Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülő meggyőzése
Létrehozva: 2017. július 24. 00:50
Az lenne a problémám, hogy barátom szülei elég nehéz esetek az ottalvas kérdésben. Egyébként imádom őket, de amikor felmerül az ottalvas gondolata, akkor egyből 'nem' a válasz. Ha barátom rakerdez, hogy 'miért?', arra azt mondjak, hogy 'mert nem'.
Szoval semmi észérv, hogy miért nem, csak nem és kész.
Barátom próbált már érvelni nekik, hogy nem a szex miatt, mert ha akarjuk, úgyis megoldjuk máskor és hogy anya is itthon lesz vagy akár én is mehetek hozzájuk, de semmi nem jó.
Ha meg esetleg mégis lenne szex, akkor szerintem azért annyira ismernek a szülei, hohy tudják, hogy felelősségteljes vagyok és a fiuk is az, szóval nem lenne belőle gyerek.
És barátom 18 éves, én 17, szóval annyira fiatalok se vagyunk es 3 hónapja járunk.
Mert akkor azért mégis jobb lenne, ha nálunk aludna, amikor később érek haza és csak akkor tudunk találkozni és nem kellene neki haza vezetnie éjfél után.
Mert hiába csak 10 perc az út hazáig, este, amikor hulla fáradt, az is sok.
Szerintetek? Mit javasoltok?
Ja és még az utolsó gondolatomhoz: azt sem értem, miért zavarna téged egyáltalán az, ha ilyesmi be is bizonyosodott volna róla. Miért olyan nagy probléma az neked, ha egy fórumtársadról kiderül, hogy a nemi irányultsága eltérő az átlagtól? Eddig úgy tűnt, nyitott vagy ilyen téren, mármint nem okádod el magad, ha valakiről megtudod, hogy mondjuk meleg. Ha most rólam kiderülne, hogy biszexuális vagyok és van egy barátnőm is a férjem mellett, akkor is ugyanúgy átverve éreznéd magad? (mielőtt ötleteket adnék egyeseknek, ezt csak a példa kedvéért hoztam fel, igazából nem vonzódom a nőkhöz :) )
Igen, zöldfülű vagyok (és az is fogok maradni), de amikor ilyen emberi megnyilvánulásokkal találkozom, megfogalmazódik bennem egy kérdés, és nem hagy nyugodni: Miért? Mi motivál valakit ilyen viselkedésre? Ez a kérdés hangsúlyosabbá válik, ha egy kulturált, értelmiségi ember hívja életre.
Azt a magyarázkodást azért írtam, mert nem tudtam eldönteni, hogy szimpla ostobaságról van szó, vagy rosszindulat áll a háttérben. Az ostobát szerettem volna felvilágosítani, a rosszindulatúnál pedig elérni, hogy egy kicsit nézzen magába. Újra az elején tartok: csak egy zöldfülű hiszi, hogy van ennek értelme.
De mi jött be trivial? Azért, mert Mozdonj most ide bedobta azt a bizonyos topicot? Nem akarok naivnak tűnni, sok mindent megéltem már én is az nlc-n, de alaptalan vádaskodásokat nem teszek magamévá, akárki is mondja. Nem nagyon vettem a fáradságot, hogy nyomozzak Adagio után (nem szokásom az ilyesmi, egyszerűen lusta is lennék hozzá) most hogy szó volt róla belenéztem az ominózus topicba, ott semmi bizonyítékot nem találtam arra, hogy ő lenne az a bizonyos crossdresser, bár mondom csak felületesen néztem bele (amúgy ha ő is lenne, nem igazán érdekelne vagy zavarna, de a mostani téma szempontjából valóban érdekes infó lenne). Mint írtam, arra emlékeztem, mintha egyszer olyasmit írt volna, hogy ő aszexuális, most pontosított ezügyben. Ennyi és nem több, még mindig nem értem, hogy emiatt miért érzed átverve magad.
Persze ettől még lehet, hogy impotens, vagy crossdresser, vagy transzfesztita, vagy szereti a kakiszexet :) Nem tudom, nem ismerem őt, de nem értem miért kell rögtön azt feltételezni róla, hogy hazudik vagy elhallgat valamit. Lehet hogy így van, de tényként kezelni, csak mert neked volt egy megérzésed meg egy bizonyos topiclakó, aki amúgy is képes néha érdekes meséket költeni azt állítja.
Szerintem nem szükséges magyarázkodni, de nyilván szükségét érezted.
Még zöldfülű vagy a fórumozás terén. Majd megtanulod letojni a hülyeséget. :)
Jaj, de jó, hogy hoztad. Én mondjuk nem olvastam, a tv-sorozatot láttam, de nagyon tetszett. Még az ismétléseket is megnéztem. Szabó Magdát egyébként is kedvelem.
