltam. A 4. emeletre kellett mennem. Felgyalogoltam, bár van lift, de nem túl gyors, meg különben sem árt egy kis lépcsőzés. Kaptam egy injekciót a fenekembe, majd indultam haza. Lefelé is elindultam gyalog, de amikor a harmadikra értem láttam, hogy jön a lift, gondoltam akkor már inkább lemegyek vele. A szuri miatt úgyis nehezen mentem, a lépcsőzés pedig csak szenvedés.
A történethez tartozik, hogy 26 éves vagyok, bár 18 sem szoktak nézni.
Szóval beszálltam a liftbe, ahol egy kb. 70 éves idős nő kezelte a liftet. Közben látta az öregasszony, hogy egy 45-50 éves nő lépcsőzik lefelé, erre odaszólt neki, hogy jöjjön, mert úgyis lefelé megyünk. Liftesnéni elkezdi mondani, hogy persze a fiatalok megnyomják a lifthívót. (Na, gondoltam magamban, itt az ismert szöveg arról a fiatalok mennyire neveletlenek, lusták, bezzeg ők...). Középkorú nő kifejtette, hogy ő lement volna a lépcsőn is. Erre az öregasszony megint rákezdett, hogy bezzeg a fiatalok lifteznek. Na itt szakadt el nálam a cérna, főleg azért, mert eközben lenézően nézett rám és az a hangsúly!
Itt a tudtára adtam, hogy az injekció miatt liftezek és felháborító, hogy az idősek mind azt hiszik, hogy egy fiatalnak semmi baja nem lehet. Különben is úgy tudtam a lift azért van, hogy használjuk. Egyébként is fölfelé lépcsőn mentem, és lefelé sem szálltam volna be ha nem mozognék nehezen. Persze a liftesnéni ki volt akadva, hogy beszélhetek így vele és miért veszekszem. Ez arra vonatkozott, hogy ugyan nem kiabáltam, de felemeltem a hangomat. Mondtam neki, hogy ő kezdte az egészet. És itt véget is ért a "kellemes" utazás.
Milyen alapon ítélkezik felettem? Mivel ez egy rendelőintézetben történt feltételezhetné esetleg, hogy nem szórakozni mentem oda, hanem talán azért, mert beteg vagyok. Tudom, hogy nem kellett volna így felhúznom magam rajta, de eleve feszült voltam a szuri miatt és másodszor azért már sok volt. Egyébként nem vagyok harcias típus, így még én is meglepődtem magamon. Ez van.
Muszály volt kiírnom magamból, mert kicsit elrontotta a reggelem. Most pedig nyugodtan lehet pálcát törni felettem, ha valakinek más a véleménye.
Bp-en egy rendelőintézetben voltam. A 4. emeletre kellett mennem. Felgyalogoltam, bár van lift, de nem túl gyors, meg különben sem árt egy kis lépcsőzés. Kaptam egy injekciót a fenekembe, majd indultam haza. Lefelé is elindultam gyalog, de amikor a harmadikra értem láttam, hogy jön a lift, gondoltam akkor már inkább lemegyek vele. A szuri miatt úgyis nehezen mentem, a lépcsőzés pedig csak szenvedés.
A történethez tartozik, hogy 26 éves vagyok, bár 18 sem szoktak nézni.
Szóval beszálltam a liftbe, ahol egy kb. 70 éves idős nő kezelte a liftet. Közben látta az öregasszony, hogy egy 45-50 éves nő lépcsőzik lefelé, erre odaszólt neki, hogy jöjjön, mert úgyis lefelé megyünk. Liftesnéni elkezdi mondani, hogy persze a fiatalok megnyomják a lifthívót. (Na, gondoltam magamban, itt az ismert szöveg arról a fiatalok mennyire neveletlenek, lusták, bezzeg ők...). Középkorú nő kifejtette, hogy ő lement volna a lépcsőn is. Erre az öregasszony megint rákezdett, hogy bezzeg a fiatalok lifteznek. Na itt szakadt el nálam a cérna, főleg azért, mert eközben lenézően nézett rám és az a hangsúly!
Itt a tudtára adtam, hogy az injekció miatt liftezek és felháborító, hogy az idősek mind azt hiszik, hogy egy fiatalnak semmi baja nem lehet. Különben is úgy tudtam a lift azért van, hogy használjuk. Egyébként is fölfelé lépcsőn mentem, és lefelé sem szálltam volna be ha nem mozognék nehezen. Persze a liftesnéni ki volt akadva, hogy beszélhetek így vele és miért veszekszem. Ez arra vonatkozott, hogy ugyan nem kiabáltam, de felemeltem a hangomat. Mondtam neki, hogy ő kezdte az egészet. És itt véget is ért a "kellemes" utazás.
Milyen alapon ítélkezik felettem? Mivel ez egy rendelőintézetben történt feltételezhetné esetleg, hogy nem szórakozni mentem oda, hanem talán azért, mert beteg vagyok. Tudom, hogy nem kellett volna így felhúznom magam rajta, de eleve feszült voltam a szuri miatt és másodszor azért már sok volt. Egyébként nem vagyok harcias típus, így még én is meglepődtem magamon. Ez van.
