Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Idősek előítélettel telve
Torolt_felhasznalo_413045
Létrehozva: 2005. Április 13. 09:44
Következő történt ma reggel:
Bp-en egy rendelőintézetben voltam. A 4. emeletre kellett mennem. Felgyalogoltam, bár van lift, de nem túl gyors, meg különben sem árt egy kis lépcsőzés. Kaptam egy injekciót a fenekembe, majd indultam haza. Lefelé is elindultam gyalog, de amikor a harmadikra értem láttam, hogy jön a lift, gondoltam akkor már inkább lemegyek vele. A szuri miatt úgyis nehezen mentem, a lépcsőzés pedig csak szenvedés.
A történethez tartozik, hogy 26 éves vagyok, bár 18 sem szoktak nézni.
Szóval beszálltam a liftbe, ahol egy kb. 70 éves idős nő kezelte a liftet. Közben látta az öregasszony, hogy egy 45-50 éves nő lépcsőzik lefelé, erre odaszólt neki, hogy jöjjön, mert úgyis lefelé megyünk. Liftesnéni elkezdi mondani, hogy persze a fiatalok megnyomják a lifthívót. (Na, gondoltam magamban, itt az ismert szöveg arról a fiatalok mennyire neveletlenek, lusták, bezzeg ők...). Középkorú nő kifejtette, hogy ő lement volna a lépcsőn is. Erre az öregasszony megint rákezdett, hogy bezzeg a fiatalok lifteznek. Na itt szakadt el nálam a cérna, főleg azért, mert eközben lenézően nézett rám és az a hangsúly!
Itt a tudtára adtam, hogy az injekció miatt liftezek és felháborító, hogy az idősek mind azt hiszik, hogy egy fiatalnak semmi baja nem lehet. Különben is úgy tudtam a lift azért van, hogy használjuk. Egyébként is fölfelé lépcsőn mentem, és lefelé sem szálltam volna be ha nem mozognék nehezen. Persze a liftesnéni ki volt akadva, hogy beszélhetek így vele és miért veszekszem. Ez arra vonatkozott, hogy ugyan nem kiabáltam, de felemeltem a hangomat. Mondtam neki, hogy ő kezdte az egészet. És itt véget is ért a "kellemes" utazás.
Milyen alapon ítélkezik felettem? Mivel ez egy rendelőintézetben történt feltételezhetné esetleg, hogy nem szórakozni mentem oda, hanem talán azért, mert beteg vagyok. Tudom, hogy nem kellett volna így felhúznom magam rajta, de eleve feszült voltam a szuri miatt és másodszor azért már sok volt. Egyébként nem vagyok harcias típus, így még én is meglepődtem magamon. Ez van.
Muszály volt kiírnom magamból, mert kicsit elrontotta a reggelem. Most pedig nyugodtan lehet pálcát törni felettem, ha valakinek más a véleménye.
Bp-en egy rendelőintézetben voltam. A 4. emeletre kellett mennem. Felgyalogoltam, bár van lift, de nem túl gyors, meg különben sem árt egy kis lépcsőzés. Kaptam egy injekciót a fenekembe, majd indultam haza. Lefelé is elindultam gyalog, de amikor a harmadikra értem láttam, hogy jön a lift, gondoltam akkor már inkább lemegyek vele. A szuri miatt úgyis nehezen mentem, a lépcsőzés pedig csak szenvedés.
A történethez tartozik, hogy 26 éves vagyok, bár 18 sem szoktak nézni.
Szóval beszálltam a liftbe, ahol egy kb. 70 éves idős nő kezelte a liftet. Közben látta az öregasszony, hogy egy 45-50 éves nő lépcsőzik lefelé, erre odaszólt neki, hogy jöjjön, mert úgyis lefelé megyünk. Liftesnéni elkezdi mondani, hogy persze a fiatalok megnyomják a lifthívót. (Na, gondoltam magamban, itt az ismert szöveg arról a fiatalok mennyire neveletlenek, lusták, bezzeg ők...). Középkorú nő kifejtette, hogy ő lement volna a lépcsőn is. Erre az öregasszony megint rákezdett, hogy bezzeg a fiatalok lifteznek. Na itt szakadt el nálam a cérna, főleg azért, mert eközben lenézően nézett rám és az a hangsúly!
