Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Amikor olvasom, látom benne magam. Rengeteg kérdésemre választ kaptam (és rengetegre nem :))). Nem minden írása szól hozzánk. A legtöbbet konkrét kérdésekre adta, válaszként, a szannyászinjainak. Viszont az is igaz, hogy az embereket általában szinte ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mindenkinek hasonlóak a problémáik, de mivel mindenki más, mindenkire más hatással van, mindenki máshogy reagál.
De egyben azonosak vagyunk. Mindannyian úgy reagálunk a minket elért információkra, ahogy a tudatalattinkban raktározott ismeretek, tapasztalatok "engedik". És ezek a magunkra vett "álarcok", nem engedik, hogy önmagunk legyünk, és saját magunkat csapjuk be. Ráadásul önként és dalolva. Elnyomjuk magunkban az érzéseinket, mert eldöntjük, hogy mi a jó, és mi a rossz, amit rossznak hiszünk, azt elnyomjuk(minél idősebbek vagyunk, annál sikeresebben - sajnos), és olyanokká akarunk válni, amit jónak gondolunk. Ezzel nem azt mondom, hogy rosszak vagyunk, hanem azt, hogy olyanok vagyunk mint a vulkán, ami ki akar törni, de nem tud, de ez csak egy ideig működik, aztán kitör, mindenkinél másként, kinél rákos betegségként, vagy szenvedélybetegségként, kinél erőszakos cselekedetként. Ha nem nyomnánk el a negatív, kellemetlen érzéseinket, lassanként megnyugodnánk, és meglátnánk a szépet magunk körül, és akkor minden "megváltozna" körülöttünk. (igazából a hozzáállásunk változna).
. . . . . .
:)
Ez Satyananda honlapja
erről még nem hallottam. . . bár, attól még lehet. . . . :)))
Ha valakit érdekel konkrétan Osho, van egy nagyon jó (és hiteles) könyv, J. A. Elten Satyananda - Kacajok és könnyek a paradicsomból.
Ez egy igazi, "sírvaröhögős" könyv Bhagwanról.
Valamiért mégis hatása van rád. Amit mondtál, egy reakció a szavaira.
Az informatikus szólt belőled :)))))))))))))))))))))))
Nem kell mindent megmagyarázni. A létet főleg! Az van, a magyarázat nélkül is. . . Vannak dolgok, amiket csak tapasztalni lehet.
Próbáltad már valakinek elmagyarázni a rózsa illatát, úgy, hogy még nem volt része benne? Sikerült? Meg tudtad fogni az illatot, és a kezébe adni, anélkül, hogy a rózsa ott lett volna? Tudnék még példákat mondani, de minek is?
Ha képtelen vagy arra, hogy ne csak a kézzelfogható dolgok legyenek számodra érzékelhetők, akkor . . . . mittudomén! Csinálj amit akarsz! Te dolgod!
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Ezt az Osho. hu-ról másoltam. . . .
Mihez?
Én is így viszonyulok most hozzá, h ami tetszik, azt próbálom a saját életemben hasznosítani, ami nem, afelett meg átsiklok.
Te meditálsz is? Barátom nagyon intenzíven csinálta, és állítása szerint csodákat tett vele.
Nemtom, az egyik csaj fakadt ki valahol rá, hogy a szomszédjában lakik egy ismerőse és ilyen meg olyan!
Sztem ezeknek az embereknek, nem a földi élete a fontos, ők számomra nem jelentenek mintát, csak élvezem a gondolataikat és jobbá igyekszem tenni magam és az életem általuk.
Jól kihasználom őket! :o)
Én néhány hónapja a mostani barátomtól hallottam először Oshoról. Ő nagyon szereti, szinte minden fellelhető könyvét olvasta. Bennem az elején mikor mesélt róla, nagyon vegyes érzelmek voltak (szexguru, beavatás, stb. ), de most már kezdem kicsit közelebb érezni magamhoz. Bár még csak egy könyvét olvastam (Nők könyve), és több mindennel nagyon nem értettem egyet (pl. ami a családdal kapcsolatos felfogásával).
Volt aki alant említette Müller Pétert is, nos róla is hallottam, hogy nem egy szent, de jók a könyvei!
Egy halott emberről beszélünk! Nincs értelme ezen rágódni! Én is pont ilyen előítéletekkel voltam irányában, tényleg!
De a gondolatai tetszenek, már amelyik, ha valamelyik nem akkor azt figyelmen kívül hagyom, nem Osho személye a fontos ebben a kérdésben, hanem a személyes utam!
Ahhoz meg úgyis csak az férhet hozzá akit engedek! :o9
Dehogy hiszek el mindent. Megérzésem alapján is így van. Az meg nálam nyomós érv. Azt nem értem, Te miért kételkedsz benne?
Te bejutottál? (csak viccelek!)
Mindent elhiszel amit leírnak?
Így van. Megjelent már erről könyv is - jó pár évvel ezelőtt. A pasas átesett a ló túloldalára. Egy idő után már csak az jutott be 'szentélyébe', akit 'beavatott'. . . Szép.
Kellemes agystoppot! :o)
De ha szeretek valakit, akkor az mindent megkap, és úgy érzem, én is megkapom amire vágyom.
Az "agykikapcsról" pedig szerzek valami jó kis könyvet, mert egyszerűen néha éjszaka sem alszom, hanem gonolkodom. Reggel pedig olyan vagyok mint a mosott k. . i!
A szexualitást nem kell kordában tartani, meg kell élni, és élvezni. . . .
Az egészséges ember, akinek kielégítő egyéb területeken is az élete, nem lesz rabja a saját szexualitásának. Aki elfojt, annál inkább. . . .
Minden érzelem, gondolat, vágy a sajátunk, amit meg kell élni, tapasztalni különben csak mérgezi az életünket.