Muszály volt kiírnom magamból, mert kicsit elrontotta a reggelem. Most pedig nyugodtan lehet pálcát törni felettem, ha valakinek más a véleménye.
Ez az eset amúgy egy nagyon kevéssé forgalmas úton történt, és abszolút úgy adta magát a szitu nekem, hogy átmehetek. Ráadásul már rég nem voltam már a gyerek előtt, amikor kiordított nekem.
A másik, amitől megőrülök, ha negyed óráig nyomják a dudát. Nem vagyok agresszív, de az ilyennek legszívesebben péklapáttal vernék jó nagyot a kezére. . .
na de ez egy kicsit off, elnézést. . .
:))
Úgy emlékszem, amikor hazajöttem Japánból, micsoda döbbenet volt az ithhoni tülerkedés, agresszió. Pedig Tokiónál zsúfoltabb hely kevés van a világon, és mégis, ott nem sodornak el, nem lépnek a lábadra, nem anyáznak. . .
Úgy emlékszem, amikor hazajöttem Japánból, micsoda döbbenet volt az ithhoni tülerkedés, agresszió. Pedig Tokiónál zsúfoltabb hely kevés van a világon, és mégis, ott nem sodornak el, nem lépnek a lábadra, nem anyáznak. . .
Csak most már abban a korban van, amikor tud állni, kapaszkodni, így van amikor nem indkolt a helyfoglalása. Mondjuk az én fiam nem bírja nagyon a strapát, így többnyire én is le szoktam ültetni, ha fáradt és hosszabban utazunk. :)
Egyébként olyan érdekes, mert a hosszászólásokat olvasgatva nekem egy abszolút ellentétes kép állt össze. Egyrészről az derül ki, hogy az emberek tök közönyösek egymással (lsd: nem adják át a helyet a rászorulóknak stb), ugyanakkor pedig lazán, minden alapot és indokot nélkülözve beszólnak a másiknak. Szóval egyfelől ott a közöny, másfelől meg az agresszió.
Hogy is van ez? És miért pont ez a két magatartásforma a jellemző?
Na jó, ez inkább költői kérdés volt, mert nem hiszem, hogy meg tudnánk fejteni az okokat :( Mert azt hiszem ennek gyökerei nagyon mélyen és szerteágazóan vannak.
Csak az a baj, hogy van egyfajta elvárás a társadalom részéről is. Mert nem hiszem, hogy az átlag ember szó nélkül hagyná, ha engedném, hogy a gyerekem elsőnek menjen be v. jöjjön ki az ajtón (és utána a felnőttek, idős emberek). Vagy ha hagynám, hogy üljön a járművön, miközben ott áll mellette egy arra rászoruló. Inkább már ennyi idősen nevelem a fiam, minthogy folyamatosan rosszindulatú megjegyzéseknek legyünk kitéve, amiből óhatatlan hogy alkalmanként nagyobb konfliktus is adódik (adódhat) :( Hát inkább ettől próbálom megkímélni.
Ilyenkor kellene odamenni és jól "megdorgálni" az indolens pasit!
De ki merné kérdőre vonni?
Az 55 kilómmal valószínűleg csak egy ujjpöccintés lennék neki.
De ha ketten-hárman fellépnénk az ilyenek ellen, annak már lenne foganatja. Vagy nem?
A példa ragadós! :-)))))
/Bár, sajna minden irányban. Kár. Milyen jó lenne, ha a gyerekek csak a jó dolgokra lennének fogékonyak. /
Mi a fontosabb: a gyerked testi épsége vagy. . . ? :))
Mivel semmilyen járművön nem úgy vannak elhelyezve és kiképezve a kapaszkodók, hogy azt egy 1-4 éves gyerek kényelmesen és biztonságosan elérje, ezért igenis leültettem, vagy leültem vele (ölemben). Arról nem beszélve, hogy ebben a korban még nem is tud úgy kapaszkodni, hogy hirtelen fékezés, erős kanyar stb. esetén meg is tudja magát tartanai. A himbálózdó és így őt fejbe és mellbe vágó szatyrokról, aktatáskákról, miegyebekről már nem is teszek említést.
Azzal én is próbálkoztam, hogy felvettem és "helyette" is én kapaszkodtam, de sajna az én gyenge karom :( már kettőnket nem bírt megtartani egy-egy fékezésnél-indulásnál (ekkor meg attól féltem, hogy a gyerek lefejeli a kapaszkodó oszlopot)
Mindent összevetve nem szégyen a kisgyerekkel leülni, sőt!
Csak bátran és magabiztosan :))))
Néhány napja utaztunk a vonaton reggel Bp-re. Valaki bent volt a WC-ben, mert foglalt jelzést mutatott. Mindenki álmos még reggel, csönd van a vonaton. Azután arra leszünk figyelmesek, hogy egy 50 év körüli nagydarab pasas, kinézetre nagyon primitív, elkezd üvölteni: "Gyere ki a WC-ből! Kurva anyádat, mindjárt betöröm az ajtót és kiszedlek! Más is használni akarja!" (valószínűleg nem sikerült szó szerint idéznem)
Teljesen elhűltünk. 65 év körüli bácsi kijön és szabadkozik, hogy hát mit csináljon, ha kell, hát kell. . .
Olyan döbbenet volt a vonaton.