Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Amniocentézis
Létrehozva: 2005. február 7. 19:49
Üdvözlök mindenkit!
új fórumot nyitottam a magzatvízvizsgálat címen, mert 9 hetes kismama vagyok és kíváncsi lennék azok véleményére és tanácsára, akik már átestek egy ilyen vizsgálaton. Van a másik - magzati boholyból való vizsgálat - ami szintén kromoszóma rendellenesség kiszűrésére van. Kíváncsi lennék, hogy ezt megcsináltatta - e valaki és mit tapasztalt? Nekem lehet, hogy mind a kettőt meg kell csináltatnom, bár remélem, hogy nem fog kelleni. Az ezekről való élményről, eredményekről nem tudok sehol olvasni.
Köszönöm annak, aki ír, hiszen megnyugtatna egy kicsit.
Biró Lili
új fórumot nyitottam a magzatvízvizsgálat címen, mert 9 hetes kismama vagyok és kíváncsi lennék azok véleményére és tanácsára, akik már átestek egy ilyen vizsgálaton. Van a másik - magzati boholyból való vizsgálat - ami szintén kromoszóma rendellenesség kiszűrésére van. Kíváncsi lennék, hogy ezt megcsináltatta - e valaki és mit tapasztalt? Nekem lehet, hogy mind a kettőt meg kell csináltatnom, bár remélem, hogy nem fog kelleni. Az ezekről való élményről, eredményekről nem tudok sehol olvasni.
Köszönöm annak, aki ír, hiszen megnyugtatna egy kicsit.
Biró Lili
!!!). Az első „kedves” szava az volt a doktornőnek, hogy hol a csudába voltunk már ennyi ideig, ő már azt hitte soha nem jövünk és milyen régóta vár ránk.
Mindenkinek készitett egy kartont és kikérdezte a korunkat és hogy volt-e már gyerek a családban, valamint tájékoztatást adott arról, hogy sikerült-e a magzatviz vétel. Na ez új volt nekem, mert ez fel sem merült bennünk, hogy esetleg valami miatt nem sikerülthetne. Amikor kérdezte, hogy van-e már gyerekem világosan megmondtam neki, hogy nekem nincs, de a páromnak van már kettő. Berajzolta a kartonomra, aztán közölte, hogy nagyon zavaros a magzatviz amit levettek tőlem, de reméli, hogy azért talán meg tudják csinálni a tenyésztést. Na nem elég az izgalom 3 hétig, hogy minden rendben legyen még azon is izgulhattamk hogy egyáltalán használható legyen a minta. Amúgy egyáltalán nem volt kedves, inkább kimért és hideg. Elkérte a telefonszámát mindenkinek és közölte, hogy ha újabb vizsgálatra lesz szükség akkor majd értesitenek, amúgy meg 3 hét múlva majd nekünk kell telefonálni, hogy jöhetünk-e már az eredményért, de telefonban nem adnak semmilyen felvilágositást arra vonatkozóan, hogy rendben van-e minden vagy sem. Azt is mondták, hogyha a meghatározott időpontig ők nem jelentkeznek, akkor valószinü minden rendben van.
