Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülő meggyőzése
Létrehozva: 2017. július 24. 00:50
Az lenne a problémám, hogy barátom szülei elég nehéz esetek az ottalvas kérdésben. Egyébként imádom őket, de amikor felmerül az ottalvas gondolata, akkor egyből 'nem' a válasz. Ha barátom rakerdez, hogy 'miért?', arra azt mondjak, hogy 'mert nem'.
Szoval semmi észérv, hogy miért nem, csak nem és kész.
Barátom próbált már érvelni nekik, hogy nem a szex miatt, mert ha akarjuk, úgyis megoldjuk máskor és hogy anya is itthon lesz vagy akár én is mehetek hozzájuk, de semmi nem jó.
Ha meg esetleg mégis lenne szex, akkor szerintem azért annyira ismernek a szülei, hohy tudják, hogy felelősségteljes vagyok és a fiuk is az, szóval nem lenne belőle gyerek.
És barátom 18 éves, én 17, szóval annyira fiatalok se vagyunk es 3 hónapja járunk.
Mert akkor azért mégis jobb lenne, ha nálunk aludna, amikor később érek haza és csak akkor tudunk találkozni és nem kellene neki haza vezetnie éjfél után.
Mert hiába csak 10 perc az út hazáig, este, amikor hulla fáradt, az is sok.
Szerintetek? Mit javasoltok?
Én azt tapasztalom, hogy azok hangoztatják a női/férfi szerepek létét, illetve azok szükségességét, akik nem biztosak önmagukban (és/vagy másban). Nincs saját, szilárd lábakon álló értékrendszerük, ezért rá vannak szorulva arra, hogy más - tipikusan a többségi társadalom - értékrendszerét tegyék a magukévá. Ez a kétpólusú gondolkodás (ez a nő dolga, ez a férfi dolga) ráadásul végtelenül le is egyszerűsíti az életet.
Mit értesz pontosan családfői szerep alatt, ha abban nincs alá- és fölérendeltség?
csak roviden valaszolnek...
"elférfiasodott a női társadalom"
ez az _elferfiasodott_ undoritoan piszkos szo. a ferfiak most ezzel a szoval tapossak a noket, egyenesen a noiesseguket tamadva. mondjuk, ertem valahol, az elveszett evezredes dominanciat siratjak, ezert -mas fegyveruk nem leven- ovon alul tamadnak. azt persze nem veszik tudomasul, hogy a no ONALLOSODASANAK hattereben a ferfi toketlensege, becsulettelensege, embertensege, es sorolhatnam hosszan, hogy milyen szukseges tulajdonsagoknak a hianya all. csak annyit lat a ferfi, hogy a no mar nem hajlithato kivansag szerint. es verig van sertve! :-D
"A családfői szerep a legfőbb férfi szerep, és ez nem jelent alá és fölérendeltséget!"
nincs mar csaladfo szerep. elavult, es ennek okan megszunt. vegre tudomasul kene venni. a no a sajat jogan gyakorolja a jogait, es nem a ferfin keresztul.
es de, a csaladfo szerep pontosan ala-folerendeltseget jelentett. a ferfiak gatlas nelkul gyakoroltak. (marok marcsa piszkosul fajlalja, hogy odalett kanaan! :-DDD)
"A férfiak "megengedik"..... )
a ferfiak nem _engedtek_ meg a noknek hogy csak ugy dontogessenek mint egy akar leges-leges-leghulyebb, -ostobabb, stb. ferfinak alapbol jart, hanem olyan helyzetben talaltak magukat, amit nem tudtak visszaforditani. (elso vilaghaboru, nok harca a nekik kijaro jogokert, egyetemek megnyitasa a nok elott, fog.gatlo, stb.)
megengedesrol szo sem volt.... kenyszer volt az! :-D
"Dolgozzon, aztán jöjjön haza, és végezze el itthon is azt a munkát, amit addig is elvégzett... és sorolhatnám."
anyukaddal kapcsolatban is igy gondolod? anyukad a napi 10 ora munka utan alljon be masodik muszakba, mig apukad egyik fotelbol a masikba esik?
"A férfiak jobban tájékozódnak, a nők több dologra tudnak figyelni, és így tovább."
a fenti, es a hasonlo aprosagokra kihegyezett ffi-noi kulonbsegek a netto baromsag kategoriajaba tartoznak.
