Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyosek,segitse g!!!
Létrehozva: 2004. november 12. 09:09
Sziasztok!
Azzal kapcsolatban szeretnek tabacsokat kerni mi is a teendo ha ugy erezem tul eros a kotelek a parom es a szulei kozott s ezaltal ök mindenben reszt akarnak venni,"segiteni"amibol mar elegem van.Persze mindent ök tudnak legjobban s imadom amikor mondjak hogy ezt igy azt meg ugy,az ugy nem jo-de persze ugy csinaljuk ahogy akarjuk.Na ettol a falra maszok.Parommal beszeltem mar rola hogyan lehetne kicsit kevesbe aktivizalni oket s elni a mi kis eletunket-ketten.
Irjanak akik hasonlo cipoben jarnak-jartak.
Kivancsi volnek anyos velemenyekre is akik fel merik vallalni hogy az atlagosnal nehezebben engedik el a kisfiuk kezet...
Koszi.
Azzal kapcsolatban szeretnek tabacsokat kerni mi is a teendo ha ugy erezem tul eros a kotelek a parom es a szulei kozott s ezaltal ök mindenben reszt akarnak venni,"segiteni"amibol mar elegem van.Persze mindent ök tudnak legjobban s imadom amikor mondjak hogy ezt igy azt meg ugy,az ugy nem jo-de persze ugy csinaljuk ahogy akarjuk.Na ettol a falra maszok.Parommal beszeltem mar rola hogyan lehetne kicsit kevesbe aktivizalni oket s elni a mi kis eletunket-ketten.
Irjanak akik hasonlo cipoben jarnak-jartak.
Kivancsi volnek anyos velemenyekre is akik fel merik vallalni hogy az atlagosnal nehezebben engedik el a kisfiuk kezet...
Koszi.
Hova menjünk, még ott sincs kész a fészek, nemhogy máshol vegyünk vmit?
Totál elmebaj hogy a sógornőd gyakoroljon a te gyerekeden, mintha valami tárgy lenne!! Ezt a sógornőd is komolyan gondolja? Amit írtál abból úgy tűnik mintha máris nagyban rátok telepedtek volna és döntéseket hoznának helyettetek!
:)
ne hari, próbálok a tárgyra szorítkozni :)
Anyám úgy dolgozta végig a kis életét, hogy a kollegái nem hitték el, hogy 3 gyereke van. Mindig a nagymama volt velünk, habetegek voltunk stb.
Zsarolta is érte keménen. Nem teszem ki maga ennek.
Anyósom már mióta nyúz a gyerek miatt, beleszólna a névválasztásba stb.
Mivel a lányának nem lehet gyereke, közölte, hogy úgy szüljek, hogy az én gyerekem a sógornőm gyereke is lesz, és ha tetszik neki és tud majd vele bánni, majd örökbefogad.
Ja, és pint az enyémen fog majd gyakorolni!
igyekszem abszolute nem támaszkodni anyósékra, mert az támadási felület és túl nagy luxus, hogy ezt megadjam neki.
Túl jóindulatú. . . :(
Párod mit szól ehhez? és Te mondod a párodnak, hogy ez így nincs rendjén?
Természetesen csak a mienk nincs kész, a többiek egy sz*r villanyköte miatt is minket rángatnak és olyan rosszindulatúak, mint a daganat!
Király lesz odaköltözni. . .
Nálunk se gyenge az öreglány: Kicsi fiam, pucold be a házat, vigyél ki a reptérre, adjál 25ezret, különben nem főzök (amúgy sem főz sose, de még roszz is!), csinálj korlátot anyucinak, etesd meg a kutyát, ha nem vagyok itthon, csinálj meg mindent, stb.
Anyós jobban keres, mint a fia, mégis lenyúlja anyagilag, pedig az ő lakrésze már rég elkészült, a mienkben pedig nyáron közfalaztunk és aljzatbetonoztunk.
Természetesen egy vödörnyit sem segített, hanem még átjött sírni, hogy most van egy francia pasasa és a repülöjegy elviszi a pénzét, így nem marad a bőr ülőgarnitúrára!
Hát nem röhej???
Nem hogy örülne, hogy boldogul a fiam, hanem k*ra irigy rá és folyton lejmolna. (az érzelmi zsarolás mellett)
HU, koszi, jo hogy jottek tanacsok. Azt is gondoltam hogy sajnos nem csak ne jarok ilyen cipoben. Amugy en egyutt elek a parommal, 30 koruliek vagyunk mindketten.