Teljes pánikban és izgalomban eltelt a három hét, de ugye a kismamák azért lehetőleg ne idegeskedjenek.... Utolsó nap már örültem, hogy húú de jó nem hivtak, akkor minden rendben van. Felhivtam én őket és mondták, hogy természetesen telefonban semmiféle felvilágositást nem adnak, csak időpontot egyeztessünk, hogy menjek be az eredményért. Másnap el is mentem. Teljesen meg voltam győződve róla, hogy minden rendben van, amikor is közölte velem a doktornő, hogy nincs minden rendben. Nem akartam hinni a fülemnek! Akkor meg miért nem telefonáltak?? Azt mondta, hogy ők próbáltak hivni, de nem sikerült elérniük. Hát ha valaki igazán utol akar érni akkor ez nem lehetetlen, főleg hogy jó telefonszámot kaptak meg. Én egyáltalán nem tudtam akkor a kromószómákról csak annyit, hogy a 21-esel ha gond az jelenti a down szindrómát. Kérdeztem, hogy mondja el hogy mi a gond az eredménnyel. Azt mondta, hogy 6O kitenyésztett kromoszómából 4 rosszat találtak és újra meg kell ismételni a vizsgálatot, amig teljesen rendben nem találnak mindent, mert lehet hogy a méhlepényből szakadtak le rossz sejtek és a
Előszőr egy elbeszélgetés volt csak, ahol röpködtek a statisztikai adatok. Elmondták, hogy hány % az esély hogy az én koromban beteg gyerekem szülessen, hány % az esély hogy a beavatkozás miatt vetélés legyen és hogy majdnem 1OO% hogy ők mindent meg fognak tudni mondani a leendő gyerekről.
Azt is elmondták, hogy hogyan fogják a mintát venni és hogy az eredményt majd csak 3 hét múlva fogjuk megtudni.
Az ember az elején két dologtól fél a legjobban. Előszőr attól, hogy mennyire fog fájni az egész majd attól, hogy nehogy vetélése legyen. Csak később kezd el azon izgulni, hogy nehogy valami rossz eredményt kapjon.
Mostmár elmondhatom, hogy maga a vizsgálat nem fájdalmas ellenére, hogy egy tüt szúrnak az ember hasába, hogy ki tudják szippantani a megfelelő mennyiségü magzatvizet. Igaz nem vagyunk egyformák, biztos vannak akik ezt sokkal nehezebben viselték. Az egész beavatkozás kb. 1-2 perc. Utána pihenni kell természetesen, egy napig, a biztonság kedvéért a kórházban kell maradni. Egyszerre álltalában 8 embernek szokták ezt elvégezni egy héten egyszer ahol én voltam. A bevatkozás reggel van és kora délután mindenkinek el kell beszélgetnie a doktornővel, aki a fő „szakértője” a sejttenyésztésnek és ő az aki a vizsgálati eredmények alapján majd dönt élet és halál között!
Mind a 8-an odasétáltunk az irodájához, egyik épületből a másikba. Meg volt szabva hogy hány órakkor legyünk ott. Azt hiszem talán 5 percet késtünk (ne felejtsük el, nagypocakos kismamák sétálnak a jeges, téli úton egy amniocentézis után!!!). (folyt.kov)
Mert hiszen ha a saját gyerekünkről van szó, akkor nem akarjuk még a legkissebb hibát sem elkövetni, vagy ne adj Isten úgy látszani, hogy nem teszünk meg mindent az érdekében, hiszen nagyon nehez egy beteg gyereket felnevelni es vegig kiserni az esetleges szenvedését egy életen át.
Én nagyon az amniocentézis (magzatvizvizsgálat) pártján voltam, mert úgy gondoltam hogy mindenképpen meg kell győződnöm arról, hogy minden rendben van és elhittem, hogy ez az egyetlen és biztos módja ennek.
Elhittem, hogy egy közönséges vérvételből nem tudják olyan pontosan megállapitani, mint a magzatvizből, mert mindig ez a lenyomósabb érveslése az orvosoknak.
Ezek után szeretném elmesélni az én történetemet, mert megigértem a kislányomnak miután meszületett, hogy ennyivel tartozom neki, ez a legkevesebb, amit tehetek másokért. Neveket azt hiszem fölösleges emlitenem. Ha az érintett esetleg elolvassa ezt az irást és magára ismer, akkor elég csak annyi nekem, hogy szálljon nagyon magába és legyen lelkiismeret furdallása, de főleg vonuljon nyugdijba! A kórház neve sem érdekes, az sem hogy melyik város... valahol Magyarországon.