"Nézzük meg, hányan nő, és hány férfi van a hatalomban!"
ez sajnos igaz. a tarsadalom rettenetesen lassan valtozik. de pl. Romanak no polgarmestere van. szoval van valtozas, megha lassu is.
"Ha nagyon vissza akarok menni azt mondom, hogy élővilágban minden a fizikai erőn múlik."
ne akarj visszamenni, mert ez is elavult elkepzeles. a ferfi fizikai ereje edeskeves a tuleleshez, es mindig keves is volt. a hatekony egyuttmukodes a varazsszo, amit semmifele hulye maz nem helyettesithet.
"Dolgozni akar a nő? Hát dolgozzon! Dolgozzon, aztán jöjjön haza, és végezze el itthon is azt a munkát, amit addig is elvégzett... és sorolhatnám."
Inkább ne sorold! :)
Én meg femináci oldalra tévedtem és rendesen szörnyülködtem, hogy egyes nők ezt tényleg komolyan gondolják? Ezek az én nevemben ne beszéljenek és az én érdekeimet ne akarják érvényesíteni. Borzalom ami ott megy.
majd úgy estefelé.. :-)
Nem tudom kinek válaszoljak, de végül is teljesen mindegy. Válaszolok az utolsó bejegyzésre, meg hát itt "hangzott" el a kulcsszó: Dominancia.
Egy bizonyos szintig elférfiasodott a női társadalom, és vannak családok, ahol a nő vette át a családfő szerepét. Példákat nagyon könnyű lenne hozni. Nekem is van kollégám, ahol a feleség nála jóval nagyobb egzisztenciával rendelkezik, és hát szegény küzd is, mint "malac a jégen". Vannak férfiak, akik egy ilyen kapcsolatban akár jól is érzik magukat, de a többség azért erre képtelen lenne.
A családfői szerep a legfőbb férfi szerep, és ez nem jelent alá és fölérendeltséget! Ezt nagyon fontos lenne megérteni, de sajnos kevesen értik.
Végső soron egyébként minden a dominanciáról szól. A férfiak "megengedik" a nőknek (és itt ne egy-egy emberre gondoljunk, hanem a férfi és a női társdalomra!), hogy átvegyék a szerepeiket, de csak addig a határig, amíg az nem veszélyezteti a dominanciájukat. Dolgozni akar a nő? Hát dolgozzon! Dolgozzon, aztán jöjjön haza, és végezze el itthon is azt a munkát, amit addig is elvégzett... és sorolhatnám.
Mielőtt bárki hozná a saját, családi példáit: Nézzük meg, hányan nő, és hány férfi van a hatalomban! Akár nálunk, akár más kormányokban, parlamentekben, nemzetközi szinten. Lehetne ezt a végtelenségig ragozni, de tudom, hogy nem érdemes. Lesznek ellenérvek és lesz tiltakozás, de a tények magukért beszélnek, a természet pedig nem véletlenül adott eltérő képességeket a nőknek, és a férfiaknak. Akár fizikailag, akár egyéb képességek terén. A férfiak jobban tájékozódnak, a nők több dologra tudnak figyelni, és így tovább.
Ha nagyon vissza akarok menni azt mondom, hogy élővilágban minden a fizikai erőn múlik. Ott van matriarchális társadalom, ahol a nőstény az erősebb (lásd például a hiénákat). Tudom, minket a szellemi képességek kiemeltek az állatvilágból, de bizony rengeteg (nagyon rossz) példa van arra, ahol a férfi a fizikai ereje által tartja fenn a dominanciáját, és ezt a társadalom egy bizonyos határig jogi téren elég jól tolerálja.
Lehet nekem esni! :-)
Vedd el a szavazasi jogot is Toluk : nem is olyan regen melyen vallasos pasik lelketlen asszonyi allatnak hivtak oket...valoszinuleg azert , mert megerdemeltek
Mire gondolsz... mi az amit nem léphet át egy nő??
