Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Engedjem el vagy harcoljak
Több mint 3 éves kapcsolat, nehezen indult, fiatal voltam még és majdnem 5 évig húzódott ez miatt, de bármikor összefutottunk, izzott köztönk a levegő. Felnőttem és elkezdtük komolyan.. Nem élünk még együtt, mert én most messzebb dolgozom és még nem tudjuk megoldani, így csak hétvégente vagyunk együtt. Nagyon jó a kapcsolatunk egyébként, odafigyelünk egymásra, szeretjük egymást, annyi időt töltünk együtt, amennyit csak tudunk. De, neki sokkal nagyobb baráti köre van, mint nekem (nekem a barátnőim messze vannak tőlem, ritkán tudunk találkozni). Többször is előfordult már olyan, hogy összeült a haverokkal, iszogattak és én meg órákat vártam rá, mert hívott, hogy kicsit késni fog... Annak ellenére, hogy meg voltunk beszélve, hogy pl. este 8-kor nálam lesz. Ha többet iszik (nem mondom, hogy részeg) akkor hajlamos elveszteni az időérzékét, vagy megfeledkezni rólam. Persze mindig azt mondja, hogy nem szándékosan teszi. Sokszor beszéltünk már erről, azt mondta változtatni fog rajta, de eddig még sajnos nem sikerült. Kevesebb ilyen alkalom van, az tény, de még mindig előfordul. Engem ez nagyon zavar, ha megbeszélünk valamit és ő ez helyett a haverokkal iszogat. Mondtam neki, hogy nyugodtan elmehet velük, csak akkor beszéljük meg és aznap pl. nem találkozunk, nincs ezzel gond.
Különbözőek vagyunk ezen a téren, neki fontosak a barátai, sokszor összeülnek iszogatni és úgy érzem néha, hogy olyan valaki lenne jó neki, aki ezt elfogadja, akinek nem gond, ha az utolsó pillanatba a találkozás csúszik 2-3 órát (de akkor már kicsit ittasan jelenik meg).
Nagyon szeretem őt, reggelit hoz nekem az ágyba, meg tud lepni csak úgy a semmiből, odafigyel rám, úgy ér hozzám, mint még senki más. Tudom, hogy ő is szeret engem. Ennyi idő után is, bármikor ha találkozunk én még mindig izgulok és pillangók vannak a gyomromba..
Csak az is eszembe jutott, hogy lehet boldogabb lenne, ha nem állítanék neki ilyen határokat, mert most úgy érezheti, hogy nem teljesen önmaga.
Savanyu a szolo???????Alom,alom edes alom,ha a sok ragyogo no teged akarna,nem lennel itt sopankodni.....
Miutan a kutyat sem erdekelsz,igy jon a mese-mese,anderson jobb volt nalad....
Jajmár... :) 33 felett is vannak nők akikkel semmi baj csak épp rosszul választottak anno/ rosszul sem választottak, de egyszerűen a kapcsolat ideje "lejárt". Nem minden párkapcsolat holtodiglan-holtomiglan és nem csak a szereplők defektje miatt.
Simán van olyan 40 felé járó "szingli" ismerősöm aki alkalmasabb lenne feleségnek és anyának mint a legtöbb nőtársam - vagy akár én magam. Mégsem él párkapcsolatban és nem azért mert így döntött csak így alakult. Az élet klassz vicceket tud kreálni.
De ez nem harc! Vagyis az. Szélmalomharc.
De topic indító leginkább önmagával harcol. Sajnos, ez egy típus. Ilyentől váltam el. Nem arcoskodok, nekem is sok évembe telt belátni hogy nem tudom megváltoztatni.
Ez viszont jó. Nem is érdemes megalkudni. ;)
Pasibol meg az ilyen -hozzáteszem ahogy én látom környezetemben- ritkaság. De jo ha van. Talán megtalálják egymást. :)
Én ismerek jó pár egyedülálló 30 fölötti nőt. Mindegyik az igazira vár. :) Nem alkudtak meg eddig sem sötét sudribunkókkal és 60-asra sem vágynak csak azért, hogy legyen má' valaki. Kivárják a legjobbat. Sok ilyen pasit is ismerek. Egyszerűen csak nem adják alább.
Persze ;) a kivétel erősíti a szabályt. ;) Én arra világítottam rá, hogy 30-35 felett, már nem túl tetemes a párt kereső nők száma. Mert ugyan sok szingli van, de amíg majd egy jól karbantartott 60-as ki nem fogja őket, addig szinglik is maradnak. :) Jó, ez is szterotípia, de nagyjából igaz.
Nekem már kevés egyedülálló nő ismerősöm van, de aki a fent említett típus, az nem tud már párkapcsolatot kialakítani. Elfáradtak, megszokták az életüket és talán már nincs is kedvük a bugyuta "de szép a szemed" típusú hazugságokat hallgatni. :(
A nagy tudású klónozta magát.
funkcionális analfabéta és még hülye is hozzá
de lehet profi hegymászó
mert másciusban a kis kopcsójával az alpok hegymászásra megy
Azért nem mindegyikre igaz ez.
Látom veled nem lehet értelmesen beszélni. Kételkedem benne, hogy férfi vagy. A normális pasik nem ilyen havibajosak, de mindegy. Főj csak a saját levedbe, és sajnáld magat. Tipikus puhapali megoldás, aki még a házasságát sem tudta megmenti.
Szita az agya. Az ilyennek mindegy hogy mit ír, csak kötekedhessen.
Pedig még le is reagálta, a befuccsolt házasságomat, primitív módján.
Ezek az őrültkodések 1000-ből 1 nőre igazak. Erre nem kell általánosítani.
nem az a kérdés melyik tehet róla
hanem az
osztogatod a baromságod és még azt se veszed észre hogy
te itt kiosztod???
te tök hülye
nem most 40 évesen ébredt rá, hogy kell pár
MÁR volt neki, csak befuccsolt 410.
meséld el neki hogy kell
ugráltál pasiról pasira (ahogy írtad) majd beakatt a homeless. aki megmaradt melletted a fedél miatt és te is elviseled, mert puncsol, hogy nehogy kirakd a kéróból