Nekem a koromnál fogva ajánlották az amniocentézist. Mivel nagyon sok down kóros gyereket láttunk, a párommal mindenképpen elhatároztuk, hogy élünk a lehetőséggel, mert nem akartunk beteg gyereket. (folyt kov.)
Félünk tőle, elkeseredetten keresünk mindenféle információt ezzel kapcsolatban az interneten, ahol nagyon kevés és elcsépelt dolgokat lehet olvasni a magyar oldalakon, de igazából senkitől nem lehet információt kapni főleg azoktól nem, akik ezen már átestek. Megigérjük magunknak, hogy majd mi tájékoztatjuk a többieket a saját tapasztalatunkról aztán elfelejtjük az egészet, mert amikor már mi átestünk rajta nem gondolunk többet az utánunk következőkre, akik ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint mi voltunk. Csupán két véleményt találtam az interneten annak idején. Az egyik azt irta, hogy elvetetik a gyerekét, mert rossz eredményt találtak, de hogy végülis „örül” neki hogy nem lesz beteg babája. A másik azt irta, hogy túl van rajta, minden rendben de újra nem menne. Azt már elfeljetette megirni, hogy miért nem? Az előzőről meg soha nem fog kiderülni, hogy vajon tényleg beteg volt-e a babája? Részletesebben ők sem irtak semmit csak a tényeket és csupán két ember véleménye, annak ellenére, hogy nap-mint nap több százan túlesnek rajta, akik rendszeresen használják az internetet.
Pedig ki a legilletékesebb abban, aki véleményt tud mondani az egészről? Azok mi vagyunk, akik túlestünk rajta, akiknek már van tapasztalata.
Egyébiránt milyen tájékoztatást adnak az orvosok az internet stb? Semmiképpen sem válaszolnak a legfontosabb kérdésre, arra, hogy megri-e érdemes-e? Egyébként is mit várunk egy olyan orvos véleményétől, aki ebből él? És a másik oldal? Az ellentábor? Ők sem tudják igazán meggyőzni az embert, hogy miért ne tedd. Felhoznak egy csomó példát, ami megint nem elég arra, hogy az ember felelősséggel merjen dönteni, vagy nem is próbálnak érvelni csak azt mondják ne tedd. És akkor mi ott maradunk egyedül a dillemmával, tegyem vagy ne? Mi a helyes? (folyt.kov)
Szia!
Örülök, hogy minden rendben van Veletek!
Velünk is, mi is már a 35.hetet tapossuk...
Szerencsére nem kellett megcsináltatni egyik vizsgálatot sem, jók lettek az eredményeim, és voltunk 3x is 4D-n. Megnyugodtunk most már csak várjuk a babóca érkezését.
Te mikorra vagy kiírva? Gondolom már ti is nagyon várjátok a kis jövevényt.
Üdvözöllek: Biró Lili
Szia Lili!
Nekem a 14. héten volt a méhjlepénybõl történõ mintavétel.Elég kellemetlen volt,de utólag azt mondom ki lehet bírni és megérte megcsináltatni,mert teljesen megnyugodtunk az eredményt illetõen.Nálunk indokolt volt a vizsgálat,mert a 12. héten végzett nyakiredõ vizsgálatnak nagyon rossz lett az eredménye.Most 30 hetesek vagyunk.:-)))
Mindkét vizsgálatból a baba kromoszómáit nézik , tehát vagy egyik vizsgálatot végzik vagy másikat.Ritka amikor mindkettõt-úgy tudom azt, akkor mikor a méhlepényesnél találnak valami eltérést.Szerintem az amniocentézis hátránya, hogy túl késõn csinálják ,és ha van valami gond akkor már mit tudsz tenni....
Neked miért akarják mindkettõt megcsinálni?
Szeretnék elmondani egy jó példát.