Itt a tudtára adtam, hogy az injekció miatt liftezek és felháborító, hogy az idősek mind azt hiszik, hogy egy fiatalnak semmi baja nem lehet. Különben is úgy tudtam a lift azért van, hogy használjuk. Egyébként is fölfelé lépcsőn mentem, és lefelé sem szálltam volna be ha nem mozognék nehezen. Persze a liftesnéni ki volt akadva, hogy beszélhetek így vele és miért veszekszem. Ez arra vonatkozott, hogy ugyan nem kiabáltam, de felemeltem a hangomat. Mondtam neki, hogy ő kezdte az egészet. És itt véget is ért a "kellemes" utazás.
Milyen alapon ítélkezik felettem? Mivel ez egy rendelőintézetben történt feltételezhetné esetleg, hogy nem szórakozni mentem oda, hanem talán azért, mert beteg vagyok. Tudom, hogy nem kellett volna így felhúznom magam rajta, de eleve feszült voltam a szuri miatt és másodszor azért már sok volt. Egyébként nem vagyok harcias típus, így még én is meglepődtem magamon. Ez van.
Muszály volt kiírnom magamból, mert kicsit elrontotta a reggelem. Most pedig nyugodtan lehet pálcát törni felettem, ha valakinek más a véleménye.
Tisztelet a kivételnek, de a fiúk, férfiak azok, akik a leginkább elfelejtették az elemi udvariasságot. Nem kérem én, hogy felpattanjanak az ülésből, ha megjelenek istennői mivoltomban legyek akárhány éves, nem kérem, hogy előre engedjenek a sorban! DE vannak szituációk, amikor nekik kellene udvariasnak, előzékenynek lenni. Sajna tapasztalataim szerint egyre kevesebben vannak az ilyenek.
Lássuk be, mi nők rontottuk el őket! Igen kevés anyukát látok, aki a 15-16 éves fiának azt mondja "Állj fel magzatom és add át a helyedet annak a kismamának, pici gyerekkel utazó anyukának, idős néninek, bácsinak, törött lábú lánynak . . . . . stb. !"
A férjem az egyik távolsági utazása alkalmával a lépcsőn tudott csak leülni. Fölszállt egy törött lábú lány, gondolom a meleg családi fészekbe igyekezett. A férjem adta át a helyét a LÉPCSŐN!!!!, mert a lány ugyan kérte, hogy valahová leülhessen, de a sofőrrel együtt a többiek is átmenetileg megsüketültek!
Az egyik barátunkat irigylem a feleségétől! Olyan udvarias, hogy elolvadok! Ne értsétek félre előbbi mondatomat, de nekem imponál a srác jólneveltsége. Előreenged mindenhol, ugrik és felsegíti a kabátomat, kihúzza a székemet - gyorsabb, mint a társaság többi "férj tagja". Nem érzem magam kevésbé egyenrangúnak ettől. Sőt! Érzem, hogy tisztel engem, de kivétel nélkül minden nőt! Az édesanyját örök hála illeti!!!
Szoval, BP-iek talan tudjak, hogy nemreg, 6-an nyilt Csomoron a Brico store. 590 ft-ert hirdettek muskatlit/10 db, gondoltam, elmegyek. Reggel nagyobb oviba, kicsi be a kocsiba, indulunk. Hat, nemcsak a Brico, de a kozeli Auchan parkoloja is tomve volt. Koroztem, vegul talaltam egy helyet, bealltam, kozben realizaltam, hogy a kicsit nem fogom tudni kiemelni a bebiulesbol, odebb kell alljak. Motor be, hatra, ujra elore, . kicsit jobbra. Kiszallok, hat latom, hogy egy tragacsban ul egy "nagyapa, nagymamaval", 100-100 kg-osak. Intek, hogy csak odebb alltam, mosolyogva, emelnem ki a kicsit, erre legordul az ablak, es egy olyan cifra karomkodast vagott le a "bacsi", hogy lemerevedtem, csak bamultam, o meg 100-al a tomott parkoloban elhuzott (b. . meg az anyadat, azt a k. . . -t, es meg sorolhatnam, amikkel engem illetett). Mit ne mondjak, egesz hetre elrontotta a kedvemet, a parom szerint en veszem tul "komolyan" az ilyesmit.
Csak én azt tapasztalom, hogy ez olyan közegben működik igazán, ahol eleve "többet" kap az ember otthon.
Akik a nulla tolerancia és nulla tisztelet jegyében nevelkedtek(nek), azoknak nincs is igényük az effajta változásra (talán mert fogalmuk sincs, hogy mi újság van "odaát"). Kivételek itt is adódnak biztosan, nem róluk beszélek természetesen :)