Nagyon köszönöm a megerősítést, igazán jólesik! :-)
Zorán számomra egy fogalom. Más előadók koncertén összesen nem voltam annyiszor, mint az övén. :-)
En is nagyon szeretem. Itt Londonban volt koncertje nemreg, az elso percetol az utolsoig elveztem. Zoran hihetetlenul jol tartja magat fizikailag e szellemileg is, pedig 70 folott jar.
Nem hiszem, hogy magyarazkodnod kellene barkinek itt a forumon, csak rad tartozo dolgokrol pedig vegkeppen nem. Az emlitett crossdresser fiuval beszelgettem privatban, kellemes- ertelmes emberrol van szo, es szamomra egyertelmu, hogy nem te vagy. Nem mintha szamitana, cak ugy belekotyogtam :)
Igen! Pontosan így érzek én is! :-)
(Nem teljesen mellékesen egyik nagy kedvencem daláról van szó.)
Kedves trivial, és kedves mozdonj!
Veletek ellentétben nekem nem a fórumon zajlik az életem, és töredékét sem tudom annak, amit ti tudtok, vagy tudni véltek. A behivatkozott topik létezéséről sem volt fogalmam, de most érdeklődve néztem meg a témáját. Száz hozzászólást kilistázva, és az "adagio" szóra rákeresve kilenc találat jött elő, így nem volt nehéz megállapítani, honnan jött az a korábbi mozdonj-bejegyzés, ami a női ruháról szólt, és ami teljesen értelmezhetetlen volt számomra. Most már mindent értek, és nem tudok mást mondani, mint hogy ez szörnyen beteges!
Bizonyos időszakonként benézek ide, és elvitázok egy-egy számomra érdekes kérdésről. Néhány karakteresebb név megmarad bennem, némelyiknek még a "történetére" is emlékszem, de hogy ki van a név mögött, esetleg milyen más neveken fórumozik, nem érdekel. Nekem a vélemény, és a gondolat számít. Csupán a gondolatokat szeretném megismerni, és ne adj isten a saját véleményem formálásához felhasználni. A betegesnél nem tudom találóbb jelzővel illetni azt, aki nyomozni képes vadidegenek emberek után. Ha viszont ezt valaki megteszi, vegye a fáradtságot, legyen alapos, mert tévedéssel a betegessége mellé még szánalmasságot is társítani fog!
Nem szívesen illetek ilyen jelzőkkel nőket (bár mozdonjra még annyi figyelmet sem fordítottam, hogy biztosan tudjam, nőről, avagy férfiról van szó), de most ezt éreztem az un. minimálisan szükségesnek ahhoz, hogy leírjam mit gondolok erről az egészről, és az kellően kifejező legyen.
Azért, hogy senkinek ne legyenek kétségei, és ne legyen félreértelmezhető, amit leírtam, először és utoljára elmondom:
1. Kizárólag ezen a néven fórumozok, nincsenek alteregóim!
2. Nős vagyok, van két gyermekem, és felelősségteljes munkám. Ennél több konkrétumot sem szép szóval, sem provokációval nem fogtok kiszedni belőlem!
3. A fórumon olvasható szavaim mindegyike igaz, itt soha nem állítottam valótlanságot, nem hazudtam, és ez így lesz a jövőben is! Ez az egyetlen dolog, ami értelmet ad annak, hogy idejöjjek!
4. A szex nem foglal el központi helyet az életemben, de nem vagyok impotens, és nincsen a társadalmilag normálisnak elfogadottól eltérő szexuális beállítottságom!
Az emberhez méltatlan, beteges, szánalmas dolgoktól elhatárolódom, a kicsinyességet és az ostobaságot mélyen megvetem. Igazságtalan vagyok, amikor azt írom, hogy ennyi telik a nőktől, de amit trivial nőként művel(t) olyan vitára tett fel pontot, ami az egészet új megvilágításba helyezi. Alaptalan hisztivel nehéz lesz az egyenjogúságot kivívni... pedig megérdemelnétek!
A magam részéről ezzel lezártnak tekintem a témát.
Ciánnal.
Ennel a szovegnel semmi, de tenyleg semmi nem foglalja ossze a noseg lenyeget. No vagyok, megis (vagy epp azert) minden betujet telitalalatnak erzem.
:)))))))))))))))) Az utolsó bekezdésed naogyon ott van:))))). Valóban, így meggondolva férfiaknak nem voltak "emancipációs" törekvései :)))). nem óhajtottak pl. háztartásbeliek lenni:))))).