Az történt hogy az AFP-m alacsony (0.8 MOM), a bHCG-m meg magas (2.3 MOM) lett. Az orvosom elküldött genetikai tanácsadásra a SOTE 1-re, ahol a 3D UH-n semmi eltérést nem láttak, de fõleg a magas bHCG miatt javasolták az amniocentézist. A mérleg másik tányérjába nem kerûlt be az, hogy 27 éves vagyok, és a férjem 29, meg az, hogy akkor már 20 hetesek volunk, csak nagyon javasolták, mert 1% volt az esélye, hogy baj van. Elmentem. Az amniot tul lehet élni, de kellemetlen. Nekem semmi utóhatása nem volt. Ma mentem az eredményért (igaz, tudtam, hogy ha baj lenne 10-14 napon belül visszahívnának).
EGÉSZSÉGES LÁNYUNK LESZ!
Mindenkinek a fél, retteg, rémhíreket hall, szeretném elmondani, hogy nincs reménytelen!
Mindenkinek az enyémhez hasonló, nagy boldogságot kívánok!
Bogi
Szeretnék elmondani egy jó példát.
Az történt hogy az AFP-m alacsony (0.8 MOM), a bHCG-m meg magas (2.3 MOM) lett. Az orvosom elküldött genetikai tanácsadásra a SOTE 1-re, ahol a 3D UH-n semmi eltérést nem láttak, de fõleg a magas bHCG miatt javasolták az amniocentézist. A mérleg másik tányérjába nem kerûlt be az, hogy 27 éves vagyok, és a férjem 29, meg az, hogy akkor már 20 hetesek volunk, csak nagyon javasolták, mert 1% volt az esélye, hogy baj van. Elmentem. Az amniot tul lehet élni, de kellemetlen. Nekem semmi utóhatása nem volt. Ma mentem az eredményért (igaz, tudtam, hogy ha baj lenne 10-14 napon belül visszahívnának).
EGÉSZSÉGES LÁNYUNK LESZ!
Mindenkinek a fél, retteg, rémhíreket hall, szeretném elmondani, hogy nincs reménytelen!
Mindenkinek az enyémhez hasonló, nagy boldogságot kívánok!
Bogi
mielőtt bárhová amniora mennétek, keressétek meg a ceizel-féle családtervezési tanácsadót! (ingyenes. ) budapest, 14. ker bolgárkertész, v bolgárkerék u. és beszéljetek dr tímár lászló genetikussal. állati rendes fazon és 15 perc alatt mindent elmond úgy, hogy megértitek.
nekem nagyon sokat segített, sajnos utólag, ugyanis indokolatlanul végezték el a vizsgálatot. . . ami nekem fájt és legalább 3 napig feküdtem utána otthon. . . bár azt hiszem, nekem a lelki megrázkódtatás volt a baj. ha valaki amniora megy a baross u-ba, szívesen megírom priviben, hogy kihez ne menjen. . .
Ne izgulj, es csinaltasd meg minel elobb!
Nálam chorion biopsziát végeztek hasfalon keresztül. Nem szépítem eléggé fájt, de főleg utána inkább, sokat görcsöltem. Szerintem ha ilyen probléma van családban a 12 hét után már csinálják ezt és nem hasfalon kesresztül, hanem hüvelyen, ami gondolom nem olyan fájdalmas. Ez kifejezetten a kromoszómális betegségeket nézi meg.
Nem baj ha félsz, nincs ezzel semmi baj. . . megértelek. Túlleszel rajta és nem lesz semmi baja a babátoknak.
Köszönöm, hogy ilyen sokan válaszoltatok! Még csak 9hetes a picurka, én pedig 22 éves vagyok. ő lesz az első kisbabánk. Nagyon - nagyon örültünk neki. Mi Kecskeméten lakunk, ezért itt lesznek a vizsgálatok, de aranyosak vagytok, hogy már egyből telefonszámot is adtatok és címet is. 11hetesen lesz az első 3d - s ultrahangunk, majd ez után fogja az orvosom eldönteni, hogy kellenek- e ezek a vizsgálatok. A férjem családjában van egy bizonyos 50% - ban megállapított (lehet, hogy nem genetika) genetikai öröklődés. A férjem is hordozó, mivel a nővérének a kislánya 3 újjal, donga lábbal és alsó alkar rövidüléssel született. A 12 - es kromoszómót tartják felelősnek ezért. Ezt ki lehet ezekkel a vizsgálatokkal szűrni?
