Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Isten előtt törvénytelen?
Létrehozva: 2004. július 26. 18:01
Sziasztok! A véleményetekre, érzéseitekre lennék kíváncsi, főleg azokéra, akik hasonló cipőben járnak, mint én. Nemrég tudtam meg, hogy babát várok - a boldogságom határtalan. Nem "becsúszott" baba, előre tervezett. A párommal szeretjük egymást, eddig minden rendben. A hiba csak ott van, hogy bár együtt élünk, és az emberek előtt férj-feleség vagyunk, hivatalosan mégsem. Igazából nem a polgári esküvőt hiányolom (ez ugyanis a fő ok, ha feleségül venne, havi 50e Ft-tól esne el,árvaellátás, a két gyerekére, ami két pedagógus esetében elég sok pénz!!!). Inkább az bánt, annak ellenére, hogy nem járok naponta templomba, hogy Isten előtt mi törvénytelenül élünk, és a baba is az lesz. Gondoltam, megtartanánk az egyházi esküvőt- de ilyet állítólag nem lehet :-( Tudom, sokan élnek élettársi kapcsolatban, és azt is tudom, hogy a mi szituációnkkal eddig is tisztában voltam, mégis, tegnap este belémhasított ez a felismerés...és nagyon rossz érzés volt :-((
Értem (érzem) miért érzitek szükségét az egyházi esküvőnek. :-)Sok sikert, jó egészséget és kellemes várandóságot kívánok!!!:-)(Azért majd a másik topicon mesélj nekünk egy kicsit részletesebben, OK?!:-))
Ha jol olvastad volna amit irtam, pontosabban ha azt olvastad volna, akkor talan eszrevetted volna, hogy az egyhazi eskuvonk volt Magyarorszagon, es nem kellett papir a polgarirol. . .
Mindig elfelejtem, hogy itt szajba kell ragni. . .
Az én kislányom már egyéves, de még nincs megkeresztelve. Mindketten hívők vagyunk, de a magunk módján, és nem az egyházhoz igazodva. Számomra Isten több annál, minthogy kizárólagosan egy vallás tanai szerint fognám fel.
Úgy alakult, hogy még nem kereszteltük meg. De egyet tudok: szeretek vele bemenni a templomba (szinte bármelyikbe) megismertetni őt az ottani csenddel, szeretem, ha elmélyed a fontos dolgokban, és próbálom erőmhöz mérten Isten parancsaival összhangban nevelni.
Majd előbb-utóbb megkereszteljük. De most nem ez a fontos. Lehet, hogy gond lesz, hogy "pogány" neve van: Napsugár. De nem érdekel. Ez a gyönyörű kislány akkor is Isten ajándéka, ha nincs megkeresztelve.
Tényleg az a fontos, amit belülről tudsz, hiszel és érzel. Mások véleménye ehhez képest kevésbé számít.
Nos, akkor én mind a kétszer törvénytelenül éltem Isten előtt? Nem érzem úgy. A férjemmel csak polgári esküvőnk volt, most a kicsi fiam apukájával úgy élünk együtt mint ti, csak mások előtt vagyunk férj-feleség. Eleinte mi is azért nem akartunk összeházasodni, hogy akkor nem kapjuk az árvaellátást, közben felvilágosítottak bennünket, hogy az nem úgy van. Azóta valahogy nem is oylan fontos, hogy papírunk legyen arról, hogy egymáséi vagyunk.
Időnként szóba kerül, hogy össze kellene házasodnunk, eddig még sikerült halogatnunk.
Nekünk az a fontos, hogy egészségben, boldogságban lehessünk együtt, aztán majd eljön az ideje a hivatalosításnak is. Az pedig, hogy mit szólnak a körülöttünk élők a kapcsolatunkhoz - lassan már nem beszédtéma.
Kívánom, hogy sokáig legyetek együtt boldogok!
Aztán engedje le, és írjon ide hozzászólást. ;-))))
Az árvaellátást nem a párod kapja, hanem a gyerekek, azt akkor is folyósítják, ha összeházasodtok.
Mig kicsi voltam ugy értelmeztem a bibliát, hogy Isten egy bosszuálló, vérengző szörnyeteg, aki számon tart minden disznóságunkat, aztán mehetünk a pokolra, ha nem mossuk meg rendesen a fülünket, vagy elcsórunk egy szelet csokit a közértben.
Aztán felnőttem, és Isten nélkül is megtanultam, hogy nem valami szép dolog csokit csórni a közértből, de ha már megtörtnét, akkor nem fogok ezért pokolra jutni.
Ugyanis addigi elképzelésemmel ellentétben rájöttem, hogy a biblia nem a bosszuállásról, hanem a szeretetről szól, csak nem tudták rendesen megirni az apostolok-))) Isten a legnagyobb bünösnek is megbocsájt, csak kérni kell.
Te nem vagy bünös, miért táplálsz hát magadban egy álbüntudatot?
Viszont az egyházi esküvő, ha megkötöd, egyház szempontjából érvényes, tehát utána nem mondhatod, hogy te kötsz mással egyházi esküvőt, hiszen az első házasságod polgárilag nem volt érvényes.
Egyszerűbben: egyházi esküvő az egyházban él, világi a világban, és ezek nem függvényei egymásnak.
Csak kérdezz meg nyugodtan egy papot!!!