Jól összefoglaltad. Pont az a kéréds foglalkoztatott engem is, hogy milyen döntés az, amit egyedül kell meghoznia, és amiért egymaga kellene felelősséget vállaljon? Ez megint egy olyan álláspont, ami infantilizálja a nőket. A nő is felnőtt ember, aki képes egymaga döntéseket hozni és azért felelősséget vállalni, hiszen nem gyermek már, hogy más kelljen felvállalja helyette a döntések súlyát.
Adagio, javaslom neked elolvasásra Szabó Magda Régimódi történetét. Utánba beszélhetünk még arról, hogy mennyire racionáliosak a nők és a férfiak és hogy képesek-e a nők komoly döntések meghozására... (azért ez a regény, mert ez visszanyúlik az 1800-as évek közepéig, szóval még bőven az emancipációs törekvések előtti nők.... Egyébként egy igazi nő vsz soha nem is várta/várja el a férjétől, hogy egyedül viselje a család terheit...még az oltár előtt is azt mondod, együtt jóban-rosszban.
Jaj nekem, most aztán lelepleztél! :)))) Most is épp a mérget főzöm szeptemberre... de Téged személy szerint mivel is bántottalak meg ennyire, hogy most így, a semmiből rám uszulsz hirtelen? Mert én nem emlékszem a nickedre egyáltalán. Na mindegy is, sétálj egyet szerintem, az jót tesz.
neked is vannak ilyen kilengéseid.rád ismertek. kiakadtál.a szöveged alapján mindenki tudja ki is vagy.valami gonosz tanító aki csak mérgezi a diákjait.
Úgy ahogy te,én is ezidáig abban a hitben vagyok hogy iop fatianegra felesége.
Nem hiszem, hogy béla, de nagyon sanszos.
Igen, ez is jó szó, megérzés, ami kínos volt, aztán még be is jött. Nem örülök neki, de már nem érdekel. :) Lapozok. :)
Veletek viszont tök jó beszélgetni, összességében tehát mégis több az egész szitunak a pozitív hozadéka. :) így kell felfogni :)
Szó se volt róla, hogy iopot nem kedvelném, sőt, szerintem ha ugyanaz lenne iop azzal a régi nickkel, akkor is azt mondanám, hogy a mostani énjét sokkal jobban kedvelem. :) De még egyszer (és utoljára) elmondom: ez nekem se jó, se rossz nem lenne, egyszerű tényként merült csak fel bennem, de semmin nem változtatna már a dolog. A múlt már megtörtént, én is alakultam kissé a régi idők óta. Ez egyben már a második bekezdésedre is reakcióm: az nlc sokkal karcosabbá tudja tenni az embereket, de az önismeretet is elő tudja kicsit segíteni. Lehet pozitív és negatív irányba is változni itt. Én csak remélem, hogy mi pl. pozitív irányba változtunk. :D
Tényleg szeretnék a kedvedre tenni, és azt mondani, hogy egy régi fórumozó vagyok új néven, de nem igaz. Próbálj önmagamért kedvelni, ha tudsz :)
Ja, hogy fórumozókról kiderül ez meg az? Nekem erre már a szemem se rebben. Meg aztán nem is vagyok egy megrökönyödős típus. Az Én és őkben van valami olyan, hogy "...csak a kilépő Rosa nem adta jelét semmiféle meglepetésnek. Szerintem már régóta az a véleménye, hogy egy elmegyógyintézet szolgálatában áll. Ha a házból kilépve két dinoszauruszt látna, a szeme sem rebbenne." (Rosa egy család alkalmazottja, amolyan mindenese). Na valahogy így vagyok én is. Nem nagyon tud már nekem a virtuális világ túl sok újat mondani.
Úgy látszik, most jobbak a megérzéseid, mint nekem. :) Én azt a másik topikot egyáltalán nem olvastam, idegen tőlem a téma. Nem, mintha annyira elítélném a dolgot, de mégis más vetülete van így a vitának, tekintve a témát.
Álljálljállj: tisztázzuk, szerintem sem esik azonos megítélés alá a pedofil és transzvesztita vagy a homoszexuális... még véletlenül sem. A példát arra hoztam, hogy NEKEM hasonlóan kínos érzés volt, amikor rájöttem, hogy kivel ismerkedtem meg a virtuális térben. Ennyi volt a hasonlatom alapja, és véletlenül se több.
"szeretné azt hinni, hogy páran sutyiban, más néven visszatértek, és az élet mégis szép. " - én ettől nem hinném szebbnek az életem, egyszerűen csak felmerült bennem, hogy talán mégis te vagy, és ha igen, akkor érteni fogod a példámat is. De nem forszírozom tovább a témát, mert én ettől nem lennék se boldogabb, se szomorúbb, egyszerűen csak felmerült bennem már többször és több egyezés alapján, de ha nem, hát nem. Nem szívügyem a dolog.