Félek egy kicsit, de bízom abban, hogy a mi családunk egészséges és nem lesz semmi baj.
Mégegyszer köszönöm. Lili
Azért is jó ez a kórház, mert be kell egy napra feküdni és a mintavétel után aludhatsz, ehetsz és csak délután mehetsz haza. Én biztonságban éreztem magam. Van egy másik kórház, ahol egy nagyon "híres" és kedves doktornő csinálja ugyanezeket a műtéteket, de az egyik barátnőm azt mesélte, hogy utána a biztonság kedvéért ott kellett ülni a folyosón 1 órát, mivel ott nem fektetnek be. Szerintem azért a baba ennél többet ér.
Sok szerencset!
Azért az amniocentézisnek van némi vetélési kockázata.
Nekem adtak egy időpontot, akkor egy alapos uh vizsgálat volt, majd elkezdték a beavatkozást, persze mindenféle fertőtlenítés után, és végig láthattuk kispapival (ő is benn lehetett velem), hogy mi történik odabenn. A szigorú pihi nagyon fontos utána, és a nyugalom.
Szerintem ezek sokkal megbízhatóbb eredményt adnak mint amit az anyai vérből néznek, mivel ugye a baba elvileg két emberből lesz, az apát miért nem vizsgálják akkor? és hát az anya génállománya nem azonos a babáéval. Mi az eredmény után teljesen megnyugodtunk. Szerintem két vizsgálat fölösleges, márcsak a vetélési kockázat miatt is.
a kettő között technikai, talán kockázatbeli és mindenképpen IDŐBELI különbségek vannak.
nálam amnio volt, maga az eljárás semmiség volt.
(eredmény meg negatív :) )
Nálam végeztek amniocentézist. Maga a beavatkozás fájdalommentes. Reggel mentem be a kórházba - előző nap csináltak egy UH-t - és de. végezték el. Ultrahang vezérlés mellett, helyi érzéstelenítésben egy tűt szúrnak be a hasfalon és a méhfalon keresztül, úgy hogy a magzat és a lepény ne sérüljön. Ezután egy másik tűvel szívják ki a magzatvizet. Az a jó ha 20ml-t sikerül, mert a vizsgálathoz így lesz benne elegendő magzati sejt. Végig nézhettem az UH-n, hogy zajlik az egész. Láttam, hogy a kisfiam olyan messze megy a tűtől amennyire csak lehet. Az egész kb. 15 percig tartott. Amikor a tűt kihúzták az egy kicsit kellemetlen érzés volt. Utána 2 óra szigorú fekvés, ágynyugalom. Enyhe menstruációs fájdalom normális, de nekem ez sem volt.
Az eredmény kb 3 hét múlva lett meg. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a sejtek kitenyésszenek és a kromoszómák vizsgálhatóak legyenek.
Mi az oka annak, hogy mind a kettőt meg akarják csinálni?
Down szűrést már vérből is lehet végeztetni. Ezek kockázatmentesek, bár úgy tudom fizetni kell érte.
Quartett-tesztel: Tel 20/ 945-3558 vagy
Istenhegyi Géndiagnosztikai Központ
Tel 224-5445
Féltem nagyon, fájni nem fájt, csak inkább kellemetlen volt.
Van valami konkrét oka?
Tel: 224-5445
Vérből vizsgálnak kora terhességben is a legfontosabb genetikai betegségekre.
A korod miatt kellene vagy találtak valami gyanűjelet,