Ez a dolog mar nem eloszor tema koztunk s multkor a parom is azt mondta hogy kicsit ot is zavarja. Kerdeztem miert nem tesz ellene?Erre erdemleges valasz nem jott. Sajnos ugy erzem hogy ez a tulzott ragaszkodas kolcsonos. Persze o a kicsi, egy batyja van aki ugy erzem nem hagy ennyi beleszolast az eletebe. . . :( Igeretet azert kaptam hogy legalabb probaljon meg mellettem allni vitas kerdesekben. . . .
Viszont en is ugy gondolom hogy most meg aranylag az elejen (egy eve lakunk egyutt) kene valahogy megfogni a dolgokat mert komolyan gondoljuk ezt az egyutt elest kesobb gyerek. . stb. s nem szeretnem ha anyosek allandoan mint szellemek ott elnenek "velunk". Hal isten a valosagban nincs igy mert 50 Km-re lakunk egymastol de azert atlag 2 hetente talakozunk.
Holnap ök jonnek latogatoba meg "segiteni" (lakas felujitas van nalunk). . . .
Igyekszem jo kepet vagni hozza de nem nagyon sikerul.
én meg emiatt néha 2 tűz között vagyok, és próbálok vmi közös nevezőt találni, de nem mindig jön össze.
A párom mindenre azt mondja, hogy "mégis csak az anyám" és úgyis megcsinál mindent.
Segítenék én, szemrebbenés nélkül, ha nagy a baj, de anyósom egyetlen megoldási alternatívája az, hogy "szólok a fiamnak".
Nálunk a balhék 90%-a a drága anyós miatt megy.
DE! Luxusnak tartom, hogy egy jól működő kapcsolat egy rakoncátlan anyós miatt menjen tönkre.
A megoldás: közöltem a párommal, hogy nem kell választania köztem és anyuka között, de egyvalamit el kell döntenie: vagy ő beszél anyuka fejével ("mégis csak az ő anyja"), vagy én. De lehet, hogy abban nem lesz köszönet.
Ugyanis ha neki van problémája az én családommal, azt én próbálom elsimítnai, de ha nekem van nyüszögésem, az az ő feladata, hogy anyukával megértesse.
Szóval ajánlom neked is, hogy a hívd fel a párod figyelmét: vagy ő beszél velük, vagy te. De ha neked kell, akkor legyél kemény!
Ha az elején nejm harcolod ki magadnak a jogaidat, annál nehezebb lesz később!
(Anyám 25 év lapítás után csapott az asztalra és mindenki hülyének nézte: "ha eddig jó volt, most miért ugrálsz?" és nem is változott meg semmi!)
Ügyes légy!
Szerintem minden azon múlik (vagy majdnem minden), hogy a Párod hogy viszonyul a szüleihez. Ha ő is ragaszkodik ehhez a nagyon szoros kapcsolathoz, az borzalmas, mivel meg sem érti, miről beszélsz, neki ez a normális. Ha ő is érzi a kötelék túlzott szorosságát, akkor szerintem meg lehet vele beszélni, hogy szóljon ő a szüleinek, hogy pl. ne szóljanak bele ebbe vagy abba. Tudom, hogy nagyon idegesítő, én is találkoztam ilyen problémákkal.
Ahhoz, hogy konkrétan véleményt lehessen alkotni, tudni kellene pl. azt, hogy együtt éltek-e a Pároddal, ne adj Isten a szülőkkel, vagy hogy hány évesek vagytok.
Nehéz helyzet, mert ha szóvá teszel bármit, Magad alatt vágod a fát a saját megítélésed tekintetében (és esetleg a Párod szemében is rosszként tűnsz fel), de ha nem állítja le az ember a folyamatot, akkor nagyon elvadulhatnak a dolgok. Ügyes légy!
Ajaj, sajnos nagy "szakértő" vagyok ebben a témában. . . .
Tudod, nagyon sok mindentől függ, hogy lehet ezt személy(ek)re szabottan megoldani, de szerintem a lényeg, hogy a párod mennyire tud azonosulni azzal, ami neked problémát okoz: ő is problémának érzi-e, vagy neki nem teher.
Ha gondolod, írhatsz privit, ha túl személyes lenne "kirakni" a fórumba.
Üdvözlettel: psy