Aham. Először is nem vagyok senki régivel azonos, ha valakire hasonlítok a fejedben, az csak azért lehet, mert vannak hasonló gondolkodású emberek. Gondolom, aki régóta fórumozik, és elveszíti a virtuális barátai egy részét, mert ők már nem fórumoznak, szeretné azt hinni, hogy páran sutyiban, más néven visszatértek, és az élet mégis szép. De az életben nincsenek csodák, az NLC-n pedig még annyira sem... Off vége.
On: bennem semmiféle ilyen fóbiák nincsenek, nem érdekel, hogy valaki meleg, transznemű vagy bármi. Élni és élni hagyni. Mindenki úgy éljen, ahogy akar, engem nem zavar, amíg kötelezővé nem teszik, ahogy mondani szokás. A másik, ami még eszembe jutott, hogy azért én élesen elválasztanám mondjuk a transzneműeket meg a pedofilokat. Az egyik büntetőjogi kategória, a másik nem. Egy átlagos heteroszexuális számára persze mindkettő furcsa, idegen, na de nem mindegy, hogy miért.
Szorongó érzéseket nehéz másnak elmagyarázni, ami ráadásul egy kis hormonális búvalbéleltséggel is meg volt spékelve tegnap. A fura érzés mondjuk mára se múlt el, a legjobb szó tényleg az átvertség hangulata volt rá egyébként. Amit mozdonj linkelt topikot, én akkor nem láttam, ill. nem nyitottam meg, a címe nekem nem jelentett semmit, ha észre is vettem esetleg, hogy ott van, legföljebb valami sportra asszociáltam hirtelen, vagy motorozásra, szóval hidegen hagyott. Most belenéztem, és láttam, hogy az itteni topik résztvevői közül is sokan írtak oda, szóval nekik már hamarabb leeshetett az, hogy akit most női-férfi szerepekről győzködünk, az valójában egy ilyen fura beállítottságú valaki, aki ha ezzel kezdi, hogy ilyen, valszeg én se olvasom tovább a véleményét, ahogyan te sem, csak én nem a modorossága, hanem a tartalma miatt. Hogy ez engem miért tölt el egy szorongó, fura érzéssel, azt nem tudom megmondani, úgyhogy "meg ne pusztulj" :) , mert ezt én magam se értem.
Két dologhoz tudnám mégis hasonlítani, de csak a kedvedért. Az egyik, amikor volt még évekkel ezelőtt a fórumon egy férfi, én, ha jól emlékszem, Fatia Negra nicknéven olvastam először, és feltűnt, hogy férfi létére (bocs a férfiaktól) szinte tökéletes helyesírással, értelmes, művelt mondanivalóval, megfelelő stílusban írogat. Aztán többször is nicket váltott, és azt hiszem, a peddingtonos álnevénél vallotta be nyíltan is, hogy valójában pedofil. Utána még volt Mondjuk Béla meg többféle hasonló név... Szóval akkor éreztem valami hasonló átvertséget, csalódottságot. Aztán kicsit jobban próbáltam megfigyelni, és akkor már annyira nem tűnt rémísztőnek, de az a fura érzés akkor is bennem maradt... hogy kikkel is ismerkedik meg az ember egy virtuális térben...
A másik példát akkor fogod érteni, ha az vagy, akire gondolok. Amikor kiderült az a sztori, hogy valaki betegséget hazudva bírt aggódásra egy egész kis közösséget, aztán kiderült, hogy éli világát, viszont beteg... de nem testi értelemben. Ez is egy ilyen csalódás volt nekem, amikor mégis elsősorban magamra haragudtam, hogy miért nem vettem észre előbb, miért is mentem bele ebbe a játékba naivan én is. Sokszor áltatom magam azzal, hogy jó az emberismeretem, aztán az ilyen kis közjátékok valahogy szíven ütnek.
Az első eset azonban közelebbi rokonságban van a mostanival. Számomra az, ha egy férfi nőnek öltözve szeret megnyilvánulni, miközben férfiként faggat nőket arról, hogy szerintük mi a nőies... ez nekem egy átverés. Kérdezze meg akkor felvállalva a hajlamait. Talán úgy még válaszolok is neki. Tegnap este mondjuk még nem tudtam, csak rájöttem. Ma reggel olvastam is. Már egyébként nem zavar, tanultam most is valamit.
Pusztuljak meg, ha értem, miről beszélsz.
Aranyigazságot mondtál ki. Ezzel még vitatkozni sem lehet, olyan sziklaszilárd tény, maximum melléhablatyolni.