hogy pl trivial-ra utaljak vissza
Járthat önvédelmi tanfolyamra? épithet karriert? tanulhat évekig? lehet belőle kutató, mérnök, végezhet olyan munkát amit eddig leginkább férfiak végeztek?? (nem feltétlenül fizikai munkára gondolok.. de akár azt is)
A férfiakra vonatkozó papucs- kifejezés meg nem a XXI. század kitalációja. Mindig voltak olyan kapcsolatok ahol a nő volt a domináns fél. Biztos vagyok benne, hogy neked is van ilyen a környeztedben.. ahol ugyan a férfi viseli a nadrágot de a nő mondja meg melyiket. Akkor az a nő már nem nő -? ok a férj az papucs.. de attól ő még férfi
Szerintem már összemosódtak ezek a szerepek, olyannyira, hogy te magad sem tudod vagy akarod megfogalmazni őket. Ha pedig eleve tudjuk, hogy ez komoly vitaalap, és hogy ebben a nők és a férfiak sohasem fognak egyetérteni, akkor ezek a szerepek nagyon is képlékenyek, egyáltalán nem egyértelműek. Persze, a biológia az határt szab.
A múltkor egy antifeminista oldalra tévedtem, ahol derék férfitársaink azon voltak felháborodva, hogy a nehéz fizikai munkákat miért csak a férfiak végzik, miért nem nők. Merthogy szegény férfiakat hátrányos megkülönböztetés éri ily módon a nőkkel szemben. Én visszaírtam, hogy akkor legyenek szívesek szülni, mert az pedig a nők hátrányos megkülönböztetése, hogy ily módon csak ők szenvednek. De nem sikerült felfogniuk a kettő közötti összefüggést. Én írtam szerintük a butaságot. (Nem pont ezt a szót használták. :) )
Na litániát írtam arról, amit közben te egy mondatban összefoglaltál :D
Szerintem pont nem ezek a dolgok teszik nővé a nőt, hogy magára veszi azokat a szerepeket, amiket a társadalom egy része elvár. Amit írtál, hogy nem való. Mert ez nagyrészt nevelés, szocializáció, na meg a környezet hatása. Nem hinném, hogy biológiailag a nőbe van kódolva, hogy ne mondjon csúnyát, ha legóba lép :) Vannak olyan dolgok, amik "kódolva" vannak, kibe jobban, kibe kevésbé, bár ezeket is nehéz egyértelműen megfogalmazni (mint például a kifinomultság, lágyság), meg vannak olyanok, amiket nehéz behatárolni, hogy mennyire biológiai dolog és mennyire környezeti hatás függvénye (például a gondoskodás, hiúság), és ott vannak azok, amiket az ember szokásként magára vesz (vagy nem), eltanul, ilyen például az, hogy egy nő ne káromkodjon. Nekem már sokan mondták, hogy árad belőlem valami megfoghatatlan nőiesség (hú ez most nagyon Nikitásan hangzott, de tényleg ezt mondták :) ), amit nem direkt csinálok, állítólag testtartásomban, a legapróbb mozdulataimban, gesztusaimban, hanglejtésemben nyilvánul meg. De közben tudok ám úgy rendesen káromkodni is, ha a helyzet úgy kívánja :) Meg van még egy csomó olyan dolog bennem, ami lejjebb fel lett sorolva, mint antinő-tulajdonság. Szóval elég megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan dolgok ezek, és persze nem is mindenki ugyanúgy látja. Miközben például Adagio szerintem mostanra totál nőietlen nőnek tart az itteni megnyilvánulásaim alapján, sokan, akik élőben ismernek nagyon is, már-már túl nőiesnek tartanak. Én is más dolgokat tartok férfiasnak, mint néhányan. Itt volt például ma az kedves hozzászóló, aki megállapította, hogy mitől is lesz egy hímnemű köcsög, na én ezt nagyon másként gondolom. Egyszóval én is azt mondom, hogy soha nem fogunk mindannyian egyetértésre jutni ebben a témában. Ettől függetlenül szerintem jó ez a vita, építő jellegű, érdekes megismerni mások álláspontját, véleményét :)
Ezt viszont szerintem tényleg remekül összefoglaltad. :) Legyen ez a zárszó részemről, jó éjt! :)
Én is ezt mondtam, csak jóval silányabban kifejezve.
Tehát a konklúzió: nem lehet kijelenteni, hogy manapság kivész a világból a nőiesség. Mert mindenki mást ért alatta. A megítélés a korral (korszakra és egyén korára is értendő) változik.
Az a baj, hogy nem látod a különbséget belénk nevelt és velünk született különbségek között. Ez tényleg baj.