Udv, danza
igazad van, hogy a megertest varod, es nem a beszolasokat, de sajna ez is tukrozi azt, hogy a "vilag" mit szol majd, ugyertem az, ahogy itt az emberek reagaltak. nekik mondom, hogy akik ilyesmin aggodnak, mint te, azok tobbnyire azert teszik, mert van lelkiismeretuk, vannak erkolcsi normaik, amiket szeretnenek kovetni, de sajna a heylzet neha ugy hozza, hogy nem tudjak.
Egyket helyreigazitas: valoban nem lehet 'csak" egyhazi eskuvot kotni, mivel magyarorszagon az egyhazaknak erre nincs hivatalosan jogi felhatalmazasa. Volt szo rola, hogy talan lesz, de az ilyenek a talannal meg is maradnak. Hivatalos hazas csak polgari eskuvovel lehetsz. Emiatt az egyhazak (egyik sem) nem adhatnak titeket ossze ennek hianyaban. Az meg meglehetosen butasag, hogy a parodnak mar volt polgarija, neked is, anno, akkor most miert ne lehetne egyhazi? (valaki kerdezte) hat mert nem ugyanzahhoz megy hozza, csak ezert mindossze.
Ugyanakkor a polgari eskuvo egy hivatalos, jogi ceremonia, ami az egyutteleseteg jogi keretei szabalyozza (vedi). De az valo igaz, hogy Isten szemeben attol meg hazasok lehettek, hiszen ugy tunik, annak fogadtatok egymast, kozos gyereket terveztetek, aki uton van, es ha ezt igy tartani is akarjatok es fogjatok, Isten elott hazasok vagytok. valaki irta, hogy Isten sokkal elnezobb, mint az egyhazak. Sajnos/szerencsere (attol fugg honnan nezve) ez igy is van. de nem az egyhaznak, vagy embereknek kell megfelelnetek, hanem Istennek, plane, ha ez ennyire fontos nektek. O pedig nyilvan elfogadja a ti kapcsolatotokat, mert nyilvan nem serul egy harmadik (elozo ferj, feleseg, kapcsolaton kivuli akarkik, stb) bennne, hanem a ti szeretetekrol es kozos eletetekrol szol.
sajnos az mas kerdes, ha ti ezt igy felvallajatok, az emberek, es valoszinu az egyhaz is nemtetszeset fogja sokszor kinyilvanitani. de amint az anyagi akadalyok elharulnak, gondolom nem lesz mas akadalya a hazassagotoknak, persze nem tudom, meddig jar az arvaellatas, en ugy tudom, nemcsak 18 eves korig, hanem ha utana egyetemre mennek, akkor amig be nem fejezik, illetve ha hosszura nyulna ott is van valamilyen korhatar.
Mindenesetre sok pap vissza fogja utasitani a majd megszuletett gyermeketek keresztelojet, de nem mind, keress tovabb, mert van, akik ezt kicsit maskepp latjak, es a gyereket nezik elsosorban.
amugy szerintem nem baj, hogy neha ilyeneken elgondolkodsz, es szeretned a "megfelelot" tenni, de azert ne vidd annyira tulzasba, hogy emiatt lelki valsagba kerulj, mert az a kapcsolatotoknak is artana. Isten nem egyenlo az egyhazzal, max az egyhaz gondolja igy. es nyilvan a parodnak is vannak kotelezettsegei a ket meg kiskoru gyermeke fele, amit nem lehet csak az anyagiakra leredukalni (ahogy tobben latjak, hogy csak a penz miatt).
szoval inkabb neked kellene elfogadni es felvallalni, hogy ez a helyzet, ami lehet, hogy Isten elott nem is olyan torvenytelen. A babatok pedig vegkepp nem az, ezt csak a meg ki nem kopott sotet s
Most már megnyugodott (részben) a lelkem, de ha tényleg lehet csak egyházit kötni, akkor azt mindenképp szeretném!!!
Nekem a nagymamám bigottan vallásos volt. Már azt is nehezen emésztette meg, hogy az unokái házasság nélkül együtt éltek. A párom meg kijelentette, hogy sohasem fog senkit se feleségül venni, mert nem kell a papír a boldogsághoz. Nagyim mindig azt mondta, hogy nem lesz apja majd a gyerekünknek, mért akarunk neki rosszat. . Sokat vitatkoztunk ilyeneken. Próbáltam vele megértetni, hogy csak a szeretet számít, de ő haragudott rám ezért. Aztán a halálos ágyán én voltam az, aki leste minden kívánságát, és azt mondta egy nap, hogy egy angyal vagyok. Szóval csak az számít, hogy szeretet, összetartás, hűség, odaadás legyen. (Bocs, hosszú voltam. )
Az anyukámék a 28. polgári esküvő évében kötöttek egyházi esküvőt ugy hogy az öcsém, 25 évesen, volt a tanujuk.
Kell ennél több?
Ha te a lelkedet meg tudod nyugtatni, akkor mással ne törödj. Majd annak is eljön az ideje ha akarod.
Sok boldogságot.
Írtad, hogy párod megözvegyült, így már nincs akadálya az egyházi esküvőnek.
Egyébként a mi egyházi esküvőnk is hónapokkal előbb volt, mint a polgári, és sehol nem kérték számon a másikat.