Nagyon szívesen, de erre már nem vállalkozom. Ez már az a kategória, ami a hit, a világnézet, és a meggyőződés körébe tartozik. A fenti hozzászólásokat olvasva - no meg a témában folyó vitáimra visszagondolva - világos, hogy nők és férfiak ebben a kérdésben soha nem fognak egyetérteni, báááár meglepetésemre beszélgettem én több nővel is, aki az én véleményemen voltak.
Nagyon röviden azért annyit: Isten mentsen meg minket attól a világtól, ahol a női és a férfi szerepek összemosódnak, és a különbség csak a gyereknemzésre, illetve a szülésre korlátozódik! Ez a veszély egyébként érzésem szerint nem fenyeget, mert van az a határ, amit nem lehet átlépni. A természet a legnagyobb rendező, és fenntartja az egyensúlyt. A szerepek biológiailag belénk vannak kódolva, és a természetet nem lehet megerőszakolni.
Én már leírtam, hogy szerintem rengetegféle van, és nincs "A" férfi és "A" nő. :)
Szerintem egy olyan csajnak, aki reggel futni jár, nappal karriert épít, este önvédelmi tanfolyamon ver péppé pasikat, majd megír pár feminista cikket otthon a számítógépén, annak elég másféle ábrándképe lehet "A" férfiről, mint annak a családanyának, akinek az élete fő sikerélménye, hogy az egész család jóízűen csámcsogva ette meg félóra alatt azt a hatalmas tál fánkot, amit az imént sütött... :) Nem vagyunk egyformák szerencsére! :))) (Ja, mellesleg én sem szívesen lennék egy olyan férfi álmainak netovábbja - persze nem is leszek :D - aki szerint az asszonynak a konyhában a helye. :) Vigasztal viszont a tudat, hogy másféle férfi is van, és igen, én pl. megtaláltam. :) )
Nnnaa. Akkor még mindig nem tudjuk ki A nő és ki A férfi?
Óhhhh, ismerek én nagyon kritikus szájú férfit is egészen közelről...
A nőknek meg a szája nagyobb, azzal is lehet ölni.
Ebből a szempontból igen, valóban ezek között a kulisszák között tanultunk meg játszani. :) Feleség, férj, apa, anya, gyerek, barátnő... ez igaz. :) De sok társadalmi szerep nem következik szervesen a biológiai adottságokból, csak a szokásrendszer nevelte belénk. Adagio is ezt írja: mert egy nő szájába nem való a trágárság. Nem való. Érted. Ki mondja ezt és milyen alapon? Esküszöm, hogy nekem egy fokkal sem kiábrándítóbb egy kocsmából kilépő, magát mások előtt összepisilő nő látványa egy ugyanilyen férfiénél. Vagy nézd meg az itt hozzászólók között a mindenkibe belekötő elefántot: én nem tudhatom, hogy a valóságban férfi vagy nő, de akármelyik is, számomra egyformán visszataszító, amit művel. De most mégis belegondoltam a lelkem mélyére nézve: nekem mégis rosszabb, ha egy férfi teszi mindezt. Mert neki "élőben" még a fizikai ereje is nagyobb, és emiatt nagyobb kárt tud okozni azzal, ha buta és agresszív. (Oké, vannak kigyúrt nők is... de azzal már ők is felrúgják azt a társadalmi szerepet, amit nekik szántak... :) )
Inkább kettős mérce, mint sovinizmus.
A trágár szavak szerintem a férfi szájába sem valók. Tőle sem hangzik szebben, nem lesz tőle férfias, csak ugyanúgy közönséges, mint a nő. És a trágár beszéd nem összetévesztendő az eseti káromkodással.
A társadalmi szerepeknek valóban szerep a neve,de attól még gondolom valóságosan és jobbára önazonosan vagy anya-gyermek-feleség-munkatárs-barátnő stb.
Köszönöm, hogy megpróbáltad! :)
De még mindig kötögetném azt a bizonyos ebet a karóhoz!
"Ne akarjon férfi szerepeket, férfi attitűdöket átvenni, mert az kiábrándítóvá teszi! Ne kezdeményezzen, és ne elégedjen meg a nála "silányabb" férfiakkal! (Intelligencia, egzisztencia, stb.)"
Mi az, ami szerinted férfiszerep, férfiattitűd?
Ezt én másként látom, de ez nem baj. Ez az a dolog, amiről felesleges lenne vitázni. :-)